Augusztus 20-án az államalapítás és az új kenyér ünnepét üljük, erre az alkalomra Kárpát-medence magyarlakta területein gyűjtenek búzát, melynek egy részét liszt, másik részét kenyér formájában juttatják el a rászorulókhoz. A nyolcadik éve megvalósuló kezdeményezés Pécsről indult, Korinek László egyetemi professzor ötlete nyomán, később a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szervezésében teljesedett ki a program.

Az új kenyér ünnepének a református egyházban is fontos szerepe van: a kenyér – függetlenül attól, hogyan készül – ősi szimbólum, amelyért a Miatyánkban is könyörgünk. „A kenyérben mint kifejezésben benne van az élethez, az életminőséghez, a létezéshez szükséges alap” – mondta egy korábbi augusztus 20-i interjúban Pap Ferenc lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Hozzátette, a kenyér minden vallás alapeleme, ezért ezen az ünnepen azért is hálát adunk, hogy Isten gondoskodik az életünkhöz szükséges alapvető dolgokról – ennek közösségteremtő erejét érezhetjük akkor is, amikor a gyülekezet együtt fogyasztja el az úrasztalára feltett kenyeret.

2011-ben összesen 10 tonna búza gyűlt össze, tavaly viszont már 628 tonna. 2017-ben 3700 adományozónk volt, ebből 1577 határon túli. „Ez azt üzeni számunkra, hogy ahol nagy a szükség, nagy az összetartás is” – mondja Jakab István, a Magosz elnöke. Az Országgyűlés alelnöke hozzátette: a gyűjtőprogram az idén várhatóan az előző évi rekordot is meghaladja majd.

Mi kerül az ünnepi asztalra?

Augusztus 4-én a Beregszász melletti Mezőgecsén öntötték össze ünnepélyesen a gazdák által gyűjtött búzát. „A búza összeöntésének jelképes aktusa nagyon sok ember tevékenységét és akaratát fejezi ki, jelezve, hogy a program nemcsak szavak szintjén él, hanem cselekvésben nyilvánul meg” – mondta az ünnepségen Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Azért ezt a helyszínt választották, mert úgy vélik, jelenleg az itt élő magyarok szenvednek leginkább szükséget. Jakab István köszöntőjében azt hangsúlyozta: a 15 millió búzaszem, amiből kenyeret sütnek az államalapítás ünnepére, a 15 millió magyart jelképezi.  

Idén a Fehér- és Fekete-Tisza forrásából vették a vizet, amellyel majd a magyarok kenyerét fogják dagasztani. Ehhez hozzáadják a kárpátaljai kovászt és a parajdi sót: így készül a határokon átívelő összefogást jelképező kenyér, amelyet augusztus 20-án 3 kilós adagok formájában osztanak szét a megyei jogú városok polgármestereinek, a fővárosi kerületek polgármestereinek és a püspökségeknek – az őrlést idén is Septe József, a Magyar Pékszövetség elnökének vezetésével a barcsi korhű malomban végzik majd.

A Magyarok Kenyere program szimbolikus jelképe a különböző területekről érkező kalász felhasználásával készülő aratókoszorú. A zengővárkonyi Szalma-Kincs-Tár vezetője Tüske Tünde és három munkatársának egyedülálló munkája erdélyi tradíciókra épül: „A Szent István bazilikában elhelyezett – több mint két méter magas – dupla koszorú nagyobb része az anyaországot testesíti meg, amely átkarolja a kisebb, határon túli részt” – meséli Jakab István.

Korparancs a segítségnyújtás

A szervezet nagyon hálás a kárpát-medencei összefogás láttán: Kárpátalján, az anyaország mind a 19 megyéjében, Muraközben, valamint a horvátországi, vajdasági, felvidéki, partiumi és erdélyi magyar gazdák is megmozdultak. „Az összefogás létrejöttét a bennünket segítő hitből fakadó erőnek köszönhetjük” – válaszolta kérdésünkre Jakab István.

 „Meggyőződésünk, hogy szívesebben adakoznak a gazdák úgy, hogy tudják, jó helyre kerül adományuk. Programunkkal olyan nehéz sorsú gyermekeket segítenek, akiknek elengedhetetlen a támogatás ahhoz, hogy nemzetünk stabil, értékes polgáraivá válhassanak” – mondta a Magosz elnöke, akinek személyes tapasztalata is hozzájárult támogatói tevékenységéhez: „aki tudja, mit jelent nagyon kevés pénzből, önmagunktól sok mindent megvonva, kitartóan tenni a jövőért, az ilyen helyzetekben még inkább kötelességének, akár korparancsnak érzi a segítségnyújtást.”

Nagydobronyt is támogatják

Az összegyűjtött természetbeni és pénzbeli adományokat egyrészt azokban a megyékben osztják ki, ahol a gyűjtés zajlott, de jelentős rész kerül belőle Kárpátaljára, valamint Böjte Csaba erdélyi árváinak is. „A gyűjtésből Kárpátalján maradó búzát az ukrán állam által nem támogatott egyházi fenntartású magyar oktatási és gyermekintézményeknek adományozzák” – mondja a kárpátaljai gyűjtés szervezője, Őrhidi László, a Pro Agricultura Carpathica Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke.

Megdöbbenve hallották a hírt, hogy a közelmúltban leégett a nagydobronyi református roma imaház és óvoda. Korábban már erdélyi árvízkárosultaknak is segítettek, most sem volt számukra kérdés a támogatás – nyilatkozta Jakab István. A Magosz és a NAK közösen országos gyűjtést hirdetett az újjáépítésének támogatására, emellett a Magosz központilag 100 ezer forintot ajánlott fel, és ugyanennyivel támogatják a nagydobronyiakat a borsod-abaúj-zempléni gazdakörök is.

Leégett a nagydobronyi református imaház és óvoda 
Példaértékű összefogással gyűlnek az adományok a leégett a nagydobronyi református cigány gyülekezet imaházának és óvodájának újjáépítésére. Komoly hiányt pótolt a térségben az intézmény, hiszen az ide járó gyermekeket telítettség miatt más óvodák nem tudják fogadni – ezért különösen is fontos, hogy az újjáépítés minél hamarabb megkezdődhessen.

A magyarok kenyere augusztus 20-án közösségeink asztalára kerül, de a szervezők továbbra is várják az adományokat, az összegyűlt támogatásokat pedig ősszel, Eszéken adják majd át Herczegh Anita, a köztársasági elnök feleségének részvételével.

Demeter Anna, fotó: MTI, archívum