– Általános tisztújítás lesz év végéig a Szerbiai Református Keresztyén Egyházban (SZRKE). Mi lesz ennek a pontos menete?

– Október 22-én zsinati ülést tartottunk Bácsfeketehegyen, ahol kiírtuk az SZRKE Zsinati Tanácsa tisztségviselőinek választását, felállítottuk a választási folyamatot felügyelő bizottságot, és meghatároztuk a szavazással kapcsolatos határidőket. Jelölésre november 19-ig van lehetőség, a borítékok felbontását november 22-én végzi el a választási bizottság. A szavazatokat december 10-ig küldhetik be a presbitériumok, a borítékbontásra december 14-én kerül majd sor. Fellebbezésre december 30-ig lesz lehetőség, az esetlegesen beérkező panaszokat január 5-én bontja majd fel a választási bizottság. Ugyanezen a napon a Zsinati Tanács is ülésezni fog.

– Úgy tudom, a Generális Konvent jogi bizottsága készített az SZRKE számára – a Magyar Református Egyház többi részegyházában használt törvények figyelembevételével – egy választásitörvény-javaslatot, hiszen a 2012-es év végén lezajlott püspöki tisztújítás során, amikor önt megválasztották, többen is felvetették, hogy a jelenleg is hatályos jogszabályt hiányosságai vitás helyzetekben alkalmatlanná teszik az egyházi tisztújítás békés lebonyolítására. Miért nem iktatták a javaslatokat a jogrendjükbe?

– Megérkezett hozzánk a javaslat, de nyáron a szabadságolások és a folyamatos táboroztatás miatt nem volt módunk összehívni a zsinatot, hogy az új választási törvényről döntés születhessen. Kiszaladtunk tehát az időből, de a Generális Konvent jogi bizottságának fáradozása nem volt hiábavaló, mert a szabályrendeleteink módosítására valóban sort kell kerítenünk, és akkor bizonyára beépítjük majd a jogrendünkbe az észrevételeiket. A következő zsinati tanácsi ciklus hat évében egészen biztosan át kell néznünk nemcsak a választási szabályrendeletünket, hanem a többi jogszabályunkat is. A következő választások bizonyára már ezek szerint zajlanak majd. Meggyőződésem ugyanis, hogy a Kárpát-medencei református egyházaknak lehetőség szerint közelíteniük kell a joggyakorlatukat.

– Amikor megválasztották 2012-ben, világosan látszott, hogy a jelenleg hatályos szabályozásnak vannak gyenge pontjai, amelyek az egyház békéjét, egységét fenyegették. Nem lett volna emiatt sürgető ezt a jogszabály-módosítást az elmúlt négy évben elvégezni?

– Az akkori – és részben még ma is meglévő, a közösségünket terhelő – konfliktusokban én elsősorban nem jogi kérdést látok, hanem sokkal inkább az emberi gyarlóságot, hiúságot, becsvágyat. Ha egy közösségben béke és testvéri megértés van, oda nem is kellenek túl komplikált jogszabályok. És az is igaz, hogy ha ellentétek és szeretetlenség van közöttünk, lehet nekünk a világon a legjobb választási szabályrendeletünk, a rossz szándék így is, úgy is megterheli az egyház életét.

Kiss Sándor, fotó: Barcza János