„A cigány közösségek szociális nyomorából és megaláztatásából magyarellenes hangulatot csinálni, vagy politikai fegyvert kovácsolni mélységesen elítélendő” – fogalmazott a Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke a Cigányok Világnapja alkalmából szervezett konferencián, ahol Szabó István református püspök is felszólalt.

A cigányság körében tapasztalható óriási mértékű munkanélküliség csökkentését, az oktatási helyzet javítását, és egymás elfogadását hangozatták a Dunamelléki Református Egyházkerület Székházának dísztermében megtartott rendezvényen felszólaló roma és nem roma vezetők április 8-án, Budapesten. A Polgári Magyarországért Alapítvány, a Barankovics István Alapítvány és a Barankovics Roma Egyesület közös szervezésében megtartott rendezvény elsődleges célja annak hangsúlyozása és tudatosítása volt, hogy kisebbség és többség csakis együtt képes a felemelkedésre, ám ehhez mindkét félnek változnia kell. Kamarás István, a rendezvényt szervező egyesület elnöke beszédében felidézte: bár már 1971-ben Londonban megrendezték a romák első világkongresszusát, amelyen elfogadták többek között a roma nép zászlaját és himnuszát is, valamint meghatározták a népcsoportot érintő legfontosabb és legsürgetőbb kérdések rendezését, ám ennek ellenére a 39 év alatt nem sikerült sem igazán megismertetni, sem elfogadtatni a cigányságot. A roma szervezeti vezető szerint a cigányság kilátástalan jövőét, nyomorát, az országban tapasztalható morális és erkölcsi válságot csupán egy, a keresztény konzervatív identitáson alapuló, elsősorban cigány szervezet tudná ellensúlyozni. Ennek keretében, a Roma Szakkollégiummal közösen kitermelődne a cigány értelmiség és vezető réteg, melynek irányításával végre ténylegesen megkezdődhetne egy hosszútávú, kölcsönös elfogadási folyamat.

Mészáros József, a Barankovics Alapítvány kuratóriumi elnöke mellett az eseményt Lukács evangéliuma alapján köszöntötte a délelőttnek otthont adó Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Szabó István is. Beszédében az igazi emberi lélek visszacserélését sürgette, mert, mint fogalmazott, az emberek sokszor cserélik azt el az irigység, a harag és a gyűlölet lelkületére. „Nagy, de üres szavakból bőséggel terem hazánkban. A probléma az, hogy eközben a magyarok és a cigányok közösségének viszonyában hol az egyik kíván tüzet a másikra, hol a másik zárja ki az előbbit. Jézus Krisztus ellenben azért jött, hogy megtartsa és nekünk visszaadja azt a szerető, befogadó igazi lelket, amellyel Isten bennünket megteremtett, amellyel csodálatosan megáldott, s végül, amellyel az embert a másik emberrel testvérévé tette” – zárta szavait a teológus. A program utolsó megszólalója Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke volt, aki a cigánykérdés mögött húzódó társadalmi problémák megoldását egy új cigánypolitika sürgetésében látja. Ennek – az eddig berögzült szokásokkal radikálisan szakítva – szerinte egy olyan új viselkedési mintán kellene alapulnia, amelyben az emberek nem egymásra mutogatnak, hanem a többség és a kisebbség saját maga gondolja át, mit tehet a szembenállás és a mély nyomor felszámolása érdekében. „Nagyon fontos, hogy megtaláljuk azt a pontot, ahol mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy a magyarországi cigányság helyzete rendeződjön. Ugyanis létezik olyan eset, ahol mindenkinek csupán egyetlen oldalon, egymás mellett lehet állni. Ez az a pont, amikor olyanokról hallunk, akik – csupán azért, mert nem ahhoz a népcsoporthoz tartoznak, mint ők – erőszakkal elveszik mások életét. Ez a negatív pont lehetne új kiindulópont is, ahol akár még a remény is feléledhet. Nem szabad elfelejteni, hogy a közös megrendülés előbb összefogást, majd a rend és törvény tiszteletét, végül pedig szilárd etnikai békét tud eredményezni” – utalt beszédében a két gyilkosságra: Marian Cozma veszprémi halálára, illetve a Tatárszentgyörgyi esetre az elnök.

Az eseményen jelen volt még Pintér Szabolcs, a Barankovics Roma Egyesület alelnöke; Kissné Oláh Anita, kisebbségi önkormányzati képviselő, illetve Széles Gábor nagyvállalkozó is. Az előadók azzal a meggyőződéssel beszéltek a roma munkahely-teremtésről, valamint a társadalmi kitörés lehetőségeiről, hogy az előítéletesség csökkentése, a mindenki számára egyenlő lehetőségek biztosítása az itt élők közös felelőssége és közös érdeke. Szó esett a cigány pasztorációs és missziós munkákról, továbbá az oktatásról és a politikusok feladatairól is. A Magyar Köztársaság kormánya ugyanis a Világnap alkalmából nemcsak párbeszédet, partnerséget, és közös gondolkodást, de közös cselekvést is sürget a romák helyzetének javítására határainkon belül és kívül. A délelőtt folyamán a Rajkó Zenekar és a Szilvási Gipsy Folk Band is fellépett, majd a konferencia résztvevői Duka Andrea fotóművész kiállítását is megtekinthették azzal a céllal, hogy a cigányság sajátságait, hagyományait, kultúráját megőrizve mielőbb megtalálja helyét a XXI. század Európájában.

Pintér Dániel Gergő