Végéhez érkezett a Szentírás vándorútja a Tiszántúlon: 2017. január elsejétől december 31-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület egyedi vándorbibliája bejárta mind a 414 tiszántúli gyülekezetet Záhonytól Szegedig.
Kézből kézbe és gyülekezetről gyülekezetre járt a díszkötéses Szentírás, amelyet vinni és fogadni kellett – ekképpen válhatott minden egyes nap ünnepnappá a reformációi jubileumi esztendőben. A vándorbiblia, amelyet az Alföldi Nyomda adományozott az egyházkerületnek, december 31-én 16 órakor érkezett vissza a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközségbe, ahonnan január elsején indult el.
Az utolsó előtti állomás, a biharkeresztesi küldöttség nevében Nagy Zsolt bihari esperes adta át a vándorbibliát a debecenieknek. „Először a református idősek otthonában tartott istentiszteleten volt közöttünk a Biblia, nagyon megható volt, ahogyan az idősek kezükbe vették a szentírást, és áldó kezekkel megsimogatták – mondta Nagy Zsolt a programról. – Óriási dolog, hogy ilyen módon találkozhattak egymással a gyülekezetek." A nagytemplomi ünnepi istentiszteleten Fekete Károly tiszántúli püspök hirdette az igét a Jelenések könyve 22 részének 14 verse alapján.
Tóth-Mihala Veronika lelkésznő, programvezető a ttre.hu kérdésére elmondta: mind a vándorbiblia, mind a kísérőkönyv (amely mind a 414 gyülekezet képeit, aláírásait őrzi) bekerül a Debreceni Református Kollégium gyűjteményébe. „Igen megható volt ebbe a kiadványba belelapozni, hiszen rengeteg fotó, aláírás, vers szerepel benne. Nagyon érdekes azt látni, hogy mennyire fontos volt mindenki számára, hogy nyomot hagyjon benne. Ez a kísérőkönyv egy lenyomata a tiszántúli gyülekezetek állapotának, jól látszik mennyire fontosnak tartják ma is a bibliaolvasást, a közösséghez való tartozást" – mondta Tóth-Mihala Veronika.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem támogatásával a 2018-as esztendő elején minden tiszántúli gyülekezet megkapja ennek az egyedi kötésű Bibliának egy példányát.
Az eseményről készült részletes tudósítás a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapján olvasható.
Forrás: ttre.hu, fotó: Barcza János