Kányádi Sándor 1929. május 10-én született a Hargita-megyei Nagygalambfalván. Kossuth-díjas költő, író, műfordító első verseskötete 1955-ben jelent meg Virágzik a cseresznyefa címmel. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét. Verseiben a magyarság sorskérdéseire keresi a választ (Fától fáig, Halottak napja Bécsben, Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).

A népköltészetben gyökerező hang és a közösséghez fűződő hűség teszi egyedivé és különlegessé stílusát és a műfajok változatosságát. Lírai műveinek megteremtésén túl a prózában és a gyerekversek terén is remekműveket alkotott. Életművének fontos részét képezik az esszék és műfordítások, írt drámát és forgatókönyvet is, verseit számos nyelvre lefordították. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Prima Primissimák

Ebben az esztendőben mintegy 750 jelölés érkezett a 10 kategóriában. A primissimákat titkos szavazással választották ki a díj kuratóriumának tagjai és a Vállalkozók Országos Szövetsége kiterjesztett elnöksége.

Építészet és építőművészet kategóriában Farkas Gábor építész; tudomány kategóriában Vicsek Tamás fizikus, akadémikus; sajtó kategóriában Baló György szerkesztő, műsorvezető; képzőművészet kategóriában Birkás Ákos festőművész; oktatás és köznevelés kategóriában Hámori Veronika nyugalmazott iskolaigazgató vehette át az elismerést.

Sport kategóriában Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredző; irodalom kategóriában Kányádi Sándor, népművészet és közművelődés kategóriában Bálint György kertészmérnök; zeneművészet kategóriában Eötvös Péter zeneszerző, karmester; színház- és filmművészet kategóriában Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat.

Az ugyanekkora összeggel járó közönségdíjat a Hazajáró – honismereti magazinműsornak ítélték a szavazók.

Forrás: MTI, fotó: Balogh Zoltán, Czimbal Gyula