Huszonöt éve a hajléktalanokért

A negyedszázados Tiszta Forrás Alapítványról Márkus Gábor, a református Hajléktalanmisszió vezetője beszélt előterjesztésében. Az 1992-ben alapított Tiszta Forrás feladata, hogy a leginkább rászorult, életükben tönkrement, hajléktalan, alkoholfüggő embereknek hirdesse Jézus Krisztus szavát, szabadítását. A Zsinat 1997-ben fogadta be az egyházba ezt a szolgálati területet, amely tíz éve a Református Missziói Központ (RMK) kötelékében működik.

A télen 41, nyáron 35 főt befogadó hajléktalanszálló, a 120 fő ellátására alkalmas nappali melegedő és a 340 főt elérő két utcai szociális szolgálat mellett az evangéliumi közösség megélése a legfontosabb számukra, hiszen a hajléktalan emberek tragédiája leginkább az Istentől és az egészséges emberi kapcsolatokról teljesen leszakadt, Istent káromló élet, és minden más nyomorúság ennek következménye. A mindennapi reggeli áhítatok, az évenkénti hálaadó istentiszteletek és a verőcei gyógyító konferenciák mind e kapcsolat helyreállítását szolgálják. Évi 12-15 ember tud kilépni a szállóról jobb körülmények közé.

A Tiszta Forrás Alapítvány több református hajléktalanellátó szolgálat indulását segítette, és más missziókkal is együttműködik, gondozza Siklós József – egyházunk iszákosmentő missziója elhunyt vezetőjének – hagyatékát, több könyvet is kiadott már.

„Ezt a szolgálatot csak hittel lehet végezni" – mondta Márkus Gábor, aki kifejezte reményét, hogy bővülni fog a református hajléktalanellátás, mert hazánkban negyven-ötvenezer fedél nélküli él. Felesége és szolgatársa, Márkus Gáborné hozzátette: minden segítségnyújtás között a legnagyobb öröm, amikor valaki szabadultan bizonyságot tesz a gyülekezet előtt. „Akkor gyógyul meg valaki, ha megérti: ő is fontos Istennek."

Bogárdi Szabó István a kivetített beszámoló egyik fényképéhez kapcsolódva elmondta: tanulhat református népünk a Hajléktalanmisszió klienseitől, akik a felvétel tanúsága szerint legszebb ruhájukban készültek az istentiszteleti közösségre, valódi ünnepnek tekintik azt.

Tíz éves a missziói ágakat összefogó központunk

„Köszönjük, hogy a Magyarországi Református Egyház a Református Missziói Központon (RMK) keresztül folyamatosan támogatja a Hajléktalanmisszió munkáját!" – mondta Magyarné Balogh Erzsébet, az RMK vezetője. Hozzátette: a tíz éve alapított Református Missziói Központ feladata, hogy erősítse a gyülekezeti missziói összefogást, kapcsolódjon a szaksegítséget nyújtó civil szervezetekkel, közös pénzügyi felügyelet alatt közelítve egymáshoz az egyes szakmissziókat.

Emlékeztetett: az RMK kezdetben csak egy asztalsarok volt a Zsinati Missziói Irodán – 2008-ban költöztek a XV. kerületi Alag utca 3-ba, ahol többek mellett helyet kapott a Lepramisszió és a Magyar Kékkereszt Egyesület is. Az RMK-nak jelenleg Kálvin téri és debreceni telephelye is van. A központ lelkész-igazgatója beszélt az intézményt sújtó feszültségekről, nehéz időszakokról is, de leszögezte: küldetésük a gyülekezetek segítése, amelyben egyik legfontosabb eszközük a kapcsolatteremtés. Mint mondta: „a társadalmi misszió csak akkor releváns, ha munkája meggazdagítja a gyülekezeteket".

Az RMK 34 munkatársából tizennyolcan lelkipásztorok, tizenegyen pedig megváltozott munkaképességűek. Jelenleg közel 600 önkéntessel dolgoznak együtt. Magyarné Balogh Erzsébet a korábbi Út az életért programra visszaemlékezve az együttműködés fontosságát hangsúlyozta a civil szervezetekkel, valamint jelezte, hogy változtatások szükségesek az RMK 2006. július 12-én elfogadott alapító okiratában.

A tábori lelkészek elmúlt évéről

A protestáns tábori lelkészi szolgálatról (TLSZ) Jákob János protestáns tábori püspök beszélt a Zsinat közössége előtt. 2016-ban folytatódtak a helyőrségi istentiszteletek a Ludovika Akadémián minden hónap első vasárnapján, és a szolgálat történetében először reformációs istentiszteletet tartottak október 17-én.

A katonák napi életét mindig nagyban befolyásolták a napi politikai események – 2016-ban a migrációs krízis, az ideiglenes határzár építése és őrzése szélsőséges időjárási viszonyok között, logisztikai problémákkal nehezítve. A katonák január 1. és december 31. közötti vezénylési parancsaihoz igazodva a TLSZ folyamatos váltással látta el lelkigondozói szolgálatát, és vasárnaponként váltakozó helyszínen tartottak istentiszteleti alkalmakat.

A megnövekedett feladatok, előre nem tervezhető alkalmak, amelyeken várják a protestáns tábori lelkészség jelenlétét, egy új lelkészi státuszt eredményeztek: Szabó János győri evangélikus lelkésszel tizenkét főre nőtt a szolgálat jelenlegi kerete. Az önkéntes tartalékos rendszer bevezetése további állománybővítés lehetőségével kecsegtet.

A tábori püspök beszámolója szerint tapasztalható a pattanásig feszült helyzet Irakban, Koszovóban és Boszniában is, amely mélyen érinti a kinn szolgáló katonákat. Az értékelő és feladatszabó értekezleteken kiemelt pontként szerepel, hogy a tábori lelkész jelenlétére, szolgálatára nagy szükség van. A befejezett katonai missziók száma 47, folyamatban van 2, melyen ők is jelen vannak. Részvételüket a hazai és a nemzetközi gyakorlatokon is elvárják – a NATO lelkészi szolgálatai egy egységes működési keret kidolgozásán fáradoznak.

Bagdán Zsuzsanna, fotó: Dimény András, Vargosz