Erre próbál választ adni a nagygyűlésre az EVT Hit és Egyházszervezet Bizottsága által széles körű teológiai egyeztetésen előkészített egyháztani dokumentum. Az "Egyház: úton egy közös látomás felé" című dokumentum évtizedes felekezetközi párbeszéd és széleskörű konszenzus eredménye, az ökumenikus egyházértelmezés aktuális foglalata. A puszáni nagygyűlés legfontosabb teológiai dokumentuma a Szentháromság Isten életében gyökerező világegyház missziói lényege felől fogalmazza meg az egység látomását, a közösségben megerősítésénak mozzanatait - apostolok hitének közös megvallását, a sákramentumokban és szolgálatban való egységet -, végezetül a keresztyén egyházak közös hivatását arra, hogy Isten országának jeleiként és munkálóiként mozdítsák elő a világban az igazságosság és megbékélés struktúráit. A látomásában missziói és trinitárius, az egyházakat közös szolgálatra hívó dokumentum itt olvasható angolul, illetve csatolmányként is elérhető.

A dokumentum háttere

Az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága az 1980-as évektől kezdődően kiemelten foglalkozik az ekkléziológia témájával. A cél, az egységes ekkléziológiai álláspont keresése volt, amely a keresztyén egységtörekvések alapja. Ebben a folyamatban számtalan konferencia, műhelymunka és találkozó témája volt az egyház természetének, céljának és missziójának globális, multilaterális és ökumenikai víziója. A munka során kiemelt fontosságú dokumentum született 1982-ben „Keresztség, eukarisztia és szolgálat" címmel, amelyre a tagegyházak többsége választ, véleményt fogalmazott meg. Mindenekelőtt az ekkléziológia néhány kulcsfontosságú kérdését tartották további vizsgálatra érdemesnek.

„Az Apostoli Hitvallás Közös Értelmezése felé" c. munkafolyamat után, 1989-ben elkezdődtek „Az Egyház Természete és Missziója – Az Ekkléziológia Ökumenikus Perspektívái" c. dokumentum előkészítési munkálatai. Az első ekkléziológiai tanulmány végül „Az Egyház Természete és Küldetése" címet kapta és 1998-ban látott napvilágot. Provizórikusságát az alcíme is jelezte „Úton a Közös Nyilatkozat felé". A hat fejezetből álló dokumentumra egyházak, ökumenikus szervezetek, akadémiák, sőt egyének is reflektáltak, mely reflexiók konstruktív kritikát tartalmaztak. Így például kiderült, hogy a dokumentumban további integrációra van szükség: hogyan lehet például az Egyház, mint Közösség" témát külön fejezetben tárgyalni a „Szentháromság Isten Egyháza" fejezettől? Néhány kérdés, mintha kimaradt volna a dokumentumból: nem esett szó arról, hogy az autoritás hogyan tanítható vagy a misszió kérdése jelentéktelen módon lett tárgyalva. Sőt egy a Hit és Egyházszervezet korábbi világkonferenciáján fontosnak tartott téma: a keresztyén egység egyetemes szolgálati lehetősége, szintén nem szerepelt a dokumentumban (holott ezt a az Út Unum Sint pápai enciklika is megemlíti).

A válaszok feldolgozása és a kiegészítések után, 2006-ban megszületett „Az Egyház Természete és Küldetése" c. dokumentum újabb változata. Négy fejezetben foglalja össze a dokumentum mondanivalóját. Mintegy 80 válasz érkezett be a tagegyházaktól a dokumentumra. A feldolgozás folyamata során több konferenciát is tartott a Hit és Egyházszervezet Bizottság, melyek során szóba került nemcsak a dokumentum lerövidítésnek, kontextuálizációjának kérdése, hanem az ortodox közösség részéről a keresztség, eukarisztia és szolgálat témáinak hangsúlyosabb megjelenítése merült fel jogos igényként. Az „Egy keresztség: Egymás kölcsönös elismerése felé" c. 2011-ben született dokumentum szintén további kérdéseket vetett fel az ekkléziológiai útkeresést illetően. Végül 2012-ben született meg „Az Egyház: Úton a közös vízió felé" c. konvergencia dokumentum, amely a keresztyén egységnek az 1Kor 12,12-13 bibliai tanításán alapszik.

A dokumentumban elért konvergencia mérföldkő az ökumenikában. Két lényegi pontja van: az egyik a megújulás – ez egy multilaterális ökumenikus dokumentum, amely egyetlen ekkléziológiai tradícióhoz sem köthető közvetlenül. Az 1993-2012 között eltelt időszakban számtalan egyház teológiája, illetve ekkléziológia tapasztalata került oly módon közel egymáshoz, hogy az ösztönző erővel hathat, hogy az egyházak revideálják ekkléziológiai állásfoglalásukat, esetleg új célokat is felfedezzenek vagy megerősítést nyerjenek. A másik lényegi pont az egyház értelmezését, definícióját illető teológiai megállapodás, amely szintén évek óta váratott magára. A dokumentum kiküldésre került a tagegyházaknak véleményeztetés céljából, és fontos napirendi pont Puszánban.

Külügyi Iroda
A hátteret Iszlai Endre írta.