Mit tud elhordozni a föld? Mennyi mindent lehet belőle kivenni? Ez ma az élet fő kérdése. Egy indiai hegyoldalban, ahol jártam, millió és millió kis ház található, ferde, szinte lakhatatlan területen állítanak fel bódékat, ahol milliószám laknak emberek. Nekik elektromos áramra van szükségük, ezért vízi erőműveket építenek, ami azt jelenti, hogy gátat kell építeni a folyókra, ez viszont a környező élővilágot rombolja. A folyó lelassul, a folyó medre egyre sekélyebb lesz, a leülepedés megváltoztatja az egész élővilágot, és később az erőmű működését is megakadályozza.

Ma a föld lakossága annyi energiát és nyersanyagot használ, ami másfél bolygót kívánna. Tehát minden évben plusz hat hónapra lenne még szükség ahhoz, hogy regenerálódjon a föld. Ha ez a folyamat így folytatódik, 2030-ra már két bolygóra lenne szükségünk az élethez. A kérdés az, hogy  mennyire vagyunk felelősek. Mennyire rombolja a jövőt az az életmód, amit folytatunk? Vajon a gyerekeink, unokáink hogyan tudnak majd élni? Ha most nagyon gyorsan  visszafognánk a termelést, akkor 2050-re kb. az 1970-es szintre tudnánk visszaérni, amikor még a bolygónak egy bolygónyi nyersanyagra, energiára, élelemre volt szüksége. De ez csak egy erőteljes visszafogással lenne lehetséges!

Meg kell kérdeznünk, vajon hány hektár területet használ egy-ez országban egy ember? Összeszámoljuk mindazt az energiát, nyersanyagot, amit egy ember felhasznál. Például Magyarországon ez körül-belül 3 hektár/fő. A valóságban azonban csak 2,23 hektár jut egy emberre. Ez az arány az Egyesül Arab Emirátusokban a legrosszabb, valamint az USA-ban. Ott körülbelül a tíszeresét használják el annak, ami a rendelkezésükre áll. Az üvegházhatást eredményező gázkibocsátást visszafogni ma már nem lehet. Csak a növekedés gyorsaságát lehet csökkenteni. Lehetséges, hogy nem csupán emberi tevékenység okozza a széndioxid-kibocsátást, de tény, hogy az elmúlt 800 évben a földön ilyen magas széndioxid kibocsátás nem volt, és ez a szám elképesztő gyorsulással nő.

A föld évi átlag hőmérséklete 0,74 Celsius fokkal emelkedett, a tenger szintje pedig 17 cm-rel emelkedett a 20. században, és a hegyek átlagos hótakarója jelentősen csökkent. A klímaváltozás időjárási szélsőségekhez vezet. Viharok, áradások és aszályok  alakulnak ki. Erre jó példa 2012 augusztusa, amikor számos helyen például Yorkshireben a városokat elöntötte a víz, de Magyarországon hasonló jelenségek voltak. Az állatok létszámának meredek csökkenése a békáktól a halakon keresztül a tigrisekig fajok tömeges eltűnését jelentheti. Az elmúlt 540 millió évben ötször volt ilyen tömeges pusztulás az élővilágban. A legutóbbi akkor történt, amikor a dinoszauruszok eltűntek a földről. Úgy tűnik, hogy most is egy ilyen tömeges pusztulás előtt állunk.

Keresztyén ember a Földön

Nekünk, keresztyén embereknek fel kell tennünk magunk számára egy fontos kérdést. Amikor az 1 Mózes 1,26 –ban azt olvassuk, hogy „Teremtsünk magunknak embert, hogy uralkodjon az ég madarain"... és az egész földön, akkor ez az uralkodni szó mit jelent? Ez a kifejezés adja meg az ember  lehetséges  kapcsolatát a világgal. A fenntarthatatlan fogyasztás, ami például Észak-Amerikában folyik, nem ezt az uralkodást jelenti. Ott nem érik el már a tengert bizonyos folyók. Az óriás vörös fenyők letarolva. A földek nagyban fertőzöttek. A Teremtett világnak nem lehetünk egyeduralkodói vagy despotái. A Természettel együttműködve kell élnünk. Az a feladatunk, hogy a természettel együtt dicsérjük Istent. Nem feudális urak vagyunk ebben a világban. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban, a halászatban és mindenben oda kell figyelnünk  a talaj fenntartására, a  tartalékra.

A kérdés, hogy mit tehetünk mi, mint egyház? Három területen van feladatunk. Az első a lelki élet, az ima és a tanítás. A második a gyakorlati tettek területe, azaz az erőforrások felhasználására való odafigyelés, például a szigetelések, a közlekedés kérdése, a harmadik pedig a mindennapi életmód. Vegyünk két teljesen különböző példát. Az első Westrey, Skócia leginkább északra fekvő szigete, ennél északabbra már nem lehet menni. Volt egy lelkész, aki egy mozgalmat indított el. A 19. században épült épületet hőszivattyúval látta el: visszaforgatják a használt főzőolajat, ennek segítségével árammal  fűtenek. 900 Kw-os szélerőművet építettek, amely évi 200 ezer Font hasznot jelent a sziget 600 lakójának.  Szigetelték a házakat, földet vásároltak, és megművelve a saját élelmüket előállítják, haltenyésztett hoztak létre.

A másik példa a St Andrew's –i templom. Ez az én közösségem. Modern technológiával, energiatakarékosan fűtjük. Kiszámítottuk, hogy 8 millió tonnával csökkentettük a saját széndioxid kibocsátásunkat. A gépkocsi használatot például úgy csökkentjük, hogy összebeszélnek az emberek és együtt mennek templomba. Ezeket a felajánlásokat mintegy perselyadomány lehet megtenni az egyházi közösségben: én ezt és ezt teszem a Teremtés védelme érdekében. Vannak beszélgető csoportok, tartunk bűnbánati imákat azért, ami a világban történik, és aminek mi is részesei vagyunk, és tartunk hálaadó imákat is, mert fontos feladatunknak tartjuk, hogy a teremtett világgal együtt hálát adjunk Istennek az életért. Az Isten országa részesei vagyunk. Ez azt a felelősséget is adja, hogy vigyázzunk erre a világra, amelyik Isten kezében van. Isten szereti ezt a világot, és ez a szeretet soha nem fog elfogyni, még akkor sem, ha mi sokat teszünk ellenében.

Képek: reformatus.hu, Alan Werritty előadásából