A keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencia megnyitóján a kormányfő kiemelte: Európa megmentéshez nekünk azok adhatják a legnagyobb segítséget, akiknek most mi segítünk. „Mi azt adjuk az üldözött keresztényeknek, amire nekik szükségük van, otthont, kórházat, iskolát, és azt kapjuk vissza, amire Európának a legnagyobb szüksége van: keresztény hitet, szeretetet, kitartást" – fogalmazott.

„Szenvedő hűségetek minket erősít"

„Minden keresztényüldözés mélyén – legyenek annak politikai, gazdasági, kulturális, etnikai vagy civilizációs indokai, ürügyei – az áll, hogy tagadjuk meg Krisztust, az üdvözítőt" – hangsúlyozta a konferencia megnyitóján Bogárdi Szabó István. Egyházunk Zsinatának lelkészi elnöke a thesszalonikai gyülekezetéhez hasonlította a Közel-Keletről és az Afrikából érkezett keresztyén vezetők közösségeit: „Ahogy a thesszalonikaiak szenvedő hűsége erőt adott a többi gyülekezetnek, úgy az, hogy nektek van bátorságotok kiállni a nyilvánosság elé, megosztani velünk sorsotokat és meghallgatni bennünket, azzal minket erősítetek."

A dunamelléki református püspök köszönetet mondott mindazoknak – kormányoknak, politikusoknak, szervezeteknek, magánszemélyeknek – akik befolyásukkal, döntéseikkel és anyagi forrásaikkal támogatják az üldözött keresztényeket, vagy épp a békéért, Krisztus ügyéért imádkoznak. Mellette Erdő Péter bíboros és Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök is köszöntötte a külföldi egyházak vezetőit.

Keresztények nélkül nincs béke a Közel-Keleten

A konferencia első napján a közel-keleti egyházvezetők számoltak be helyzetükről, nehézségeikről. Korábban a régió egy ötöde keresztyén volt, mostanra az arányuk az elhúzódó fegyveres konfliktusok – a két öbölháború, Irak 2003-as megszállása, valamint a 2011 óta tartó szíriai polgárháború –, radikális csoportok terrorakciói, a gazdasági szankciók és a szélsőséges szegénység miatt öt százalék alá csökkent. Armash Nalbandian, a damaszkuszi örmény apostoli egyházmegye püspöke hangsúlyozta, hogy a török hadsereg idén őszi offenzívája ismét káoszba taszította Szíria észak-keleti régióját. „Ugyanakkor azzal a reménységgel élünk, hogy Isten kezdettől fogva óvja az ő egyházát, az irányítás az Ő kezében van" – tette hozzá Harout Selimian, a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnöke.

A helyi keleti keresztény és protestáns egyházak vezetői egyaránt arra kérték a nyugati vezetőket, hogy nemzetközi szinten álljanak ki a kétezer éve létező közel-keleti keresztyén közösség mellett, küzdjenek a békét és a sokszínűséget fenyegető iszlám szélsőséges csoportok ellen, ugyanakkor ne démonizálják magát az iszlámot, hisz ezernégyszáz éve élnek együtt és tisztelik egymást a két vallás képviselői a régióban. „A vallás lehet Isten ajándéka, de átokká is válhat. Rajtunk múlik, mire használjuk" – fogalmazott Joseph Kassab, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat főtitkára.

Becsületbeli ügy

„A kereszténység és az üldözött keresztények védelme számunkra nem opcionális kérdés, hanem becsületbeli ügy és önmagunkról is szól" – mondta az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár. Azbej Tristan köszöntőjében úgy fogalmazott: a konferencia „felhívás és sürgetés" a nemzetek közössége felé, hogy „sorakozzunk fel a keresztény szabadság zászlaja alatt és fordítsuk meg a történelem menetét". A két évvel ezelőtt első alkalommal megrendezett keresztényüldözésről szóló konferencia legnagyobb eredményének azt tartja, hogy kimondták: a világ legüldözöttebb vallása a kereszténység.

Csak az elmúlt évben 2625 keresztényt tartóztattak le mindenféle jogalap nélkül és több mint 1200 keresztény templomot támadtak meg világszerte. Magyarország 2016 óta 70 ezer üldözött ember otthon maradását és szülőföldjére való visszatérését tette lehetővé a Hungary Helps Program támogatásával. Mára „a Hungary Helps Program, a segítő Magyarország programja nemcsak nemzeti küldetésünké, de nemzetközi példává is vált" – mondta, példaként említve az államtitkárság megállapodását az Amerikai Egyesül Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségével, amelynek keretében közösen építik újjá Irak legnagyobb keresztény többségű városát.

A három napos nemzetközi tanácskozás találkozási lehetőséget biztosít több mint száz kisebbségben élő, hátrányos megkülönböztetést szenvedő vagy üldözött keresztyén közösség képviselői, valamint a nyugati világ állami és egyházi vezetői számára. Emellett az is célja, hogy paradigmaváltást idézzen elő: beemelje a nemzetközi politikai kommunikációba a többi vallási erőszak miatt szenvedő csoport mellett az üldözött keresztyéneket is. Szó esik egyebek mellett a vallási kisebbségeket gyakorta sújtó népirtások elszámoltatásának lehetőségeiről, a kormányok szerepéről a vallásszabadság előmozdításában, valamint a nemzetközi szervezetek mozgásteréről a keresztyénüldözés elleni fellépésben. Az ülésen két, a témába vágó jelentést is bemutatnak.

reformatus.hu – MTI

Fotó: Szigetváry Zsolt