Pár hete ön is behívót kapott, végül mégsem kellett bevonulnia.

Az ukrán hadsereg egyelőre a nyugállományú tiszteket és a speciális kiképzést kapott személyeket hívta be. Én azért kaptam behívót, mert a szovjet időkben ejtőernyős és harckocsizó képesítést kaptam. Afganisztánba küldtek volna, de mire kiképeztek, véget ért a háború. Vé­gül Csehországban szolgáltam a Szudéta-vidéken. Most Visken, édesanyám címén kerestek, és mint később kiderült, nem tudták, mivel foglalkozom. Amikor bementem a hadkiegészítő parancsnokságra, és igazoltam, hogy államilag regisztrált gyülekezet lelkipásztora vagyok, elnézést kértek és hazaengedtek. A lelkipásztorok és a lelkész szakon tanulók ugyanis hadkötelesek bár, de felmentést kapnak a szolgálat alól. Az eset arra figyelmezteti a gyülekezeteket és a lelkipásztorokat, hogy a lelkészi igazolványok érvényessége és a közösségek státusza megfelelően rendezve legyen.

A lelkészek akkor viszonylagos biztonságban vannak egyelőre, de mi a helyzet az egyháztagokkal?

Amint mondtam, a behívások egyelőre csak azokat érintik, akik tisztként vagy speciális egységekben szolgáltak korábban. Rajtuk kívül az ukrán hadsereg egyelőre csak az önként jelentkezőkre számít, akik a magyarok nélkül is meglehetősen nagy számban állnak rendelkezésre.

Milyen a hangulat Kárpátalján?

Nyugalom van, a központi hatalom és a nacionalisták a krími és a kelet-ukrajnai helyzettel vannak elfoglalva, nem ránk figyelnek. Hozzájárult a stabilitáshoz az is, hogy a visegrádi négyek és más közép-európai országok közösen a kisebbségi jogok és a nyelvtörvény tiszteletben tartására szólították fel az új vezetést. Ugyan a vereckei emlékművet felgyújtották, de az ukrán nacionalisták elhatárolódtak az esettől, hiszen nem érdekük most, hogy a kisebbségeket maguk ellen ingereljék. Akár még az is lehet, hogy valójában orosz provokátorok voltak a tettesek, akik a magyarságot Kijev ellen akarják fordítani.

A református egyház mit tanácsol a kárpátaljai magyaroknak eb­ben a helyzetben?

Arra kérjük a gyülekezeteinket, hogy imádkozzanak, és csakis az Úrban bízzanak. Ne üljenek fel az orosz manipulációnak, illetve egyes magyarországi politikai csoportok választások előtti hamis propagandájának sem, mely szerint a jelenlegi helyzetben reális lehetőség lenne Kárpátalja Magyarországhoz csatolására. A helyi magyarságnak és az anyaországnak is valójában rendkívül korlátozottak a lehetőségei ebben a konfliktusban, ezért óvatosságra intjük a kárpátaljaiakat, mert nem lenne jó, ha végül rajtuk vernék el a port. Nem gyávaság ez – hiszen ha kell, megvédjük a családjainkat –, de a realitásokat józanul szem előtt kell tartanunk.

Mi a magyarság érdeke ebben a bonyolult helyzetben?

Az, hogy ne legyen háború, és hogy Ukrajna ne keleti, hanem nyugati orientációjú ország legyen, hogy politikai és gazdasági kultúrájában, berendezkedésében egyaránt az Európai Unióhoz közelítsen, és biztosítsa a területén élő kisebbségek jogait.

Kiss Sándor
A cikk megjelenik a Reformátusok Lapja 2014. március 30-i számában.