A június végi konferencia házigazdája, a Pécsi Református Kollégium Általános Iskolája olyan programot kínált az ország különböző területei­ről és Kárpátaljáról érkező több mint 120 résztvevőnek, amely a keresztyén iskola mai küldetését, a szeretettel végzett nevelés fontosságát hangsúlyozta. Mit is jelent ez ma, hogyan tudunk a szeretet nyelvén kommunikálni úgy, hogy a tanóra tartalommal teljen meg? Ehhez kínáltak ötleteket az előadók. Szó esett többek között a pozitív fegyelmezésről, a kooperatív módszerekről és az élménypedagógia fontosságáról.

Hunyjuk be szemünket, és képzeljünk most el egy olyan iskolát, ahova gyermekek és pedagógusok szívesen járnak...

Becsöngetnek. A tanteremben a tanulók kis csoportokban, összetolt asztalok körül ülnek. Előttük papír, filc, gyurmaragasztó. Közös munka készül, mindenkinek feladata van. Egy kis játék után szövegek kerülnek az asztalokra. Van, aki felolvas, van, aki az időt figyeli, van, aki jegyzetel, van, aki lelkesít. Jókedv, aktív részvétel – ez a kooperatív tanulás jellemzője. A tanár körbejár, megerősít, biztat. Úgy „fegyelmez", hogy a figyelmet tartja fenn. Minőségi az együtt töltött idő, mert örömmel teli és élményekre épül. Majd plakátok készülnek, melyeken mindenkinek ott a keze nyoma. Nem maradhat el végül az értékelés sem. Olyan „céltábla" kerül a falra, amely az együttműködés, a csapatmunka és a hangulat találatait mutatja. Hamar kiderül, hogy milyen jó együtt dolgozni...

A konferencia résztvevői kipróbálhatták mindezt, és hogy a módszer működik, arról lelkes tekintetek, jó visszajelzések, mély beszélgetések árulkodtak.

Nagy kérdés, hogy ha ősszel visszatér a gyermekhad, megvalósítható-e a találkozó üzenete. Akkor is majd a szeretet vagy a szigor és a fegyelmezés áll tanításunk középpontjában? Hiszen már tudjuk, számos kutatás bizonyítja, hogy a félelem minden tanulási folyamatot gátol. Egyszerűen nem elég az ismeretanyag átadása, a kognitív készségek fejlesztése, amelyre a magyar oktatásban ma még a legnagyobb hangsúly tevődik. Ha a tanítás nem élményszerű és nem kötődik érzelmekhez, akkor a megszerzett tudás hamar feledésbe merül. Ma, amikor az egyik legnagyobb társadalmi prob­léma az emberi közöny, fontos iskolai feladat az affektív készségek fejlesztése is, amely abban segít, hogy az érzelmeket át tudjuk élni. Hiszen ez ma már nem olyan egyértelmű. Nem magától értetődő a kötődni tudás készségének megléte sem. Mindemellett egyre nagyobb az igény a szociális készség fejlesztésére is, hisz a versenyszférában azokat keresik, akik képesek másokkal együttműködni, képesek a csapatmunkára.

A reformáció ötszázadik emlékévében fontos végiggondolnunk, hogy mit jelent számunkra a megújulás. Vajon nyitottak vagyunk saját területünkön az újításokra? Ma is szükség van a reformáció tanítására, hogy lássuk meg eleink életében a bátorságot, a küzdeni tudást. És szükség van a tanítás reformációjára is, ami nélkül nem képzelhető el társadalmi szinten a változás.

Krisztus példaként áll előttünk. Ő a tanítás megértését a mindennapi életből merített példázatokkal segítette. Minden helyzetben tanítványai mellett állt, velük volt a bajban, velük volt az örömben. Ő bíztat minket ma is, hogy higgyük a zsoltáros szavait: „Bizony az Úr ajándéka a gyermek", és a szeretet a leghatékonyabb nevelőerő. 

Fekete Etelka

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2017. július 16-i számában.

A találkozó zárónyilatkozata:

A SZERETET A LEGHATÉKONYABB NEVELŐERŐ

 

Mi, a kárpát-medencei református alapfokú köznevelés Pécsett megjelent képviselői fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet az időtálló keresztyén értékeket közvetítő nevelés fontosságára. A kiszámíthatatlanul változó és kockázatoktól, veszélyektől elbizonytalanodott világunkban csak biztos értékrenddel adhatunk biztonságot gyermekeinknek.

 

A nemzeti pedagógiai megújulás részeseiként alapvetésünknek az 500 éve megindult Reformáció örökségét tekintjük. Hisszük, hogy a Biblia örök üzenetét Isten szeretetéről a szeretetteljes nevelés közvetíti hitelesen diákjaink felé. Valljuk, hogy a szeretet a teljes életre nevelő erő. A valóság az életet teremtő és szeretettel megtartó Isten terepe, míg a virtuális világba menekülés elmagányosít, kifoszt és elfordít az élet valódi örömétől. Ugyanakkor tudjuk, hogy a modern kor lehetőségei segítségünkre vannak.

 

A Krisztustól tanuló pedagógiában a szeretet egyet jelent az igazságosságra és az egymás elfogadására törekvéssel. Minden gyerek értékes egyéniség, ebben is Isten képmása, ezért mindenkit a maga mércéjével kell mérni. Azt a nevelést tekintjük jónak, amelyben az értelmi fejlesztőmunkát az érzelmi, lelki és társas kompetenciákkal együtt erősítjük. Erénynek tartjuk tanítványaink érdeklődő gondolkodását, az önálló véleményalkotását, a folyamatos önfejlesztést és önkifejezést, valamint a társas együttműködés képességeit. Csak az érző szívű, felelős, alkotó fiatal lehet igazán szabad és boldog. Erénynek tartjuk tanáraink hitbeli elköteleződését, szakmai felkészültségét, egymásra figyelő, egymást segítő közösségi jelenlétét.

 

Nyitottak vagyunk arra, hogy a keresztyén értékek hatékonyabb közvetítésére olyan korszerű nevelési-oktatási módszereket alkalmazzunk mint a kooperatív és szociális tanulás, az élménypedagógia, a pozitív fegyelmezés, valamint a mentoráló, kapcsolódó nevelés. Tanítványaink -a digitális nemzedék- mégis a valós megtapasztalások, a természetes élmények és a személyes kapcsolatok által maradnak fogékonyak a valóságra, és így lesznek képesek annak kompetens alakítására, végső soron a szeretetben kiteljesedő életre.

 

Pécs, 2017. július 1.

 

A Kárpát-medencei Református Általános Iskolák IV. találkozójának résztvevői