A Károli Gáspár Református Egyetem megbízott rektora, Balla Péter a meglévő gondok ellenére bizakodó és fontosnak tartja az intézmény profiljának szélesítését.

Az egyetemi évnyitón elmondott beszédében kiemelte, hogy Bölcskei Gusztáv is jelen volt a Károli oktatói-munkatársi közössége számára szervezett balatonszárszói konferencián. Miért olyan különleges az, ha egy ilyen súlyú intézmény fenntartójának a képviselője jelen van egy ilyen rendezvényen?

Minden tanév kezdetén megszervezzük ezeket az egyetemi napokat, ahol az intézmény helyzetéről tájékoztatjuk kollegáinkat. Fontosnak tartjuk, hogy a Károli egyházi intézmény, ezért fontos számunkra az is, hogy rendszeres, élő kapcsolatunk legyen a fenntartónkkal. Ezért hívtuk meg annak képviselőjét, a Zsinat lelkészi elnökét is erre a rendezvényre, aki ugyanezt hangsúlyozta előadásában, amikor azt mondta: ha nem lenne a Magyarországi Református Egyház, nem lenne a Károli Gáspár Református Egyetem sem. Bölcskei Gusztáv püspök úr ezzel összefüggésben világosan kifejtette azt is, hogy a fenntartó elkötelezett az egyetem egészének a fenntartása és támogatása iránt.

Miben számít az egyház az egyetemre?

Főleg az egyház társadalmi szolgálatának támogatásában. Például a kormány az új alkotmánnyal kapcsolatos elképzelései véleményezésére felkérte a református egyházat is, ezért a Zsinat elnöksége arra kérte az egyetemet, hogy annak jogi kara vegyen részt ebben a munkában. De ilyen terület az egyház cigányok között végzett szolgálata is, amihez az egyház tudományos háttértámogatást kért intézményünktől.

Ez elsősorban szociológiai kérdés talán. Ilyen tanszéke viszont nincs az egyetemnek.

Elkészült az egyetem középtávú munkaterve, ami alapján folyamatos párbeszédet folytatunk a fenntartóval, és aminek a célja az intézmény hosszú távú fenntarthatóságának és fejlesztésének a biztosítása. A stratégiának fontos részét adják a Károli Egyetem profiljának bővítésére vonatkozó tervek is, adott esetben akár a társadalomtudományok irányába, és azon belül is úgy, hogy az egyház szolgálatát segítse a jövőben.

Ön az egyetem profilbővítéséről beszél, jóllehet egyes újságok épp az ellenkezőjéről cikkeznek: a jogi kar doktori iskolájának akkreditációját például visszavonta a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB).

Sajnos ez így van. Néhány kollégánknak – külföldi elismertség és nem megfelelő számú publikáció hiányában – a MAB visszavonta az úgynevezett doktori iskolai törzstagi megfelelését, így a törvényben előírtnál kevesebb törzstagunk lett. Ezért vonták vissza a jogi doktori iskola akkreditációját. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy doktorandusz hallgatóink más egyetemek doktori iskoláiban folytatni tudják tanulmányaikat, az osztatlan jogászképzésben pedig továbbra is zavartalanul folyik az oktatás.

A bölcsészkar irodalomtudományi doktori iskolája körül is gondok vannak, igaz, annak még nem lejátszott az ügye.

Az irodalomtudományi doktori iskola esetében jelenleg a MAB felfüggesztő határozata van hatályban, mivel a doktori iskola törzstagjai közül nincs legalább hétnek olyan diákja, aki már végzett doktorandusz. Ez a helyzet azonban rövidesen megoldódik, hiszen több törzstagunk diákja a következő hónapokban védi meg más iskolákban a doktori disszertációját. Remélem, hogy a MAB ezt figyelembe veszi, és nem vonja vissza az irodalomtudományi doktori iskola akkreditációját.

Egy egyetem egészének az akkreditációjához legalább egy doktori iskolára mindenképpen szükség van. Nem került veszélybe a Károli működése?

Semmiképp, hiszen a hittudományi doktori iskolánk a jelenleg megadható leghosszabb időre, öt évre kapott működési engedélyt, ráadásul a jogi doktori iskola lehető legrövidebb időn belüli újraindítását tervezzük, sőt azt is elárulhatom, hogy a meglévők mellett újabb doktori programok kidolgozásán fáradozunk.

A Zsinat az utóbbi időben többször visszautasította az egyetem zárszámadásának elfogadását. Mi ennek az oka?

Személyi mulasztások miatt a könyvelésben jelentős elmaradása volt az intézménynek, és számos hibát is feltártunk. Az előbbit pótoltuk, az utóbbiakat pedig kijavítottuk, sőt egy külsős könyvvizsgálatot is kértünk, aminek a közeljövőben készül el a jelentése. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozom, hogy csupán könyveléstechnikai mulasztásokról volt szó, aminek személyi következményei is lettek, de pénz nem tűnt el, sikkasztás nem történt, így feljelentést sem kellett tennünk.

Azt is mondják, hogy személyi válságok sora van a Károlin.

Lehet, hogy az utóbbi időben az átlagosnál gyakrabban változnak az egyetem vezetői, de ezt aligha nevezném személyi válságok sorának. Minden szabályszerűen, jogszerűen történik. A bölcsészkar dékáni állására nyáron írtuk ki a pályázatot, a beérkezett anyagok elbírálása még szeptemberben megtörténik. A jogi kar megbízott dékánjának, Domokos Andreának a munkájával pedig nagyon elégedettek vagyunk, és reméljük, hogy a közeljövőben megjelenő kiírásra ő is beadja majd a pályázatát.

És állandó rektora mikor lesz az egyetemnek?

Az, hogy rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes irányítja az egyetemet, semmiféle vákuumot vagy válságot nem jelent. A fenntartó sem bizonytalanságként éli ezt meg, hiszen a rektor minden jogának gyakorlásával rendelkezem. Tény viszont, hogy amikor az egyetem szenátusa tavaly tavasszal egyhangú szavazással felkért erre a feladatra, átmeneti időre vállaltam azt. Ennek megfelelően tavaly nyáron kiírtunk egy pályázatot, de sajnos nem érkezett rá beadvány, így továbbra is az én megbízásom maradt érvényben, amit a Zsinat az őszi ülésén megerősített.

Ön miért nem pályázott?

Ez egy Isten elé vitt, tudatos döntés volt a részemről. Elsősorban teológus vagyok, aki hosszabb távon a tudományterületével szeretne foglalkozni. A rektori teendők mellett azonban sok mindenre nem jut időm és erőm. Mint mondtam, eleve átmenetinek tekintettem ezt a feladatot, amit az egyházam iránti szolgálatból a szenátus felkérésére vállaltam el.

Mikor írják ki tehát újból a rektori pályázatot?

Ebben a szemeszterben még biztosan nem, sőt az is lehet, hogy a tanév végéig én fogom ellátni a rektori teendőket. Az egyetem vezetői és a fenntartó rendszeresen egyeztetnek erről a kérdésről. Szükség lehet például az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a módosítására is annak érdekében, hogy ne csak az állományunkban lévő oktatók, hanem külsősök is pályázhassanak majd a kiírásra. Az ideális mindenesetre az lenne, ha stabilizálódna a helyzet, beleértve a doktori iskolák akkreditációját, a dékánválasztást valamint a zárszámadás kérdését is, és az új rektor már így vehetné át az intézmény irányítását.

Kiss Sándor, fotó: Kalocsai Richárd