Új kezdet?

„A konferencia célja az, hogy az egyházunkon belül és kívül működő református médiaműhelyek az egyházvezetéssel együttműködve megalkossák a Magyarországi Református Egyház (MRE) rövid- és középtávú médiastratégiáját és cselekvési programját” – foglalja össze a Reformédia lényegét Szücs Attila, az Eurotrade Kft. ügyvezető igazgatója, az MRE Zsinatának tagja. A dunántúli vállalkozó Bolyáki Attila médiaszakértővel és Márkus Dániel lelkipásztorral közösen szervezi a balatonszárszói tanácskozást, és mint mondja, azért szükséges ez a rendezvény, mert nem tartják elfogadhatónak azt, ami „médiavonalon az utóbbi húsz évben történt Magyar­országon”. Szücs Attila mulasztásnak tartja, hogy a református egyháznak nincs országos tévé- és rádiócsatornája, nincs olyan médiaeszköze, amellyel a széles nyilvánosságot elérhetné. Úgy véli, hogy az elmúlt húsz évben a közszolgálati tévé-és rádiószerkesztőségekkel, a sajtótermékekkel sikerült megteremteni egyházunk belső tájékoztatásának bizonyos elemeit, de nincs olyan médiacsatornánk, amely az egyházon kívüli nyilvánossághoz is szólna. „Nagyon sokat beszélünk a misszióról, mindeközben egyházunk létszáma, a reformátusság folyamatosan csökken. Ez azt mutatja számomra, hogy nem hatékony az az eszközrendszer, amivel mi az evangéliumot hirdetjük” – hangsúlyozza Szücs Attila, aki hozzáteszi, hogy ezért szeretnék eszközként jobban egyházunk szolgálatába állítani a médiát.

Médiamisszió

Az új református médiától azt várják, hogy olyan embereket is visszahozhat a templomba, akiket a hagyományos kommunikációs csatornáinkon már nem lehet elérni. „Mindenki tudja, hogy a szószék nem nélkülözhető, de már nem elég. Hiába hiteles a lelkész szolgálata, ha nincsen olyan közeg, ami ezt a szolgálatot felerősítse. Ezért gondoljuk azt, hogy a református tartalmat meg kell többszörözni a médiában, és nem csak az egyházias közeghez kell szólni, hanem az egyházon kívüli embereket is el kell érni” – fogalmaz Szücs Attila. A vállalkozó felhívja a figyelmet az MRE 2005. évi tájékoztatásról szóló törvényének preambulumára, ami leszögezi: „Az egyháznak szüksége és igénye van a nyilvánosságra, hiszen a világ iránti felelőssége az egyháznak az is, hogy megjelenjék a társadalomban, elérje a nyilvánosságot, jelen legyen a hétköznapokban, hasson a közéleti gondolkodásra és közbeszédre. A Magyarországi Református Egyház küldetésének része, hogy a nyilvánosságot megszólítsa, jelezve ezzel is, hogy az evangéliumot, az egyházra bízott kincset közügynek és nem magánügynek tekinti. Missziói kötelességünk, hogy hatékonyan közvetítsük az egyház sajátos üzenetét, az evangéliumot a világ felé. Az egyház ezért sem mutathat passzivitást a kapcsolattartás terén, mert újra és újra tudatosítania kell célját, szolgálatát. Ennek érdekében veszi igénybe azokat a tájékoztatási eszközöket, amiknek a használata lehetőséget ad a nagy nyilvánosság eléréséhez, megszólításához.”

Család és intézet

Az üzletember szerint tudomásul kell venni, hogy mediatizált világban élünk, hiszen az emberek jelentős része médiafogyasztó, akár órákat is eltölt naponta a tévé vagy az internet előtt. „Egy médiacsaládban sokkal hatékonyabban mutatnánk be egyházunk szolgálatát. Nem tartjuk elegendőnek azokat a médiafelületeket, amiket az egyház az elmúlt húsz évben felállított, nagyságrendekkel több református tartalomszolgáltatás kell a rádióban, a tévében és az interneten” – hangsúlyozza Szücs Attila. Szeretnék, hogy a konferencia számba vegye azokat a médiaműhelyeket, amikkel az egyház ma rendelkezik, és ezeket összekapcsolja, ezek hatását felerősítse. Ezért létrehoznának egy református médiaintézetet, ami a szakmai koordinációt és felügyeletet végezné, illetve összefogná az új református médiumok megalakítását. „Új történelmi helyzetben vagyunk, és ezt a hátszelet kell használnunk, hogy a református médiacsalád felépítéséhez megszerezzük a szükséges anyagi és szellemi támogatást. A református egyház akár a le nem zárult kárpótlás részeként is kaphatna országos rádiófrekvenciát vagy műholdas televíziócsatornát” – fogalmaz az üzletember.

És a szakemberek?

Sokan tekintenek kételkedve a kezdeményezésre. A legtöbb kritikus hozzászólás szerint hiányoznak a megfelelő szakemberek a kialakítandó új médiafelületek működtetéséhez. A szervezők szerint viszont rengeteg olyan médiaszakember van egyházon belül és kívül, akik a jelenleginél jóval nagyobb tartalomszolgáltatást tudnának nyújtani egy integráló szervezet segítségével. Szücs Attila továbbá nagy szerepet szán az egyházunk keretein belül – a Károli-egyetemen és a Kölcsey-főiskolán – működő médiaképzésnek is. Éppen ezért az oktatás is szerepel a Reformédia témai között. A nyomtatott sajtó azonban tudatosan kimaradt a konferencia tervezetéből, hiszen a szervezők elsősorban a digitális technika lehetőségeiben gondolkodnak. Úgy érzik, hogy médiafogyasztási szokások ebbe az irányba haladnak. Bár Szűcs Attila mindig egységes magyar református egyházban gondolkodik, a határon túli eltérő jogi helyzet miatt a tervezet Magyarországra koncentrál.

„Mindenki szkeptikus, nagyon magasra tettük a lécet. Azt szeretnénk, ha a konferencián ott lenne a szakma, és a médiát fel tudnánk használni saját céljainkra. A református tartalom nem azt jelenti, hogy egész nap istentiszteletet kell közvetíteni, hanem indirekten kell eljutni az emberekhez. Az üzenet nem változott, de az eszközök átalakultak. Az új technikákat fel kell használni, erre kell intézetet létrehozni és képzést szervezni” – hangsúlyozza Szücs Attila.

T. Németh László

A Reformédia konferenciának május 7-én és 8-án a balatonszárszói SDG Református Konferencia Központ ad helyet. A tervezett program szerint az első nap Szücs Attila zsinati tag köszöntése és Steinbach József dunántúli püspök áhítata után Balog Zoltán országgyűlési képviselő, Szalai Annamária ORTT-tag, Borókai Gábor főszerkesztő, Széles Gábor vállalkozó, Bolyáki Attila, Kalmár István, Körmöczi Béla és Végvári Attila médiaszakértők, valamint Csanády Márton szociológus tartanak előadást. Bemutatkoznak a református médiaműhelyek (rádiók, televíziók, internetes portálok, oktatási intézmények). Fórumbeszélgetés keretében felkért egyházi vezetők és szakértő hozzászólók vezetésével megtárgyalják a „református médiacsalád” létrehozásának lehetőségeit. Szekcióülések keretében tanácskoznak a rádiókban, a televízióban, az internetben és a médiacsaládban rejlő lehetőségekről. A konferencia második napján a szekciók ajánlásai nyomán rendezett plenáris vita után szakmai javaslatot fogalmaznak meg a médiastratégiáról és a cselekvési programról. Bővebb információ: www.reformedia.hu