„Százötven évvel ezelőtt a gyógyítás feltételei, szakmai minősége az egyes emberek és közösségek jóakaratától függött. Azokétól, akik áldoztak erre javaikból, idejükből, tudásukból, és gondoltak saját egészségük mellett a náluk szegényebbekére is" – írta a Bethesdát köszöntő levelében Áder János. Ma a Bethesda nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa egyedüli egyházi fenntartású gyermekkórháza. Országos hatókörű intézmény, az égési sérültek ellátásának kiemelt fontosságú központja. Évente mintegy nyolc-kilencezer gyermek gyógyul a Bethesdás osztályokon, és további száztíz-százhúszezer fordul meg a szakambulanciákon. „A kezdetektől nagyon messzire jutott az egykori, csak keveseknek segíteni képes intézmény. Egyvalami, a lényeg azonban mégsem változott. Akik itt gyógyulnak, tudják és érzik, hogy mi a különbség a kezelés és a gyógyítás között, hiszen az igazi emberség és szeretet nélkül nem lehet eredményesen gyógyítani" – fogalmazott a köztársasági elnök.

– A Bethesda a legjobb magyarországi gyermekkórházak egyike szakmailag és felszereltségét tekintve is, de legfőbb erénye mégis az emberi hozzáállás, a cselekvő szeretet, amelyet sem szakmaiság, sem felszereltség nem pótolhat – mondta köszöntőjében Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere beszédében a budapesti németajkú református gyülekezet (amelynek felfüggesztett lelkipásztora) és az általa alapított kórház történetének három tanulságát emelte ki. Az első: ha igaz a hit és igaz a szeretet, akkor ez a kettő sosem kerülhet egymással szembe. A második tanulság az európai protestantizmus maga: Balog Zoltán emlékeztetett arra, amikor hungarussá lettek az ide költöző osztrákok, németek, franciák, skótok, és a magyar nemzet javáért dolgoztak közös, keresztyén felelősséggel. A harmadik tanulság az önfeláldozás. – Az emberi hozzáállás az a plusz, amit bele kell tennünk a gyógyításba. Ez természetesen nem menti fel a mindenkori döntéshozókat, hogy a lehető legtöbbet és legjobbat adják – mondta a miniszter, és hozzátette: nagy eredménynek tartja, hogy két éve önálló soron szerepelnek az állami költségvetésben az egyházi kórházak. A harmadik nagy tanulság az újraalapító Dizseri Tamás életéhez kapcsolódik. – A keresztyén világban a vezetés arról szól, hogy felülről várjuk a vezetést, a vezetéshez az erőt, és az élére állunk a ránk bízott közösségnek. Dizseri Tamás élete erről szólt: vállalni a vezetést és elfogadni a vezetettséget – ez igaz a Bethesda kollektívájára, szakmai munkájára, munkatársi közösségére, úgy is mondhatnám, hogy szolgáló közösségére – összegezte Balog Zoltán.

– Nem véletlenül esett a választás a Vigadóra, mint ünnepi helyszínre és a felhangzó művekre, jelentős részben Liszt darabjaira. Ezek is a kórház másfél évszázados múltját idézik – mondta Tordai Júlia, az est háziasszonya. A Pesti Református Egyházközség Németajkú Református Leányegyházközsége által 1866 januárjában alapított Bethesda Kórház 1870-ben a Herminamező Városligethez közel eső részén álló, egykori Bartl-villába költözött, amelynek épülete és kertje a reformkorban gazdag kulturális élet színterévé vált: Liszt Ferenc is adott itt koncertet. A Vigadó elődjének épülete az 1848-as szabadságharc idején megsemmisült. A felújított és immár Vigadó névre keresztelt intézmény a Bethesda alapítása előtti évben nyitotta meg kapuit. Ebben az időszakban Budapesten nem volt más koncertterem. Az egyre mozgalmasabbá váló vigadói hangversenyélet egyik csúcspillanata volt, amikor Liszt Ferenc is visszatért a koncertterembe, majd 1869-ben itt rendezték Liszt első szerzői estjét. 1873-ban ő vezényelte a Szózat és a Himnusz zenekari változatának ősbemutatóját. Ezért köszöntötték a Bethesdát éppen a Vigadóban és éppen jórészt Liszt-művekkel.

– A Bethesda szó jelentése: az irgalmasság háza. Ezt a nevet választották a budapesti németajkú polgárok a 19. század derekán, amikor – megelőzve a templomuk felépítését – kórházat alapítottak Pesten. A százötven éves Bethesda a gyógyítók, ápolók, a betegek és a felettesek irgalmasságban egymásra utaltságának története. Mi is ez az irgalom? Talán az emberséges pillanatnyi és mindig egyszeri győzelme a hivatalossal szemben – mondta Velkey György, a kórház főigazgatója. Hozzátette: ma az említett szereplők sokszor áldozatnak érzik magukat. – Az áldozati érzés elkeseredettséget és béklyókat szül. Ezért is az egészségügyünk körüli pesszimista világkép. Jézus azt mondja: irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Ezt kérjük az Úrtól: hogy irgalmasok tudjunk lenni a betegekkel és egymással, és a rendszeren kívül levő legelesettebbekkel, a kivételekkel, akiknek nem jut másutt tisztességes ellátás. Másrészt kérünk irgalmasságot a betegektől és a minket figyelő társadalomtól, hogy értsék az esetlenségeink és hiányosságaink okait, és ne róják azokat fel nekünk szigorúan. Harmadrészt – és ezt nemcsak a magunk nevében – irgalmasságot kérünk a hivataloktól és a döntéshozóktól. Próbálják érteni, hogy ez az ágazat egészében, de különösen is a gyermekegészségügy, kivétel a rendszerszerű megközelítés tekintetében, mert itt az életüket erre feltett emberek, orvosok, ápolók és más megszállottak mindenáron az életet akarják szolgálni, menteni, és ehhez erőforrásokra van szükség. Jaj nekünk, ha ezt a szándékot és cselekvést egyszerűen a gazdaságpolitika logikájával szemléljük! – hangsúlyozta a főigazgató.

A Zsinat Elnöksége nevében elmondott köszöntőjében Huszár Pál főgondnok megilletődöttségét fejezte ki, és a műsorra visszautalva elmondta: Te Deum laudamus: téged dicsérünk, Istenünk. – Köszönöm az irgalmasság házát – mert ez valóban az. Köszönöm a cselekvő szeretetet, és azt, hogy ezt a legmagasabb szakmai színvonallal párosítják: nem véletlenül lett 2009-ben a Bethesda az év kórháza, és szerepel ma is a legkiválóbbak között. Köszönöm azt a szemléletet, miszerint jutalmam, hogy tehetem – utalt a Filadelfia diakonisszák jelmondatára, és megköszönte a Bethesda orvosainak, ápolóinak, vezetésének, minden dolgozójának önzetlen munkáját. A koncertet követő szerény fogadáson elfogyasztották azt a százötven szeletes tortát, amellyel a Németajkú Református Egyházközség a közel háromszáz fős ünneplő közösséget.

A műsoron Liszt Ferenc három protestáns korálfeldolgozását szólaltatta meg Gémesi Géza hangszerelésében a Felső-Krisztinavárosi Plébánia Gyermekkórusa és a Szent István Zeneiskola Tücsök Zenekara. Jules Massenet Thaїs – Meditation című művének gordonkaátiratát Devich Gergely szólaltatta meg édesanyja, Kovalszki Márta kíséretével. Liszt Ferenc Tarantellája Berecz Mihály előadásában hangzott fel. Kodály Zoltán Budavári Te Deum című oratorikus művét Miksch Adrienn, Pap Anna Inkeri, Nyári Zoltán és Cser Krisztián, valamint a Zuglói Filharmónia és a Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus szólaltatták meg, zárásként pedig César Franck 150. zsoltára csendült fel. Az est művészeti programját a műveket vezénylő Záborszky Kálmán állította össze. A résztvevők mindezek mellett Németh Sándor képes összeállításán keresztül pillanthattak be a kórház történetébe, szívszorító és felemelő mindennapjaiba.

Bagdán Zsuzsanna, fotó: Vargosz

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2016. január 24-i számában.