Az Ige visszfénye lelkünk félhomálytól derengő üregeire vágyott képet vetít. Az Egyedüli érintésétől mozduló univerzum. A Létező szavától rezdülő lég. A Mindeneket Tapintó ujjai közül pergő csillagmorzsák. A Felséges dicsőségében fürdőző élővilág. A Megismételhetetlen ragyogó tekintete belefeledkezik az egyszeri csodájába. A hatodik napon az egyszeri visszanéz Teremtőjére. Nem érvelni, nem következtetni, nem megmagyarázni, hanem „csak" a lelkünkkel érezni Őt és alkotásának nagyszerűségét. Ehhez a belső tapasztaláshoz szerettük volna juttatni azokat az észak-ír és magyar résztvevőket, akik július 3-10. között bekapcsolódtak Telkibányán a Csodálatos Teremtés hetébe.
A programokat a First Bangor Presbyterian Church, a nowtownards-i Link segítő szervezet és a telkibányai református gyülekezet dolgozta ki. A hét sikeres lebonyolításának aranyfedezetét az a szoros – Krisztusra, mint életünk megváltójára tekintő – testvérkapcsolat adta, amit a telkibányai és a bangori gyülekezet kilenc éve ápol. A tábor célja, hogy rámutasson a világ létrejöttének hátterére és mozgatójára, a világban bekövetkezett rongáltság okaira és következményére, a világ helyreállításának valóságára és az újjáteremtés ígéretére. Mindennek a gyakorlati megvalósítása is három csapásirányon haladt:
Keresztyén ökológiai tábort tartottunk általános iskolás, középiskolás és egyetemista fiatalok számára, amelyben a hívő embernek a világ sorsa iránti felelősségét vizsgáltuk. A hét folyamán az isteni teremtés első lépéseitől, a bűneset embert és a természetet egyaránt sújtó hatásán át eljutottunk egészen az újjáteremtés víziójáig. Minden napot közös áhítat, bibliai alapvetés nyitott. Ezt követően korosztályok szerint csoportokban beszélgettünk és játszottunk. A délutánt a témához kapcsolódó bábkészítéssel, pólófestéssel, egyéb kézműves foglalkozásokkal és az adott témakör angol kifejezéseinek játékos elsajátításával töltöttük.
A második csapásirány a futball tábor volt, mely a délutáni időszakban párhuzamosan zajlott a keresztyén ökológiai táborral. Ennek célcsoportja azok a hátrányos helyzetű newtownards-i fiatalok voltak, akik bekapcsolódtak a Link segítő szervezet éves programjába. A sport számukra olyan, mint egy szimulátor, amely az életet modellezi és segít a nehézsorsú fiataloknak az önismeret magasabb fokára jutni. Így a tábor annak a súlyos társadalmi problémának az orvoslásához is hozzájárult, melyet Észak-Írországban a bevándorlók jelentenek. A fiatalok egész évben készültek erre az útra, magyar kifejezéseket tanultak, ismerkedtek az itteni kultúrával és történelemmel. A Magyarországon eltöltött hét számukra annak a programnak a megkoronázása volt, melynek remélt eredménye, hogy hazatérve az idegenek iránt nagyobb elfogadást tanúsítsanak. A newtownards-i mentorok által kidolgozott edzésprogramban részt vettek a telkibányai focisták is. Különleges és izgalmas futball csemegét hozott Telkibánya lakói számára az Észak-Ír – Magyar barátságos meccs, amit óriási érdeklődés kísért és 3-6-os végeredménnyel zárult.
Az észak-ír és a magyar csapat
A harmadik csapásirány az előzőekhez képest sokkal kisebb csoportot érintett, de annál nagyobb odafigyelést és tapintatot kívánt. Szenvedélybetegségből gyógyuló férfiak és nők érkeztek Newtownards-ból Telkibányára, akiket a társadalomba és a munka világába történő visszatérésre ösztönöztünk a hét során. Lehetőségük nyílt másokon önzetlenül segíteni, hasznos munkát végezni, ami által a pozitív énképük és a változás melletti elhatározásuk megerősödhetett. Virágládákat készítettek majd virágokat ültettek beléjük, rendbe tették Kádár József egykori telkibányai lelkipásztor családi sírhelyét és szolgáltak a gönci gyermekotthonban gondozott fiatalok között is.
A programok összehangolását – emberfeletti munkával – a bangori és a telkibányai gyülekezet hivatalos kapcsolattartói, Helen Sloan és Kovácsné Vass Éva végezték. Minden tevékenységi körnek saját felelőse volt észak-ír és magyar részről. Így a keresztyén ökológiai tábort Julia James tanárnő és Szalay László Pál helyi lelkipásztor, a futball tábort Gordon Crozier pszichológus és Csontos Marianna tanárnő, a rehabilitációs tábort pedig Anne Faloon programmenedzser és Kerényi Istvánné házigondozó koordinálta. Az angolul és magyarul zajló foglalkozásokat Kovácsné Vass Éva tanárnő, Török András, Pál László sárospataki teológusok és Peres Ádám segítették tolmácsolásukkal.
Szolgálattal tértek vissza a munka világába a tábor résztvevői - többek között virágot ültettek
A telkibányai és a bangori gyülekezet az elmúlt évek alatt sokat tanult egymásról és egymástól. Mára mind a két helyen komoly, elkötelezett, több tucat személyt számláló közösség alakult ki, melyeket Krisztus Urunk nagyobb dicsősége ösztönöz a közös szolgálatra. Nagy szükség volt a presbitériumból, a gyülekezeti tagokból, a sárospataki és debreceni egyetemről érkező teológusokból, a táborozó fiatalok szüleiből és az ifjúsági körből összeállt ütőképes csapatra, hogy minden ékes rendben történjen. A segítő kezek, a minden részletre odafigyelő szemek, a hallásra gyors fülek és az érzékeny szívek együttesen élték meg a jézusi szeretet példáját a táborozók előtt.
Egy nyolc kilométeres ásványgyűjtő túrán is részt vettünk a környező hegyekben. Ezen a napon az áhítatot is rendhagyó módon, sziklákon és fák tövében megpihenve, a természet lágy ölén tartottuk. A tábor résztvevői megtekinthették a környék nevezetességeit Füzéren, Sárospatakon és Kassán. Ezen kívül lubickoltunk a gönci Thermáriumban és karaoke estet is tartottunk a pihenés és kulturált szórakozás jegyében. A változatos időjárás ellenére a résztvevők lelkesedése nem csökkent; Istennek adunk hálát azért is, hogy napról napra több mint százan lehettünk együtt.
Áhítat a természetben, Zempléni-hegység erdejében
A tábort egy közös vadgulyás vacsorával zártuk a szabad ég alatt, amelyre Boda Zoltán presbiter hívta meg a résztvevőket. Ennek az estnek a különlegességét az adta, hogy két észak-ír barátunk Brian Sloan és Gareth McCluskey is ezen a napon ünnepelte a születésnapját. Vendégeinktől a vasárnapi istentiszteleten vettünk búcsút, ahol Helen Sloan és Szalay László Pál közösen hirdették az Igét a Mt 25:35 alapján. Helen Sloan saját életéből vett aktuális példákkal, míg Szalay László bibliai összefüggésekkel világította meg az Igét.
A Csodálatos Teremtés hete megtanított minket arra, hogy mennyire sérülékeny és kiszolgáltatott az ember és környezete. Esendőségünk, harmatcseppnyi létünk viszont nem lehet indok arra, hogy lemondjuk a teremtett világ megóvásáról és gyógyításáról. Isten összekötötte bolygónk sorsát a mienkkel. A mi sorsunkhoz pedig a kereszttel hozzáadta az Ő egyszülött fia, Jézus Krisztus életét. Ezzel elkezdődött a helyreállítás munkája, így nem csak többek lettünk egy testvérrel, de ugyanakkor megváltunk a vádló adóslevelünktől. Bármilyen hiányosságunkkal fordultunk ezen a héten a mi Megváltónkhoz, Ő maga gondoskodott róla, hogy a mi alkotónkra emlékeztető, az ő dicsőségét hirdető teljes életünk és ép környezetünk lehessen.
Szalay László Pál