„... nemcsak arra hívattunk, hogy Jézussal együtt legyünk ott a sötétségben, hanem arra, hogy Jézus maga általunk legyen jelen a szenvedő világban" – olvasható az idei második szám meditációja Lovas András gazdagréti lelkipásztor tollából.

Az európai kultúra gyökereiről és változásairól Szűcs Ferenc teológiai professzor értekezik, egyebek mellett a szekularizációt, a globalizációt és a jövőt is vizsgálja teológiai szempontból. Karasszon István a kétezer éve adott keresztyén identitásunk és a 21. századi kultúra kapcsolatáról ír, Lerf Andrea pedig a generációs különbségek mögött meghúzódó jelenségeket mutatja be. Németh Pál református lelkésszel, az arab világ ismerőjével az iszlám és a keresztyénség gyökereiről, valamint a két kultúra viszonyáról olvashatnak beszélgetést, Hodossy-Takács Előd pedig a civilizációféltés, a bezárkózás és az identitásőrzés fogalmát járja körül.

A Figyelő rovatban katolikus részről Kránicz Mihály, ortodox részről pedig Imrényi Tibor reflektál a római katolikus és ortodox egyházfők idei kubai, történelmi jelentőségű találkozójára.

A Szépmívesség rovatban Sebestyén-Jáger Orsolya és Zsirai László verseit, valamint Verzár Éva elbeszélését olvashatják és Kókai-Nagy Viktor emlékezik Umberto Eco-ra. Emellett az aktuális számban Krasznai Andrea R. Törley Mária szobrászművésszel beszélget, Békési Sándor pedig művészettörténeti tárgyú tanulmányával a perspektíva teológiai értelmezésének rövid történeti áttekintésére vállalkozik.

„Így telt el az ünnep. Minden betervezett és előírt ünnepi szolgálat elvégeztetett, esténként pedig tompa motorzúgással megjelentek felettünk az amerikai Liberátorok, amint a főváros felé tartottak bombáikkal – tesz tanúságot 1944-es bajai szolgálatairól Soós László nyugalmazott lelkipásztor.

Emellett recenziót olvashatnak Hatos Pál Ravasz László püspökről írt kötetéről, valamint Pomogáts Béla Történelmi sorsfordulók című művéről, s a Kálvin Kiadó könyvajánlóját is megtalálják az interneten megjelenő folyóiratban.

reformatus.hu