A változás lehetősége legjobban a jövő nemzedékekben van meg - ismerhettük fel ismét ezt a fontos alaptételt a Teremtésvédelmi Verseny nyerteseinek előadását hallgatva. A több, mint félszáz tagú hallgatóság érdeklődéssel figyelte a diákok vetítését a skóciai tanulmányútjukon tapasztaltakról: ökoiskolákról, természeti környezetükkel harmóniában élő településekről és a dalbeattie-i gyülekezet teremtésvédelmi programjáról.

Ökoteológiai kitekintés

A hallgatóság ezt követően egy teremtésvédelmi előadást hallgathatott meg Kodácsy Tamástól, aki arra világított rá, hogy a mai környezetvédelmi problémák gyökere nem kifejezetten technikai, hanem sokkal inkább spirituális eredetű, ahol az életszemléletünk és életvitelünk a meghatározó. Nem azért működik a környezetszennyező ipar, hogy tönkretegye az emberiséget, hanem azért, mert a fogyasztói társadalom embere igényli a környezetszennyező termékeket. A mi mohóságunk, mértéktelenségünk és felelőtlenségünk a technikai civilizáció környezetszennyező tevékenységének motorja a szélsőséges klímaváltozásnak, és a természetellenes katasztrófáknak, amelyek messze élő életekre is kihatnak. Éppen ezért mi – akár mint egyének, akár mint kis közösségek – tehetünk nagyon sokat azért, hogy a teremtett világért érzett krisztusi felelősségünkkel őrizzük és műveljük a ránk bízott világot: az erőforrásokat, az élővilágot, az embertársainkat, magunkat és gyermekeink jövőjét.

Merre haladt?

Az ökoteológiai kitekintés után a tavaly ökogyülekezetté vált gyülekezetek munkájába nyerhettünk betekintést. A Budai Gyülekezetből Fördős Kata missziói gondnok személyesen is megosztotta tapasztalatait. Közös madáretető-készítést szerveztek, amelyről készült fotókkal megnyerték az Ökogyülekezeti Program fotópályázatát. Környezeti kulcskérdések keresztyén szemmel címmel előadást tartott a gyülekezetben Szarka László, az MTA földtudományok doktora. Pünkösd hétfőn szabadtéri úrvacsorás istentiszteletet tartottak Kisorosziban, amelyen 280 gyülekezeti tag vett részt. A templom előtti téren elültetett virágokból kiírták, hogy „Jó az Úr", a kompozíció öntözésére önkénteseket szerveztek. A Családi Napköziben természetese anyagokat használnak és a gyermekek étkezését tiszta, vegyszermentes magyar termékekből biztosítják.

Számos jó ötlettel gazdagodott a hallgatóság, például  hivatalos levelek, de több gyülekezeti tag elektronikus levelei alján feltüntetésre került: ökogyülekezet, és a felesleges nyomtatások elkerülésére vonatkozó felhívás is. A honlapon külön részt biztosítottak a gyülekezeti információk számára. Imaközösséget szerveztek, amelyen hálát adtak a teremtett világért is. A gyülekezet kiscsoportjait is bevonták, és vásárokat tartottak református termelők jó minőségű áruiból.

Nyolc új gyülekezet

Mindkét pályázati formát egy olyan bíráló bizottság értékelte, amelyet a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Tanácsa és az Evangélikus Ararát Munkacsoport tagjai alkottak.

Az Ökogyülekezeti CÍM-re való jelentkezéshez egy formanyomtatványt kellett kitölteni, ezen felül több gyülekezet részletesebben is leírta, hogy mivel támasztják alá jelentkezésüket. Ez lényegében egy szándéknyilatkozat arról, hogy a gyülekezet a jövőben szeretne tudatosabban odafigyelni a teremtésvédelem szempontjaira, illetve a már megkezdett programját akarja folytatni, elmélyíteni. Idén hét pályázat érkezett be ebben a kategóriában.

Kodácsy Tamás és Karsay Eszter

Az eseményt vendéglátó Budapest-Klauzál téri Gyülekezet életében már évtizedek óta fontos szerepet kap a teremtésvédelem, 1998 óta minden évben megünneplik a Teremtés Hetét, az utóbbi években már ökomenikus keretek között is-tudtuk meg Karsay Eszter lelkipásztortól. A lelkésznő és több egyháztag is rendszeresen részt vesz nemzetközi teremtésvédelmi vagy ökológiai konferenciákon. Takarékosságra törekszenek, részben sikerült kiépíteni a szelektív hulladékgyűjtést, mindenhol energiatakarékos fényforrásokat használnak. A palackos vizet és az ezzel járó hulladékot száműzték. Példa értékű a belvárosi bérház udvarának parkosítása is, amint az egykori parkolóból egy kis oázist varázsoltak.

A kezdeményezéshez más budapesti gyülekezetek is csatlakoztak. A Pestszentimrei Református Egyházközségből Orbán Kálmánné számolt be az elmúlt évek sikereiről. Amikor férjével együtt átvették a gyülekezetet, az első dolog, amelybe belefogtak a kert rendezése, parkosítása volt. A kert azóta is fontos helyszíne a gyülekezet életének, szabadtéri összejöveteleket lehet itt tartani. Mindig szempont volt a takarékosság, a hulladék minimalizálása, a szerves hulladék komposztálása és az újrahasznosítás is. Évtizedek óta szervezik a ruhagyűjtést, amelyet szegény családokhoz juttatnak el. Református gazdák bevonásával évek óta szerveznek alma és burgonya vásárokat.

A Budahegyvidéki Gyülekezetből Varga Anna ökológus vette át a díjat és elmondta, hogy mennyire fontos a gyermekek hitoktatásában is hangsúlyozni a környezetvédelem fontosságát. A gyülekezeti foglalkozásokon és a gyermektáborokban erre külön figyelmet fordítanak. Régi gyakorlat, hogy nem használnak eldobható palackokat, poharakat a szeretetvendégségeken, a gyülekezeti termet és a templomot nem fűtik fölöslegesen. A templom épületének felújítása során szempont volt az energiahatékonyság, a korszerűsítéssel, szigeteléssel nem csupán a költségvetés, hanem a természet is jól járt.

A Szenkirályszabadjai Református Gyülekezet szerény anyagi lehetőségei ellenére remek közösségi teret hozott létre egy pince rekonstrukciójával, amelynek építése során az ökologikus szempontok abszolút elsőbbséget élveztek. Elmondásuk szerint a környezetvédelem nem a gazdagok luxusa, éppen ellenkezőleg, a szűkösségben vagyunk igazán rászorítva. Ez a pozitív szemlélet természetesen a gyülekezeti életük minden más területén is megnyilvánul.

Szintén kisebb vidéki gyülekezet a Sáregresi református Egyházközség, ahol a hagyományosan jó örökség, a természettel való harmónia megőrzése mellett új programot szeretnének indítani. Kitűnő agrár-feltételekkel rendelkező terület, amelynek lehetőségei azonban még nincsenek kiaknázva. Az őshonos gyümölcsfák telepítése mellett egyéb mezőgazdasági termékek előállítását is tervezik.

Ökogyülezeti díj

Az Ökogyülekezeti díjra való jelentkezéshez pályázati anyag összeállítása volt szükséges, minimum három évre szóló, előre kidolgozott és elfogadott teremtésvédelmi programmal. Idén a Soproni Evangélikus gyülekezet vehette át az oklevél mellé járó emlékplakettet, amely hirdeti majd a templomuk falán, hogy ez egy ökogyülekezet.

A Soproni Evangélikus Gyülekezet egy tipikus városi gyülekezet, amely életének szinte minden területére szervesen beépült az ökoszemlélet, mint például az oktatási intézmények, zöldterületek, kapcsolatok terén. Mindezek további fejlesztésére igen sok, a Sopron és Sopron környéki egyházi, civil, szakmai és tudományos egyesületek, Egyetem (NyME) adta lehetőség kínálkozik. A teljesség igénye nélkül néhány már megvalósult és későbbi célkitűzésük:

Teremtésvédelmi program megismertetése a konfirmandusokkal, ifjúsági csoportokkal kirándulás, ökotábor, erdei iskola programok keretében. Gyülekezeti rendezvényeken az eldobható műanyagok használatának csökkentése, a helyi alapanyagokból előállított, házi készítésű, szezonális termékek arányának növelése. Teremtésvédelemmel, öko-tudatossággal kapcsolatos témák, játékok a konfirmandus oktatáson, ifjúsági órákon, bibliaórákon, beszélgetőkörökön, filmklubban, gyülekezeti majálison, családi és ifjúsági táborokon, barkácskörön.

Fontos célkitűzés továbbá az épületek állapotfeltárása víz- villany- és gázfogyasztásról és költségeiről, a templom fűtésének racionalizálása, új gyülekezeti ház környezetbarát üzemeltetése, új beruházás esetén energiahatékonysági vizsgálatok, a hivatali munkákban az  újrahasznosított papír arányának növelése stb...

Szűcs Boglárka