A Károli Gáspár Református Egyetem Japanológiai Tanszéke évek óta rendez konferenciákat a magyarországi japanológiai kutatások témáiról és eredményeiről. Ez alkalommal Japán és szűkebb környezete, nevezetesen Kína és Korea kapcsolatrendszerével, a kelet-ázsiai régió politikai és kulturális kölcsönhatásaival foglalkozik a konferencia.

A térséggel foglalkozó (japanológus, sinológus, Korea-kutató, nemzetközi kapcsolatokat kutató) szakemberek, kutatók, oktatók, doktoranduszok tartanak előadásokat, akik különösen ezen aspektusból vizsgálnák a régió történetét (akár az egészen korai időktől), kultúráját, közös gyökereit, hasonló fejlődését, modernizációs modelljét, és a jelen alakuló együttműködési stratégiáit. A cél ezzel egyrészt a jelen egyik aktuális kérdésének, a regionális együttműködés kelet-ázsiai lehetőségének vizsgálata az előzmények és a jelen feltételrendszerében, másrészt a magyarországi távol-keleti kutatás különböző műhelyei közötti együttműködés kialakítása és fejlesztése. 

Dr. Sepsi Enikő dékán köszöntője után a délelőtti ülésszak a régió múltjának közös kulturális jellemzőit vizsgálta.  Kósa Gábor az ELTE, Kínai Tanszékének adjunktusa „A buddhista ’Tíz Király’ képtípus ikonográfiai hagyománya a Yamato Bunkakanban (Nara) őrzött kínai manicheus képen” előadásában a buddhista ábrázolásmód hasonlóságait elemezte egy képtípus segítségével. Csibra Zsuzsanna a KRE Japán tanszékéről „Barackvirág-forrás– Tao Yuanming kínai költő művének megidézése An Kyon koreai festő képén” címmel szintén a közös kulturális, vallási és ideológiai, valamint képzőművészeti hagyomány egyik eleméről beszélt. Szabó Balázs az ELTE Japán tanszékéről „Szung-konfucianizmus és annak kritikája a korai Edo-időszakban” a kínai filozófia egyik japán fogadtatásáról tartott előadást. Sato Noriko a BGF docense „Milyen nyelven beszélgethetett Gendzsi egy koreai bölcs jóssal?” bemutatója a tolmácsolás kezdeteit ismertette Japánban. Végül Szemerey Márton a KRE Japán tanszékéről a kelet-ázsiai bibliafordítások történetét mutatta be.

A térséggel foglalkozó szakértők részvételével kerekasztal-beszélgetés zajlott, amelyen a nemzetközi kapcsolatok kutatói (Gergely Attila, aki a KRE oktatója, de évekig a Külügyi Intézet munkatársa volt) mellett a Külügyminisztériumból a térséggel foglalkozó főosztály helyettes vezetője (Takács Szabolcs), valamint a japán (Hidasi Judit, a BGF dékánja és Székács Anna, a BGF vezető oktatója) és a koreai (Csoma Mózes, az ELTE koreai tanszékének munkatársa) kultúra és mai viszonyrendszer szakértői is részt vettek. A régió mai helyzetével kapcsolatban valamennyien egyetértettek a térség egyre növekvő gazdasági és politikai jelentőségében, és ennek várható következményeiben. Hangsúlyozták, hogy az oktatásnak lépést kellene tartania a megváltozott követelményekkel, és a klasszikus filológiai képzés mellett, vagy akár annak egy része helyett is, modern ismeretanyaggal rendelkező, naprakész felkészültségű szakembereket kellene képeznie a távol-keleti térséggel kapcsolatban is.

A délutáni ülésszakon a közelmúlt eseményeivel, azok máig tartó hatásaival foglalkoztak az előadók. Umemura Yuko at ELTE Japán tanszékéről a Japánban meglévő koreai képről és ennek változásáról beszélt az utóbbi negyed században. Csoma Mózes az ELTE Koreai tanszékéről Japán és a Koreai-félsziget 19-20. századi kapcsolatának hatását mutatta be a koreai nemzeti identitás alakulására. Szilágyi Zsolt az ELTE Belső-Ázsia tanszékéről Mengjiang történetét ismertette, amely a „másik” japán bábállam volt a 2. világháború előtt a belső-mongol területeken. Végül Király Attila Japánból, a Josai International University képviseletében „Egy ország vagy egy régió emlékezete” címmel a Jaszukuni-probléma vallási aspektusáról tartott előadást. Az eseményt a Tokióból érkezett Itó Rjúszaku prezentációja zárta, aki a Japánban tanuló ázsiai diákok témájával a mindennapok szintjén mutatta be a szóban forgó térség, Japán-Kína-Korea egyre növekvő mértékű együttműködését.

Forrás: KRE