A köztársasági elnök Kövér László házelnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen Huszti Péter színművésznek, Maróth Miklós orientalista akadémikusnak, Martonyi János korábbi külügyminiszternek, Ritoók Zsigmond klasszikafilológus akadémikusnak, a Budapest-Kálvin téri református gyülekezet tiszteletbeli főgondnokának, Sótonyi Péter orvos akadémikusnak valamint Sir George Radda biokémikusnak nyújtotta át az elismerést. Melocco Miklós szobrászművész később veszi át a kitüntetést.

Ahogy Áder János fogalmazott, a Magyar Corvin-lánc Testület névsora nem csupán egy kimagasló érdemeket összegző lista, hanem „felkérés a folytatásra": a tudás és a tapasztalat átadására, a bölcsesség megosztására, a fiatalabb generációk ösztönzésére. Az államfő szerint a díjak nyújtásakor nem teszünk mást, mint önmagunkban keressük az értékeket: azt a sokszínű kreativitást, találékonyságot, tudományos kíváncsiságot és lélekemelő alkotókészséget, amivel mi, magyarok hozzájárulunk a világ fejlődéséhez, közös tudásához.

Ritoók Zsigmond ókortudóssal, tiszteletbeli Kálvin-téri főgondnokkal 2016-ban készítettünk hosszabb interjút, akkor Magyar Örökség-díjat vehetett át. A klasszikafilológus a műveltségről, az irodalom és a történelem egységéről, valamint a tudomány és a tanítás viszonyáról és hitbeli életútjáról számolt be nekünk.

Kapcsolódó cikkünk: Ha az ember az egyházban van, akkor nem teheti, hogy ne szolgáljon

A Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítésében szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi Mátyásnak az emlékére 1930-ban. A Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, a 2002-es kormányváltás után azonban nem adták át, tízéves szünet után 2012-ben adományozták újra.

reformatus.hu

Fotó: Illyés Tibor / MTI, Vargosz