Idén mivel várja a több mint háromszáz fős kórus a közönséget?
A hagyományokhoz híven idén is négy része lesz a hangversenynek. Az első blokk – amit Arany János, a Psalterium Hungaricum kórus karnagya vezényel majd – meghatározza a koncert fő célját, ezért az Isten dicsérete címet viseli, de bűnbánati és Krisztushoz kiáltó énekek is elhangzanak majd ebben a szakaszban. Ima és hit – ezt a címet kapta az általam vezényelt második rész, ahol csendesebb, fohászszerű dicséreteket hallhatunk, köztük egy népdalszerű régi magyar dicséretet, amit Gaál Eszter népdalénekes szólóéneke tesz majd még színesebbé. Ezt a blokkot boldog örvendezéssel zárja le egy jól ismert zsoltárunk. A koncert első felét pedig Hegedűs Zsuzsanna szólóénekével Nagy Csaba zsoltárfeldolgozása zárja Csomasz Tóth Kálmánra emlékezve. A szünet utáni harmadik rész a Hitvallás címet kapta Süll Kinga felvidéki egyházzenész vezetésével, amelynek során többek között a Hiszekegy szövegét feldolgozó dicséretünket is végigénekeljük majd. A negyedik, Hálaadás címet viselő blokkot pedig Berkesi Sándor, a Debreceni Kollégiumi Kántus karnagya dirigálja majd, ekkor dicsőítő zsoltárokat, dicséreteket szólaltat majd meg a háromszázhetven fős összkar. A hagyományokhoz híven természetesen minden szakasz végén egy-egy vers erejéig ünneplő gyülekezetként a közönség is bekapcsolódik majd az éneklésbe, és külön kuriózum lesz a koncertet záró darab: a 130. zsoltár dallamára a Himnusz teljes szövege hangzik majd el.
Karnagyként és szólistaként is többször közreműködője volt már ennek a koncertnek. Mit jelent önnek személyesen ez a rendezvény?
Örömet és megtiszteltetést, csodálatos lehetőséget a szolgálatra. Mindig különös öröm számomra, ha édesapámmal együtt állhatok a színpadon.
Az alkalom szolgálattevői
A hangversenyen fellépő Kárpát-medencei egyesített kórust tizennyolc énekkar alkotja. A zenei blokkok előtt Igét olvas Gulyás Gergely parlamenti képviselő, a koncert végén áldást kér Kató Béla erdélyi püspök. Az énekeket orgonán kíséri Szilágyi Gyula orgonaművész, aki korábban hosszú ideig külföldön tanított, ezért a hazai közönség eddig csak kevésbé ismerhette.
Meglátása szerint a református kóruséletben hol van a helye ennek az alkalomnak?
Nagyszerű esemény ez. Köszönhetően a szervezők rendkívüli elkötelezettségének, ez már a tizenkettedik ilyen koncert lesz, és nyilván most is megtelik a hangversenyterem. Ez is azt mutatja, hogy mennyire fontos alkalom ez. A koncertigazgató, Böszörményi Gergely vesszőparipája, hogy ki kell vinni a templomból a református énekeket, az istentiszteleteket. Éppen ezért különleges alkalom ez, mert a Művészetek Palotája világi helyszín, de az alkalom valójában egy zenés istentisztelet sok-sok énekkel, igeolvasással, a végén áldással.
A nemrégiben megrendezett Református Zenei Fesztiválon mutatkozott be először a Vocem Laudis trió, amelynek Sepsy Katalin énekművész és Szotyori Nagy Gábor orgonista mellett ön is a tagja. Mi a célja ennek a formációnak?
A Vocem Laudis, azaz a hála hangja nevű együttes a budapesti Pozsonyi úti gyülekezet szárnyai alól, baráti örömzenélésből nőtt ki. Míves duettekből, szólókból, áriákból áll a repertoárunk, és az egyházzene gyöngyszemeiből mazsolázunk a reneszánsztól napjainkig. Schütz, Bach, Mendelssohn vagy éppen Gárdonyi Zoltán, de akár az angolszász zeneirodalom kiválóságai is megszólalnak az előadásainkon.
Kiss Sándor
Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2013. június 30-i számában