Magyar Örökség Díjjal ismerték el a Bethesda Gyermekkórház szolgálatát

2019. március 23., szombat

„Nem számítottunk ilyen elismerésre, ez a díj mégis összefoglalja másfél évszázadunkat, jelenkorunkat és a jövőbe vetett hitünket” – március 23-án, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében ismét hét kiemelkedő személyiségnek, illetve intézménynek adták át a Magyar Örökség Díjakat, köztük a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának.

A gyermekkórház immár 153 éve végzi töretlenül szolgálatát a betegek között: A Bethesda-kórházat 1866. január 1-jén nyitotta meg és közel 50 éven át működtette a Németajkú Református Leányegyházközség, majd az első világháború idején a kórház is vállalta a harctéren megsérült katonák gyógyítását. Alig húsz évvel később, a második világháború legembertelenebb éveiben számos üldözött zsidó ember életének megmentésében segítettek, végül 1951 végére az addigi fenntartó, a Filadelfia Diakonissza Alapítvány kénytelen volt átadni az intézményt, így a protestáns egyházi alkalmazottak kórházává alakult át, majd 1953-ban államosították.

Csupán negyven évvel később, a rendszerváltás idején nyílt lehetőség arra, hogy a Magyarországi Református Egyház visszaigényelje az egykori Bethesda épületegyüttesét. Az 1990-ben elkezdődött tárgyalások eredményeként az egyházi kórház 1992. július 1-jén indulhatott újra, fenntartva az államosítás után kialakult gyermekkórházi profilt.

A Bethesda-kórház megnyitásának három évvel ezelőtti, 150 éves jubileuma lehetőséget biztosított, hogy az érdeklődők megismerjék a gyógyító intézmény történetét.

A Bethesda története I.

A Bethesda története II.

A Bethesda története III.

Mára a Bethesda egy modern, keresztyén értékeket képviselő intézmény, ahol egy évvel ezelőtt tették le a Dizseri Tamás egykori igazgató-főorvosról elnevezett új épületszárny alapkövét. A fejlesztésnek köszönhetően megnyílhat a régóta tervezett szülészeti osztály, jelentősen átalakul a gyermeksürgősségi és gyermekpszichiátriai ellátás, valamint egy MRI készülékkel is gazdagodik az intézmény. Millisits Máté művelődéstörténész-muzeológus, a Budapesti Városvédő Egyesület általános alelnöke laudációja végén személyes tapasztalatait is megosztotta a kórházról: „Amikor arra gondolok, mi hiányzik legjobban, ha elhagyom Budapestet, azt kell mondjam, templomok, iskolák és múzeumok máshol is vannak, de a Bethesda egyházunk olyan kiemelkedő intézménye, amiből csak egy van!”

A megismert, példamutató és kitartó szolgálat, valamint a beérkezett állampolgári javaslatok alapján a Magyar Örökség Díj Bizottsága a Bethesda Gyermekkórháznak ítélte a díjat. Mint elhangzott, a jól ismert bibliai történet ugyan arról szól, hogy a Bethesda tavánál nincs embere a gyógyulni vágyónak, de ez soha sem igaz a Bethesda kórházban: „A Bethesdának van embere, falai között természetes az emberség, ezért méltán kerül be a magyarság láthatatlan, szellemi múzeumába.”

„A 153 éves működésünk és a mindennapi munkánk fontos elismerése ez a díj – hangsúlyozta portálunknak a díjátadó után Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója. Mint mondta, a kórház dolgozói nagyon kiterjedt munkát végeznek, a megelőzéstől kezdve, a gyógyításon keresztül, a hazabocsátásig a betegek mellett vannak, emellett komoly lelki közösségben, egymást támogatva végzik feladataikat. „Ez a közösség számomra is támasz, és bár nem is számítottunk hasonló elismerésre, ez a díj mégis összefoglalja másfél évszázadunkat, jelenkorunkat és a jövőbe vetett hitünket – vallja a főigazgató. – Ezek között a nagyszerű díjazottak között ülve arra gondoltam, ez a díj azt üzeni, hogy mi is fontos szereplői vagyunk az egyetemes magyarságnak.”

A Magyar Örökség Díj olyan magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. A 94. alkalommal ezzel a díjjal ismerték el Pásztor Béla veresegyházi polgármester munkásságát; Szthelo Gábor egykori evangélikus lelkipásztor tevékenységét; a Bethesda Gyermekkórházat; Ilia Mihály irodalmi munkásságát; Németh Antal színházművészeti tevékenységét; a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot; valamint M. Katanics Mária zenei munkásságát és az általa alapított Szilágyi Erzsébet Női Kar énekművészetét.

 Farkas Zsuzsanna, fotó: Szőcs László

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió