A konferencia abból a szempontból egyedülálló volt, hogy számos, egymástól nagyon eltérő kiadás került terítékre, és ezeket lehetőség szerint a fordításban érintettek ismertették meg egymással és a közönséggel.

Ahogy Fabiny Tibor, a Kutatóközpont vezetője a bevezetőben fogalmazott: a fordítás nyelvi, teológiai és hitbeli kérdés is. Így a konferencia bizonyára izgalmas volt a bibliai nyelvek szakértői számára, de a laikus bibliaolvasók számára is segíthet eligazodni a mai magyar bibliakiadások széles és színes palettáján, és bepillantást nyújtani a fordítás világába.

A konferencia első napján az előadásoké, a másodikon a kerekasztal-beszélgetéseké volt a főszerep. Az első napon a mintegy tizenöt, egyenként húsz perces előadás során az előadók igyekeztek bemutatni az egyes felekezetek bibliahasználati szokásait, valamint a ma leginkább használatos magyar nyelvű bibliafordításokat; mind a keletkezési körülményeiket, mind a fordítás során figyelembe vett különböző szempontok szerint.

A rendkívül feszes tempójú program több különböző témájú szekcióra tagolódott. Mindegyik blokk végén lehetőség nyílt kérdésekre, hozzászólásokra is.

Az első szekció témája a Károli fordítás és annak különböző revíziói voltak. Először Zsengellér József (képünkön) sorolta fel az évszázadok során készült fontosabb Károli-revíziókat, majd az 1908-as kiadás keletkezési körülményeit és fordítási szempontjait ismertette. Ezt követően Szabó Zoltán beszélt arról, hogy hogyan függ össze a hazai nazarénus közösség története és identitása azzal a ténnyel, hogy az 1908-asnál korábbi kiadású Károli Bibliát használnak. Horváth Orsolya előadásából megtudhattuk, hogy a Keresztény Advent Közösség amellett, hogy más fordítások érdemeit is elismeri, miért használja mégis többnyire az 1908-as kiadást. Ezt követően az újabb Károli-revíziós kísérletek kerültek fókuszba. Először Győri Tamás, majd Ruff Tibor ismertette a Protestáns Média Alapítvány által nemrég megjelentetett újonnan revideált Károli Biblia, illetve a Patmosz Kiadó által kiadott, a Hit Gyülekezete által használt Károli revideálásának igényeit és szempontjait.

A második szekció fókuszában a katolikus bibliafordítások álltak. Először Jelenits István mutatta be a Szent István Társulat által kiadott Bibliát, és példákkal illusztrálta a fordítás különböző megoldásait. Ezután Tarjányi Béla beszélt a Szent Jeromos Társulat által kiadott Káldi-Neovulgata kiadásról, illetve kitért az Újszövetségben szereplő Septuaginta-idézetek problémakörére is. A következőkben Dejcsics Konrád a Békés-Dalos fordítás keletkezési körülményeiről, elveiről, és a kiadással egykorú kritikáiról szólt.  A szekció keretén belül kapott helyet Kiss Etele előadása az ortodoxok bibliahasználatáról, és a Berki Feriz által fordított zsoltárokról.

Ezután a mai protestáns fordítások szekciója következett. Először Karasszon István mutatta be röviden az 1975-ös protestáns új fordítást és elveit, illetve ezek érvényesülését különböző igehelyeken keresztül. A folytatásban Pecsuk Ottó az 1990-es revízió eredményeit, és a változtatások statisztikáit ecsetelte. A szekció utolsó előadásában Tunyogi Lehel hallgathattuk meg a Kecskeméthy István által készített bibliafordításról.

Az utolsó szekcióban, az újabb mai fordítások blokkján belül ismét három fordítást ismerhettek meg a hallgatók. Először Szalai András tartott előadást a Jehova Tanúi által használt Új Világ fordításról és annak főbb problémáiról, majd Ruff Tibor beszélt a Hit Gyülekezete készülőben levő új fordításáról, végül Szőcs Zoltán mutatta be az általa készített Egyszerű Fordítást.

A konferencia utolsó előadását, a zsidóság képviseletében Köves Slomó tartotta a bibliai írás kialakulásáról, az Ószövetség fontosabb fordításairól, az újabban készült magyar nyelvű fordításairól, illetve arról, hogyan tekint a zsidóság a Szentírásra.

Az informatív előadássorozat után a beszélgetések kaptak hangsúlyt, melynek során az előadók az egyszerű bibliaolvasók számára is ismerős kérdésekről beszélgettek. Talán a legismertebb: Szentlélek vagy Szent Szellem? Milyen képet alkot a Biblia az ember testéről/lelkéről/szelleméről? Mit jelent a test feltámadása? Vagy mire gondolunk, amikor azt mondjuk, hogy a Biblia Istentől ihletett? Az ó- és újszövetségi kerekasztal-beszélgetések során a résztvevők ezekre a kérdésekre is igyekeztek megfogalmazni a saját válaszukat, miközben elemezték a testre és lélekre vonatkozó bibliai kifejezéseket, és más, előre meghatározott szentírási szakaszokat, válaszolva a hallgatók kérdéseire.

A konferencia rendkívül hasznos volt a különböző bibliafordítások és fordítók közötti párbeszéd szempontjából is, ezért reméljük, lesz valamilyen folytatása a jövőben. Az érdeklődők számára tervben van a konferencia anyagának írásos kiadása, az előadások hanganyaga megtalálható a www.bibliatarsulat.hu honlapon.

Göndöcz Mikós, Kép: Sereg Krisztián