„Egyetlen energia van, amely nem káros a környezetre: amelyet meg se termelünk" – mondják gyakran a zöldek, és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) által idén is meghirdetett Teremtés hetének a segédanyaga is ezzel a mondattal kezdi a hét témájában, az energia és az éghajlatváltozás kérdéskörében elmélyítő tanulmányát. A szerző, Victor András kémia- és biológiatanár mindjárt fontos etikai kérdéssel állít szembe minket: különbséget tesz a valódi szükség és a meglévő igény között. Utóbbi jóval nagyobb, mint az előbbi. „Energiafogyasztásunk számottevő része luxuscélokat szolgál. A mértéktelenség pedig erkölcsi hiba, bűn" – figyelmeztet.

Ha nem tudatosan választunk, az áruházak polcairól könnyen a kosarunkba kerülhet a marokkói paprika, a holland paradicsom, a dán vaj, a cseh tej, a lengyel tojás és a német szeletelt sonka, esetleg a görög narancs vagy a brazíliai banán. Márpedig ezek szállítása rengeteg energiát igényel. Ha magyar termékeket választottunk volna a helyi termelői piacon, a reggelinkkel sokkal kevésbé terheltük volna a környezetünket, és akkor még nem is szóltunk a döntésünknek a nemzetgazdaságunkat és az életminőségünket érintő hatásairól. Kis odafigyeléssel vagy az élet különböző területein gyakorolt kisebb-nagyobb lemondásokkal, életmódunk megváltoztatásával tehát sokat tehetünk a teremtett világért.

Megújulók és nem megújulók

A környezetterhelés szempontjából az energiaforrások két csoportra oszthatók: megújulókra és nem megújulókra. Az utóbbiak közé tartozik a szén, a kőolaj, a földgáz és a hasadóanyagok. Az első három a sokmillió évvel ezelőtt élt élőlények anyaga. A növények a Nap energiáját használva és a légkörben található szén-dioxidot megkötve építették föl testüket. Most ezt az évmilliók során megkötött, szén formájában konzervált energiát égetjük el néhány évtized alatt, visszajuttatva a szenet és a napenergiát a légkörbe, az éghajlat felmelegedését okozva ezzel. A hasadó, radioaktív anyagok a fosszilis energiaforrásoknál még korábban, a csillagászati folyamatokban, a Naprendszer kialakulása során keletkeztek. A nem megújuló energiaforrások közös jellemzője tehát, hogy korlátozottan állnak rendelkezésünkre, így ha elhasználjuk a készleteinket, nincs tovább. Ráadásul sohasem tudhatjuk, nem lesz-e a jövőben fontosabb felhasználási módja ezeknek az anyagoknak, ahogy a kőolaj elégetése helyett már most hasznosabb lenne származékaiból gyógyszert, festéket és tartós műanyagot előállítani.

Néhány tipp otthonra

• Húzzuk be a sötétítőfüggönyt, vagy szereltessünk redőnyt, spalettát az ablakra, így nyáron így is megóvhatjuk otthonunkat a túlzott felmelegedéstől. Ma már hazánk is azok közé az országok közé tartozik, amelyek több energiát használnak nyáron, mint télen, azaz többet fordítanak hűtésre, mint fűtésre. A légkondicionáló rendkívül energiaéhes szerkezet.
• Nyári-téli pihenésünkhöz válasszunk minél közelebbi célpontot, hiszen a turizmusnak is óriási a környezetterhelése. Vigyük magunkkal biciklinket, hogy a környékbeli, rövid távú kirándulásokat környezet-, egészség- és pénztárcabarát módon tehessük meg. A helyi, településünkön belüli közlekedésben is részesítsük előnyben a gyaloglást, a kerékpárt és a közösségi közlekedést.
• Vásároljunk hazai, sőt helyi termékeket, és ha tehetjük, házunk mellett alakítsunk ki konyhakertet. Az áruk szállítása is rendkívül energiaigényes, ráadásul a fogyasztás helyben tartása a munkanélküliséget is csökkentheti. A termelő és a vásárló közötti személyes kapcsolat révén az élelmiszer minősége és a vegyszerek használata is könnyebben ellenőrizhető.
• A hulladék szelektív gyűjtésével is jelentős széndioxid-terheléstől óvhatjuk meg környezetünket, hiszen a papír-, műanyag- és fémhulladék feldolgozása, az ezekből készülő új tárgyak előállítása során jóval kevesebb energiát használnak fel a gyárak, mint ha fából, kőolajból vagy frissen bányászott ércből kellene előállítaniuk azokat.

Megújuló energiaforrás a nap-, a szél-, a víz-, a biomassza-, az árapály- és a geotermikus energia. A szénhez, a kőolajhoz és a földgázhoz hasonlóan ezek többsége is áttételes napenergia: a levegőt a napsugárzás melegíti föl, ezért fúj a szél, a vizet a Nap melege párologtatja el és viszi fel a légkör magasabb rétegeibe, ahonnét már a nehézségi erő miatt hullik és folyik lefelé, a biomassza pedig a fosszilis energiaforrásokhoz hasonló elven adja vissza nekünk a Nap energiáját. Az árapály jelenségét a Hold tömegvonzásának, a geotermikus energiát pedig a Föld belső melegének köszönhetjük. Mindezek utánpótlása ugyan folyamatosan biztosított, de tisztában kell lennünk a kockázataikkal is: a napelemek például mérgező fémeket tartalmaznak, a szélkerekek zajosak és a madarakra is veszélyt jelenthetnek, a vízierőművek a folyók élővilágát bolygathatják meg kedvezőtlenül, az energiaültetvények az élelmiszer-termeléstől és a természetes erdőktől veszik el a helyet, a geotermikus erőművek beindítása után pedig több helyen is megnőtt a földrengések száma.

Atomot nekünk?

Victor András dolgozata kiemelten foglalkozik az atomenergia problémakörével. Mint írja, a csernobili és a fukusimai katasztrófa óta ugyan sokan tartanak az atomerőművektől, a legnagyobb problémát azonban mégsem ez a két baleset, hanem a kiszolgált üzemek és a működésük során keletkezett radioaktív hulladékok, kiégett fűtőelemek kezelése jelenti. Ki garantálhatja több ezer évre előre ezek őrzését, biztonságát? Sőt, ki szavatolja azt, hogy ma megfelelő helyre kerül a nyugati világ legtöbbször Oroszországba és Afrikába exportált szemete? „Nem tudok nem törődni azzal, hogy ez milyen egészségkárosodást okoz az ott élő embereknek és állatoknak. (...) Ennek a nehézségnek a megoldását a következő nemzedékre hagyjuk. Olyan energiatermelési módnak élvezzük most az előnyeit, amelynek egy igen súlyos következményét nem nekünk kell majd megoldanunk" – szembesít minket a MEÖT segédanyagának szerzője személyes felelősségünkkel.

A református teremtésvédelmi szakértő írásában nem hallgat a paksi atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatos, a társadalmi párbeszédet, a gazdaságot, az energiabiztonságot, a biztonságpolitikát, a társadalmi következményeket és a környezet védelmét érintő aggályairól sem. Victor András szerint hazánknak Németországhoz hasonlóan a megújuló energiaforrások fejlesztésére, valamint a háztartások és a gazdaság energiahatékonyságának növelésére – magyarul az energiapazarlás visszaszorítására –, illetve az energiaellátás decentralizálására, ezen belül különösen is a helyi megoldások keresésére kellene fordítania az erőforrásait.

Isten radikális átalakulásra hív

Bár a magyarországi egyházak hivatalosan nem foglaltak állást a paksi erőművet érintő kérdésben, a világ egyházai és egyházi szervezetei rendszeresen megnyilvánulnak, és utat mutatnak tagjaiknak az ökológiai kérdésekben. A Földgolyó protestáns és ortodox felekezeteit, köztük a Magyarországi Református Egyházat is tömörítő Egyházak Világtanácsa (EVT) például a tavaly ősszel a dél-koreai Puszanban megtartott tizedik nagygyűlésén terjedelmes dokumentumban foglalt állást a szegénység, a gazdaság és az ökológia égető kérdéseivel és ezek összefüggéseivel kapcsolatban. A hat éven át előkészített szöveg cselekvésre sürgeti az emberiséget „a kevesek általi túlfogyasztás és a növekvő egyenlőtlenség" és így „a világméretű anyagi, szociális, gazdasági, ökológiai és klímaválság" ellen. Az egyházak szerint a válság gyökere az önzés bűnében, a másik embert semmibe vevő szeretetlenségben és kapzsiságban rejlik. Ez pedig az élet ma ismert formájának a végét jelentheti a világban.

„...egyházaink és egyháztagjaink bűnrészesei az igazságtalan rendszernek, amikor a fogyasztás fenntarthatatlan életstílusát követik" – szögezi le a puszani nyilatkozat, amely szerint bizonyos egyházak ma is a gazdagodás, az önelégültség, az uralkodás és a kényelem teológiáját hirdetik, mások pedig csupán a jótékonyság teológiájára helyezik a hangsúlyt, nem pedig a kisemmizettek iránti igazságosságra. „Ők nem veszik tudomásul az ökológiai pusztítás valóságát és a globalizáció áldozatainak súlyos helyzetét" – mutat rá mulasztásainkra kemény szavakkal a dokumentum, és arra kér, vizsgáljuk felül termelési, fogyasztási és beruházási szokásainkat.

„Isten radikális átalakulásra hív minket" – folytatja az állásfoglalás, majd elismeri: ez a folyamat nem lehetséges áldozathozatal és kockázatvállalás nélkül. A szöveg ugyanakkor azt is hangsúlyozza: Krisztusba vetett hitünk adhat erőt ehhez. Mit is jelentene konkrétan ez a változás? Az EVT szerint új pénzügyi és gazdasági rendszert kell kiépítenünk, tiltakoznunk kell a vagyonfelhalmozás és a kapzsiság szokásrendszere ellen, valamint elsődlegessé kell tennünk a jövő nemzedékek felé meglévő ökológiai adósságunk visszafizetését és az ökológiai igazságosság előmozdítását. A nyilatkozat más részcélok mellett közös nemzeti, regionális és globális kampányokat és érdekképviseleti tevékenységet sürget „az ökológiai korlátokat tiszteletben tartó termelés, fogyasztás és elosztás", valamint „az egészséges, igazságos, méltányos, nem fosszilis tüzelőanyagokra épülő, békés és szeretetteljes társadalmak létrehozása" érdekében.

Jó példák

Ha a hazai egyházak – köztük a református egyház – ritkán szólalnak is meg konkrét ökológiai ügyekben, hétköznapi tevékenységük és beruházásaik során a fent ismertetett nyilatkozat szellemében történő, a Teremtés hete idei témáját is érintő gyakorlatokat látunk. Számos református intézmény és gyülekezet hajtott végre ugyanis az elmúlt években energiahatékonysági beruházásokat, a Szeretetszolgálati Iroda pályázatírói és -lebonyolítói csapatának honlapján pedig számos jelenleg is futó, a Környezet és Energia Operatív Programban megvalósuló beruházással találkozhatunk.

Az európai uniós pályázati rendszernek köszönhetően valósulhatott meg a bajai Cédrus Református Egyesített Szociális Intézmény épületenergetikai fejlesztése is. A hat éve egyházi fenntartásban működő egykori önkormányzati intézmény négy telephelyen tizenkétféle szociális ellátást nyújt. – Már az átvételt követő hetekben energiatakarékossági intézkedést hoztunk: százötven villanykörtét cseréltünk ki kis fogyasztású, korszerű izzóra az épületeinkben, és azóta is folytatjuk a régiek cseréjét – mondja Bánné Kiss Erzsébet intézményvezető, hangsúlyozva, hogy az egyházi intézmény szellemiségéből adódik annak ökológiai felelősségtudata is, ezért nemcsak a gondozottjaiknak, hanem azok családtagjainak és a munkatársaiknak is példát kell nyújtaniuk. A Cédrus hajléktalanok ellátását végző épületében már négy éve biztosítja napkollektor a melegvizet, sőt rásegít a fűtésre is, tavaly óta pedig ugyanebből a célból az idősotthonra került hasonló szerkezet. Ennek köszönhetően a nyári hónapokban a melegvíz előállításához egyáltalán nem kellett gázt használniuk, továbbá kikerültek a nagyfogyasztói körből is, ami havi kétszázezer forint készenléti díj megtakarítását jelenti számukra. Az intézményvezető tapasztalatai szerint ezek a megtakarítások a pályázati önrész gyors megtérülését hozzák, amit aztán szolgáltatásaik színvonalának javítására fordíthatnak.

Istentisztelet és ECEN-konferencia

 

A szeptember utolsó és október első vasárnapja között 2009 óta évente megvalósuló Teremtés hete ez évi ökumenikus nyitó istentiszteletét szep­tember 28-án 10 órától tartják a balatonboglári evangélikus templomban, ahol átadják az ökogyülekezeti díjakat is. Szintén a Balaton partján, a balatonszárszói Soli Deo Gloria Konferenciaközpontban tartja szeptember 27. és október 1. között az Európai Keresztyén Környezetvédelmi Hálózat (ECEN) tizedik nagygyűlését, ahol az energia és a klímaváltozás kérdéseiről, valamint az egyházak szerepéről tanácskoznak a résztvevők. Az ECEN az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) csoportja. A CEC az európai országok több mint százhúsz ortodox, protestáns, anglikán és ókatolikus egyházának, valamint negyven társszervezetnek a szövetsége.

 

Továbbiak: teremtesunnepe.hu, okogyulekezet.hu

Utánajártunk annak is, hogy a református egyházban jelenleg zajló legnagyobb beruházásban miként érvényesülnek a teremtésvédelmi szempontok. A Debreceni Református Kollégium (DRK) és intézményeinek tízmilliárdos rekonstrukciójáról Bakó István, a tervezést végző Medmix Center Kft. ügyvezetője tájékoztatta lapunkat. A beruházás első ütemében a DRK Péterfia utcai épülete újult meg, itt kapott helyett ettől a tanévtől kezdve a DRK Általános Iskolája és Gimnáziuma, ezért az intézmény területén új tornaterem is épült. Ennek tetejére hetvennyolc darab napelemtáblát szereltek, amelyek rásegítenek a százéves iskolaépület energiaellátására. Az energiatakarékosságot célozza az is, hogy az új tornateremben a többrétegű speciális falszerkezetnek köszönhetően kisebb teljesítményű légkondicionáló berendezés is elég. A beruházás második és harmadik ütemében az érintett épületekre további napelemeket szerelnek föl, illetve, ahol szükséges, a fűtési rendszert is korszerűsítik. Az építészmérnök kérdésünkre elmondta: a védett épületek homlokzati hőszigetelésére nincs lehetőség, de ahol a műemléki hatóság megengedi, az ablakok hőszigetelt üveget kapnak.

A megújuló energia melletti kiállás sajátos, itthon talán kicsit meglepő módját választotta a Romániai Református Egyház, amikor zöld energiába fektette dolgozóinak nyugdíj célú megtakarításait. Az egyház nyugdíjintézete 2010-ben egy csíkszeredai vállalkozóval hozott létre közös vállalkozást, amely a székelyföldi Úz-patak völgyében épített vízierőmű-rendszert. A több millió eurós beruházás által létrehozott létesítmények összteljesítménye ma már eléri a tíz megawattot.

Kiss Sándor, kép: Kalocsai Richárd

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2014. szeptember 28-i számában