Áhítata kezdetén Gaál Sándor párhuzamot vont Péter apostol börtönből való szabadulásának története és a szövettani mintavétel között. Mint mondta, az orvostudomány egyik magaslata a vizsgálat lehetősége, hiszen ilyenkor az emberi test egy parányi részéből megállapíthatók a testben rejlő összefüggések. Egyetlen helyről vett szövet megmutathatja a test tulajdonságait és adottságait, ez alapján látható az egészség vagy a betegség. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) docense rámutatott, hogy az egyház Pál apostol tanítása szerint Krisztus teste, ezért ha egyetlen gyülekezetét vizsgáljuk, akkor látható az egyház teljessége.

„Egyetlen gondnok, harangozó vagy hitoktató munkájában tetten érhető az egyház. Egyetlen hittanóra vagy szószéki szolgálat egy szövettani vizsgálat, amiből levonhatók következtetések – fogalmazott Gaál Sándor. – Ami a zsinati ülésen történik, vagy nem történik a mai napon, egy vizsgálati lehetőség, melyen keresztül látható az egyház lényege, ezért nagy felelősség.” Ugyanakkor a felolvasott ige is ilyen lehetőséget kínál számunkra az egyház megismerésére, egyetlen éjszaka történésein keresztül. Megmutatja az akkori, terjedő egyház és a mai egyház lényegét is.

A felszín alatt

Heródes kegyetlenkedése előzi meg a felolvasott történet eseményeit, mely emlékeztet, hogy áldozathozatal nélkül nincs krisztuskövetés. Heródes sokakat küldött a halálba, még többeket börtönbe, azonban a külső szenvedések, gyalázkodás, üldözés és fájdalom közepette a gyülekezet mégis imádkozott. „A közösség azt tette, ami a dolga, zárt ajtók mögött fohászkodott, ez pedig számunkra is üzenet: az egyház élete nem a körülményektől függ, az egyház lényege mélyebben van. A felszínen bármi történhet, de az egyház Isten Szentlelkének vezérlése alatt legbelül gyönyörű szabályozottságban él, szívverése zavartalan” – tette hozzá az esperes.

Gaál Sándor szerint csodálatos, hogy nem a felszínen oldódnak meg a komoly dolgok, hanem a szív, vagy akár a börtön mélyén. Ez is az egyház megélt valóságához tartozik: Isten a legmélyebb rétegeibe avatkozik be és felülbírál mindent. Péter végigéli ezt a felülbírálatot és akkor kezdi átélni a csodát, mikor az angyal felébreszti, ennek hatására pedig nem először fogalmazza meg: most tudom igazán, hogy az Úr elküldte az ő angyalát, és kimentett engem. „A bizonyosság megfogalmazása mellett alapvető magatartása kell legyen az egyháznak a nyitottság is, hogy amikor Isten új összefüggéseket ad, akkor kimondhassuk: most értettem meg igazán” – figyelmeztetett a nyírségi esperes.

Felismerni a csodát

Az egyház életéről mintát ad a közösség is, ahova Péter szabadulása után érkezik. Ebben a közösségben mindenki a dolgát teszi, van, aki imádkozik és van, aki szolgálatot teljesít. Fontos példa számunkra az ajtót nyitó lány viselkedése, aki örömében nem engedi be Pétert. „Vannak helyzetek, melyekben örülünk és az eredményeket látjuk, azonban elfeledjük a lényeget és nem vesszük észre, hogy ez már a valóság” – mondta Gaál Sándor. Így járt maga a gyülekezet is, akik először esztelennek nyilvánították a lányt, majd azt feltételezték, hogy nem Péter, hanem az Isten angyala állt az ajtó előtt. „Sokkal egyszerűbb végletekbe esni, mint meglátni az imádkozás lehetséges következményeit” – tette hozzá.

Ugyanakkor érdemes megfigyelni azt is, hogy az egykor türelmetlen Péter nyugodtan várja, hogy ajtót nyissanak és „lassan megtanul ámulni az Isten hatalmas tettein, mert az egyházon belül mindig lehet ámuldozni”.

Gaál Sándor szerint a mintavétel része, hogy Péter szabadulása nem a biztonságérzet növelésére szolgál. „A szabadság, melyet az Istentől kapunk nem önmagáért való és nem céltalan. Az egyház szabadulása küldetés” – foglalta össze DRHE docense.

A szabadság felelőssége

Péter szabadulásának története megmutatja az egyház lényegi sajátosságait és komoly tanulságokat rejt a mai egyháztagok számára is. A történet végén Péter megkéri a gyülekezeti tagokat, hogy hirdessék szabadulását, majd ő maga is útra kell – feladatot adva ezzel a ma emberének is. „Az egyház nem egyszerűen csodálkozik és csodálkoztat, hanem a szabadság felelősségével él és teszi a dolgát. Az egyház életét mutatja az a nap is, amit itt töltünk a zsinati ülésen, ezért maradjunk az igazság és a valóság éberségében, mert az aléltság nem illik hozzánk” – zárta gondolatait Gaál Sándor.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Dimény András, Vargosz