A református egyház idén januárban alakította meg Ökogyülekezeti Tanácsát (ÖT). „A neves szakemberekből és teológusokból álló testület azért jött létre, hogy egyrészt a Zsinat mögött állva tanácsadással segítse egyházunk társadalmi szerepvállalását az ökológia területén, másrészt ösztönözze a legjobb nemzetközi példák meghonosítását a gyülekezetekben" – nyilatkozta lapunknak Gyimóthy Géza, az ÖT koordinátora. A civilben környezetmérnökként tevékenykedő szakembertől megtudtuk, hogy partneregyházainkban, a Rajnai Egyházban és a Skót Egyházban évtizedek óta működik az ökogyülekezeti modell, amit szeretnének a magyar környezetbe is átültetni. Ennek érdekében az ÖT áprilisban konferenciát szervezett, amelyre nemcsak az egyházi, de a világi média is felfigyelt. A tanácskozáson az ÖT-tagok az éghajlatváltozásról, a hazai jó példákról és az ökogyülekezeti cím és díj koncepciójáról adtak elő. A koordinátor elmondta: a címre és a díjra honlapjukon, a www.okogyulekezet.hu oldalon augusztus 15-ig olyan – nem csak református – gyülekezetek, egyházi közösségek és intézmények jelentkezését várják, amelyek működésükkel, szemléletükkel aktívan tesznek a teremtett világ megóvásáért, illetve az alapvető célkitűzéseken túl három éven keresztül megvalósítanak egy általuk megfogalmazott teremtésvédelmi célkitűzést és programot. A címek és a díjak átadására a Teremtés Hete keretében kerül majd sor. Mint megtudtuk, a díjazott programok gazdái egy-egy ökogyülekezeti tanúsítványt és plakettet kapnak, amelynek használatára három évig jogosultak. A három év lejárta után újra kell pályázniuk a címért.

Református teológusok által korábban elindított, de a hivatalos egyház által csak májusban felkarolt kezdeményezés az Egyháztáji program. „Célunk, hogy haszonelvű kereskedelmi közvetítés nélkül összekapcsoljuk az egyházhoz kötődő kistermelőket és a városi fogyasztókat" – mondta a Reformátusok Lapjának Szénási András, az Egyháztájit vállaló Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársa. A program koordinátora hozzátette, hogy tevékenységüket az emberek és a teremtett világ iránt érzett felelősség motiválja: segíteni akarnak a gazdáknak, akiknek a globalizált világban folyamatosan a kiszámíthatatlansággal kell szembenézniük, és segíteni akarnak a fogyasztóknak, akik arra kényszerülnek, hogy az áruházakban külföldi országok drága terményeit vásárolják meg, amelyekről nem is tudják, milyen utakon és eljárásokon keresztül kerültek a boltok polcaira. Mint megtudtuk, a termelők lelkészi ajánlással regisztrálhatnak a www.egyhaztaji.hu honlapon, a fogyasztók, fogyasztói közösségek (gyülekezetek, intézmények) pedig regisztráció után itt tekinthetik meg a felkínált árukat.

Bár nyugati testvéreinkhez képest nagy lemaradásban vagyunk az ökotudatosság terén, azért van, amit ők leshetnek el tőlünk. Skóciában a magyar példán felbuzdulva indítják útra idén a hazánkban már 2009 óta futó Teremtés Hete programot. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által szeptember és október fordulóján évente megrendezett, a gyülekezetekben megvalósuló ünnepsorozat témájának és liturgiájának kidolgozásában a tagegyházak mellett a katolikusok is részt vesznek. Idén szeptember 30. és október 7. között kerül sor a Teremtés Hetére, amely Krisztus és a teremtett világ kapcsolatát járja körbe, tárgyalva a Megváltónak a földdel, a vízzel, a tűzzel, a levegővel, az állatokkal, a növényekkel és az emberrel való viszonyát.

Kiss Sándor, kép: Sereg Krisztián

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2012. augusztus 5-i számában