Október elején a Németországi Református Szövetség (RBD) vezetőtestületének megbízásából ötfős küldöttség látogatta meg az MRE-t. A küldöttség tagjai között volt a leköszönő és az új főtitkár, Jörg Schmidt és Dr. Achim Detmers, valamint Sabine Dreßler, az RBD nemzetközi referense, illetve a vezetőtestület 2 tagja, Prof. Dr. Michael Weinrich és Dr. Hans-Georg Ulrichs, aki a reformiert-info kérdéseire válaszolva osztotta meg személyes benyomásait, a budapesti és debreceni teológusokkal, egyházi vezetőkkel és politikai tisztségviselőkkel folytatott találkozásokról.

reformiert-info: Volt valami konkrét oka az utazásnak?

Ulrichs: Teljesen magától értetődő az, ha a testvérek meglátogatják egymást. Mindazok mellett, akik hálát érdemlő módon különösen elkötelezetten részt vesznek a nemzetközi munkában, másoknak is újra és újra el kellene menniük ilyen találkozásokra. A magyarországi utat már terveztük egy ideje. A látogatás egyik oka az a meglehetősen negatív kép volt, amelyet a németországi média fest a magyar társadalomról és politikáról. Nem utolsósorban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan értelmezi magát és hogyan viselkedik a református egyház a magyar civil társadalmon belül.

Nyugat-Európában Orbán Viktor kormánya sokak szemében tekintélyelvű, euroszkeptikus és esetleg akár túlságosan orosz-barát is. Hogyan látják ezt azok, akikkel Magyarországon beszélgetett?

Az egyházi, teológiai és politikai beszélgetőpartnereink közt voltak, akik támogatják Orbánt, és voltak semlegesek és kritikusok is. Természetesen különböző véleményük volt, és máshogy értékelték a politikát, ám néhány dologban meglepő módon egységesek voltak: mindannyian nagyon sokféle módon érveltek és mérsékelten léptek fel, illetve mindannyian igazságtalannak találták a Magyarországról kialakult nyugat-európai szemléletet és hiányolták a magyarországi ellenzéket, amely önmagát osztotta meg.

Mi az, amit pozitívumként látnak Orbánban és a Fidesz nagy parlamenti többségében?

Első beszélgetőpartnerünk a német Konrad Adenauer Alapítvány Budapesti Kirendeltségének főnökeként tulajdonképpen olyan, mint egy politikai diplomata. Pozitívan értékeli Orbán politikaformáló erejét és a Fidesz természetes támogatójának tartja magát, hiszen az az Európai Néppárt tagja. Szerinte sokévnyi zavaros politikát követően a parlament az elmúlt törvényhozási időszakban számos – talán túlságosan is sok – törvényt alkotott a Fidesz kétharmadának köszönhetően. Néhány, Európában jogosan kritizált törvényjavaslatot módosítottak. Szerinte a Fidesz igen széles spektrumát, amely jellemzően inkább polgári mozgalom, mint hagyományos párt, nem lehet tekintélyelvűként, nemzeti-konzervatívként vagy akár antiszemitaként jellemezni.

Beszélgetés Bölcskei Gusztáv püspökkel

Mit gondolnak az egyházon belül?

Bölcskei Gusztáv püspök nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a lelkészek, valamint más egyházi munkatársak nem szabad, hogy egyházi hivataluk gyakorlásával párhuzamosan pártpolitikailag elkötelezettek legyenek. Azt, hogy az Orbán kormány pozitívan foglalkozik az egyházakkal, mintegy társadalmi szövetségesként oktatási, szociális illetve családtámogatási ügyekben, a diakóniai intézmények elmúlt években történt hatalmas mértékű kiépítésével illusztrálja a püspök. Ám az egyház nem magától keresi Orbán közelségét, aki maga felnőtt korában tért meg és vallja kereszténynek magát.

Milyen társadalmi problémákról beszélnek?

Ulrichs: Az aktív állami foglalkoztatáspolitika ellenére és a kormányzati kommunikációval ellentétben vannak szegények az országban, hiszen épp az ország keleti felében igencsak eltérőek lehetnek az életviszonyok. Itt kívánatos az egyház diakóniai munkája – ehhez tartozik a romákkal való foglalkozás is, amelyet – német fülek számára meglehetősen furcsán hangzó – „cigány missziónak" is lehet nevezni.

Milyen az egyházi helyzet?

Két megindító istentiszteleten vettünk részt: szombat délután új templomot adtak át egy új építésű területen - lám, az egyház él és növekszik. Vasárnap pedig a Debreceni Nagytemplomban tartott istentiszteleten, melyet egy diakóniai jubileum alkalmából tartottak, „laikusok" aktív közreműködésével. Az egyszerű liturgiát gondosan állították össze. Igazán különleges élmény azokat a zsoltárokat, amelyek kedvesek az ember számára, egy teljesen idegen nyelven a gyülekezettel együtt énekelni!

Vannak feszítő, kifejezetten magyar teológiai problémák?

Ezt nem tudták beszélgetőpartnereink ilyen pontosan azonosítani. Mint a többi európai országban is, az egyház és társadalom viszonyának kérdése az, újra és újra sok más probléma kapcsán felmerül. Magyarországon is megfigyelhető a szekularizáció folyamata, sajnálatra méltó az individualista gondolkodás előretörése, amely együtt jár a politikai és társadalmi passzivitással.

Beszélgetés a Debreceni Nagytemplomban

Melyik helyszín keltette Önben a legmélyebb benyomást?

A tízmillió magyar közül mintegy 1,2 millióan reformátusok, egyébként a magyarok túlnyomóan katolikusok. Ám Debrecenben az ember rögtön érzékeli, miért nevezik ezt a várost a „kálvinista Rómának": egy lélegzetelállítóan szép református templom, amelyet EU-s pénzekből épp most restauráltak; a református kollégium, a hozzá tartozó általános-, középszintű- és felsőoktatással, valamint a Hittudományi Egyetem, amelynek olyan könyvtára van, hogy nekem, mint egyháztörténésznek örömkönnyeket csalt a szemembe. Emellett pedig mindenhol hihetetlenül barátságos, figyelmes, sőt szeretetteljes vendéglátók és beszélgetőtársak – tényleg végig úgy éreztem magam, mintha testvérek között lennék.

Melyik volt a legmegindítóbb pillanat?

Szombaton este meglátogatott minket Debrecenben a Kárpátaljai Református Egyház püspöke. A magyar reformátusok az egész Kárpát-medencében összetartozónak érzik magukat, még ha külön államokban élnek is. Megrázó volt, amit a püspök elmondott Ukrajna nyugati felében élő reformátusok küzdelmekkel teli életéről. Minden családot fenyeget az a veszély, hogy besorozzák a fiakat és férjeket, hogy harcoljanak a keleti háborúban, amelynek sokkal több halottja van, mint amennyiről mi a médiából tudomást szerzünk. Az állami rendek összeomlás szélén állnak, vagy legalábbis középtávon leromlás fenyegeti őket. Az állami feladatokat egyre kevésbé tudják ellátni, néhány oligarcha uralja az országot, távolinak tűnnek a demokratikus struktúrák és viszonyok. A püspök mély aggodalmát fejezte ki az ország jövőjével kapcsolatban. Mindennapi gondjaik közepette, az emberek számára nagy jelentősége van az egyházi közösségeknek. Az ottani gyülekezeteknek szükségük van a támogatásunkra, a keresztényeknek pedig az értük mondott imáinkra.

Személyesen milyen tanulságot tudna levonni az utazásból?

A magyar viszonyokról és az ukrajnai helyzetről szóló beszélgetéseim során világos lett számomra, hogy milyen erősen befolyásolja a saját médiánk a gondolkodásunkat. Természetesen lehet a testvéreknek egymás között nagyon eltérő véleménye, de kell egymásra hallgatnunk, és fontos, hogy akarjunk egymással találkozni. Nagy hálával gondolok vissza a Budapesten és Debrecenben eltöltött napjaimra.

Külügyi Iroda
Forrás: http://reformiert-info.de/13556-0-8-2.html
Fordította: Czenthe Anna
Fotó: Michael Weinrich, Sabine Dreßler