Az országban tíz százalék, közel nyolcmillió fő a keresztyének aránya. Az ottaniak Istenbe vetik reménységüket: csak akkor van élet, ha megnyílnak az égi csatornák, ha van víz az életadó Nílusban, és ha szól Isten Igéje – fogalmazott az Ézs 35,1–2.4–5 alapján tartott áhítatában P. Tóthné Szakács Zita, a MEÖT Női Bizottságának elnöke. Mint mondta, itthon sok a kókadt keresztyén – a virágzás titka, hogy gyökereink leérjenek az élő vízig, Isten Igéjéig. Nem véletlen, hogy ezt a mottót választották az ökumenikus világimanap elé a sivatagot jól ismerő egyiptomi nők: Éltető forrás a pusztában. Egyedül Isten képes valóban élővé tenni az embereket.

A menekülés földje

Nem egyedülálló az üdvtörténetben, hogy mások megmentésére használta Isten Egyiptom földjét. Ide jött Jákob háza népe az éhínség elől, és ide parancsolta az angyal Józsefet és Máriát is az újszülött Jézussal. Isten számunkra ismeretlen országot is felhasználhat a lelkek mentésére – reménység szerint így lesz most is, amikor Egyiptomért imádkozik a világ március 7-én. Az országban a 2011-es forradalom óta összeomlott a legnagyobb gazdasági hasznot hozó turizmus, rendszeresek a robbantások, továbbra is folynak a tüntetések a főváros híres Tahir terén. Erről Kanizsai-Nagy Dóra, a Menekültmisszió vezetője számolt be, aki 2012-ben járt ott egy menekültügyi konferencián. Mint mondta, a Mokattam-hegyen a forradalom alatt hetvenezer fős imaalkalmakat tartottak a keresztyének, akik nehéz helyzetükben is dolgoznak az örömhír hirdetésén.

Fény és árnyék

Az arab tavasz néven emlegetett forradalomban jelentős szerepe volt az egyetemista ifjúságnak és a közösségi médiának – ezt tapasztalta a hóvihar ellenére összegyűlt közel száz asszony is, amikor Skype-kapcsolat segítségével élőben hallgathatták meg a kairói Samy történetét. A fiatalember arról beszélt az asszonyoknak, hogy előző este is bombák robbantak, hogy egyik muszlim barátját megölte a családja, amikor kiderült számukra, hogy a fiú keresztyénné lett. Hozzátette: a nagy bizonytalanságban az emberek egyre nyíltabban kérdeznek Istenről, és elmesélte azt is, hogyan sikerült kórházat indítaniuk a Holtak városában, Kairónak abban a negyedében, ahová még a rendőrök sem mernek bemenni a bűnözésből élő, az ottani temetőben illegálisan lakó emberek közé. – Imádkozzatok azért, hogy a keresztyének ne féljenek kimenni és megosztani az emberekkel az evangéliumot! Éheznek rá! – kérte a fiatalember a jelenlévőktől. Ők teszik: a Holtak városának egyik megtért bűnözője március 25-én fejezi be a teológiát.

Bagdán Zsuzsanna

A cikk a Reformátusok Lapja 2014/5. számában jelent meg