„Az énekeskönyvet azért kell megújítani, hogy elősegítse: többet és jobban énekeljünk. Új beosztással, új kottákkal és új környezetben a régi énekeink is megújulhatnak, a most kevésbé használatosak is felszínre kerülhetnek" – fejezte ki reményét Bódiss Tamás zsinati egyházzenei előadó az április 19-i ülésen. Az énekeskönyvünk megújításán fáradozó Generális Konvent Liturgiai és Himnológiai Bizottságának titkára ismertette a készülő kiadvány tervezett struktúráját és számozását, amit a Zsinat jóvá is hagyott.

Átlátható és bővíthető

Míg a jelenlegi énekeskönyv anyaga nagyrészt a Heidelbergi Káté szerkezetét követi, az új beosztásban a tematikus elrendezés és a textushoz kötődés általános elve mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a liturgikus-funkcionális szempontok. „Vissza kell térni énekeskönyveink hagyományos beosztásához, amire már az 1996-os magyar református világtalálkozóra elkészült énekeskönyv is kísérletet tett" – emlékeztetett az egyházzenész.

A tervezett struktúrában a 150 genfi zsoltár marad az anyag elején, azokat zsoltárparafrázisok követik. 201-től kezdődően egy jelentős istentiszteleti énekanyag kap helyet – itt találjuk majd a liturgia állandó részeihez, valamint az egyházi ünnepekhez, valamint a reformációhoz kapcsolódó fohászokat, dicséreteket. A következő nagy egységben 701-től kezdődően a hétközi, bibliaórai és egyéb – többnyire személyes, egyéni hangvételű – énekek következnek, a keresztyén élet témái szerint csoportosítva. A sort nemzeti imádságunk zárja. Bódiss Tamás szerint ez a beosztás megkönnyíti a tájékozódást és egyszerűen megjegyezhető kategóriákba sorolja az énekeket.

Az 512 jelenlegi, a 92 új és a világtalálkozós kiadványból átemelt 78 ének egy 999 elemű struktúrában oszlik el, vagyis kezdetben nem minden számhoz tartozik majd ének. „A francia reformátusoktól átvett elv biztosítja, hogy az énekanyag újraszámozás nélkül is bővíthető legyen. A később bekerülő énekek egyszerűen a megfelelő fejezet végére, a számozás tekintetében szabadon maradt helyekre kerülnek" – magyarázta Bódiss Tamás. Az esetleges bővítést az is indokolja, hogy szeretnék, ha az új énekeskönyv egy rugalmas, hosszú távon az egész Kárpát-medencében használatos liturgikus könyvvé válna. 

Régóta zajlik az előkészítés 

Míg a nemzetközi gyakorlatban általában 30-40 évente újítják meg a gyülekezeti énekeskönyveket, a magyarországi reformátusok 1948-tól használják ugyanazt. 2009-ben kezdődött az előkészítő munka, amit 2016 májusától a Liturgiai és Himnológiai Bizottság fog össze. Még abban az évben megjelentettek egy harminc éneket tartalmazó példatárat Lélekkel és értelemmel címmel, amely elsősorban megismerést, a kipróbálást és a tapasztalatok megvitatását szolgálta. Ennek a munkának a folytatása volt a tavaly őszi zsinati ülésszakon bemutatott, 92 éneket tartalmazó énekfüzet, amely beépül az új református énekeskönyvbe is. „A próbakiadványt februártól mintegy negyven gyülekezet használja rendszeresen, tapasztalataikat pedig megosztják velünk" – tudtuk meg a bizottság titkárától. Hozzátette: a munkába bekapcsolódni kívánó gyülekezetekhez térítésmentesen juttatják el a füzetet. 

Szoták Orsolya – Feke György, fotó: Vargosz