„Jézus Krisztus váltságáldozata azokra is érvényes, akiktől tartunk, akik oktatását kevésbé tartjuk ígéretesnek” – fogalmazott nyitó áhítatában Dani Eszter, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Misszió Irodájának vezetője, hozzátéve, hogy Isten országának erőforrásai a legreménytelenebb helyzetekben is megmozdulnak. Ezzel a reménységgel kezdődött az inkluzív iskolák műhelynapja, mely egyben az út kezdetét is jelentette: az MRE-vel öt éve együttműködő HEKS (Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete) munkatársaiban ugyanis nemrég fogalmazódott meg az országprogram folytatása, ezúttal a református általános iskolákban.

Az együttműködés történetét és a program kialakulásának folyamatát Angela Elmiger, a svájci szervezet közép-kelet-európai referense ismertette: „Az elmúlt évek során a HEKS és Cigánymisszió felismerte a befogadás fontosságát, mi azonban keveset tudtunk arról, hogy mi a helyzet ezen a téren Magyarországon” – fogalmazott Angela. „Így jött az ötlet, hogy szakembereket kérjünk fel egy kutatás megvalósításához, arra vonatkozóan, hogy mit csinálnak a református általános iskolák inklúzió terén, és hogy milyen igény merül fel bennük ezzel kapcsolatban.”

A műhelynap résztvevőit Ábrám Tibor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka, a Zsinat világi alelnöke köszöntötte, aki a református oktatás elkötelezettjeként, illetve a miskolci Lévay József Református Gimnázium Igazgatójaként kiemelten fontosnak tartja az inklúziót, hozzátéve, hogy a befogadásra épülő keresztény pedagógia előnye, hogy ismeri az inklúzió forrását.

A megjelentek ezt követően betekintést nyerhettek a hazai református általános iskolák között végzett kutatásba, melyet az ELTE Társadalomtudományi Kar Oktatás- és Ifjúságkutató és Továbbképző Központjának két munkatársa végeztek a közelmúltban – ennek eredményeit egyikük, Neumann Eszter mutatta be. A felmérés legfőbb céljai a következők voltak: a roma és hátrányos helyzetű tanulók helyzetének felmérése a református általános iskolákban, a roma és hátrányos helyzetű tanulókat oktató-nevelő iskolák sajátos kihívásainak, igényeinek feltárása, megsegítésének módjai, a témáról való közös gondolkodás elősegítése, illetve stratégiai tervezés támogatása HEKS-MRE iskolai programjának általános előkészítése.

Mivel a kutatásban részt vevő intézmények 86%-a válaszolt a feltett kérdésekre, így eredmények abszolút reprezentatívnak nevezhetőek – a kérdőíves felmérés mellett négy iskoláról esettanulmányt is készítettek a kutatók. Az visszajelzések alapján a Tiszáninneni egyházkerületben a legmagasabb a hátrányos helyzetű, illetve roma tanulók aránya, a halmozottan hátrányos diákok viszont a Tiszántúli egyházkerületben vannak a legtöbben.

A kutatás egyik fontos következtetése volt, hogy minél kevesebb általános iskola van egy településen, annál nagyobb a romák aránya a református általános iskolában. A vélt szülői elvárások terén a fegyelmezett, rendszerető és tiszteletteljes iskolai környezetet tartják legfontosabbnak a kitöltő intézmények, a roma szülők azonban leginkább azért választják az adott iskolát, mert közel van – a felekezeti hovatartozás náluk jelentősebben háttérbe szorul, mint a szülők többségénél.

A választ adó intézményekben az innovatív pedagógiai módszerek (csoportmunka, páros munka, differenciálás) elterjedtek, viszont sehol sem működik roma kisebbségi oktatás, a roma kisebbségi tartalmak jelenléte pedig egyáltalán nem jellemző a tananyagban. A szakember-ellátottságot illetően az iskoláknak leginkább pedagógiai asszisztensekre, gyógy- és fejlesztőpedagógusokra, illetve iskolapszichológusokra lenne szükségük – ez utóbbit illetően nyilvánvalóvá vált, hogy az iskolalelkészek jelenléte nagyon fontos, de nem helyettesítik az általuk végzett munkát.

Eszter összefoglalójában megfogalmazta, hogy milyen lépésekkel lehetne közelebb jutni a befogadóbb iskolák felé: például világos, stratégiai jellegű állásfoglalásra és kommunikációra lenne szükség a roma inklúzió fontosságáról fenntartói szinten; emellett továbbképzések, kapcsolatépítés, mentorprogram, illetve hátránykompenzációban sikeres református iskolák és pedagógusok szimbolikus elismerése is fontos elemét jelentenék az inklúziónak.

Szintén az iskolák befogadóbbá válását segítené a célzott intézményfejlesztés 10-15%-nál magasabb arányban roma és hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolákban, pilot programok megvalósítása, illetve a középiskolák érzékenyítése.

A műhelynap kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott Szontágh Pál, a Református Pedagógiai Intézet igazgatójának moderálása mellett: Sohajda Levente, Göncruszka-Vilmány-Hejce települések lelkésze úgy fogalmazott, hogy „Fel kell tennünk a kérdést: hogyan válhatunk ma a szegények iskolájává? Az oktatásunk csak akkor éri el a célját, ha Isten országa tetten érhető benne.” Gál Zsolt, a Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolájának igazgatóhelyettese hozzátette: „A keresztény iskola legfőbb alapja a gyerekek szeretete, ami az inklúzió alapja.”

A kutatást ismertető Neumann Eszter megosztotta a résztvevőkkel a hatékony munkát végző oktatási intézmények egyik legfőbb ismérvét: „Egy jó iskolának van arról víziója, hogy milyen társadalmat akar látni a jövőben. Tudja, hogy most milyen a helyzet, és hogy a helyi közösségnek hogyan kell működnie.” Dr. Kopp Erika, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója erre válaszul azt mondta, hogy „Az egyházi iskolák általánosságban nézve hozzátesznek a hátránykompenzációhoz. Ahol szükséges, a tanárok fejében kell, hogy először megjelenjen az inkluzív szemlélet.”

A műhelynap délutáni programját dr. Arató Ferenc adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének munkatársa vezette „Inkluziós index a gyakorlatban” címmel. Maga az index különböző értékdimenziókhoz különböző indikátorokat kapcsol, azaz azt méri, hogy mitől lesz befogadó egy iskola. A meghívottak ehhez kapcsolódóan az inkluzív oktatás olyan alapvető értékeit elemezték, mint például a jogok, az erőszakmentesség, a szeretet, vagy a sokszínűség tisztelete – itt személyes tapasztalatokról ugyanúgy szó esett, mint egyéni vélemények megfogalmazásáról.

A HEKS-MRE iskolaprogramja szeptembertől négy iskolában, egy tanéven átívelő pilot-projekttel folytatódik, ahol a résztvevő iskolák maguk számára határoznak meg egy „akciótervet”, amelyben menetrendszerűen szerepelnek majd a várható változások.

Dezső Attila, Fotó: Vargosz

Forrás: ciganymisszio.reformatus.hu