Idén kétszáz-húsz éves a csurgói református iskola. Most először adták át „Az első oskoláért" a Csokonai Vitéz Mihályról elnevezett intézményben.
Lezárult a tanév. Nemcsak a családokat, de a közvéleményt is erősen foglalkoztatja: hány tanintézményt vesz át, tart fenn a református egyház a jövőben?
A református oktatás húsz évvel ezelőtti újraindítására emlékező, június 2-án a debreceni Nagytemplomban megtartott hálaadó istentiszteleten a református iskolarendszer megalkotásában játszott szerepért ezüst emlékérmet adományoztak többeknek.
A református iskolák húsz éves évfordulóját ünnepelték Debrecenben. Néhány évtizednyi történelmi kényszerhelyzet után a Magyarországi Református Egyház, a többi történelmi vallásfelekezettel együtt lehetőséget kapott arra, hogy újra megteremtse és kiépítse széleskörű oktatási rendszerét, iskolahálózatát.
Június 2-án a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon dísztermében, öt felvidéki és tíz tiszáninneni református intézmény képviseletében közel hatvan igazgató, igazgatóhelyettes és szakmai munkaközösség-vezető részvételével református pedagógus-szakmai együttműködési fórum alakult.
Ballagási körlevelet adott ki a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége.
Országos átlagban jelentősen nőtt mind a katolikus, mind a református és az evangélikus egyház által fenntartott közoktatási intézményekben a tanulók és pedagógusok létszáma a 2011/2012-es tanévben.
A lap 2012. évi 1. számának tematikus összeállítása ‒ Iskola és gazda(g)ság ‒ feltérképezi azokat a területeket, amelyek kapcsolódási pontok lehetnek az iskola és a pénz világa között.
Április 20-ig várja a felvételizőket a Sárospataki Református Teológiai Akadémia (SRTA). Az intézmény célja, hogy református egyházunk igényei szerint képezzen teológusokat, lelkipásztorokat, egyházi munkatársakat.
A cigány szakkollégium közeljövő terveiről és a felmerült finanszírozási problémákról tárgyalt Bölcskei Gusztávval, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnökével március 30-án Debrecenben Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.
A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében a "The 2012 Károli Pre-Moot Sessions" nevű nemzetközi kereskedelmi jogi diákverseny 2012. március 28-án fejeződött be Budapesten. Az Egyetem nemzetközi versenyfelhívására összesen több mint harminc egyetem jelentkezett a Világ minden részéről.
„Kötelező etika, vagy választható hittanoktatás? Lehetőségek az új köznevelési törvény tükrében” címmel március 21-én regionális katechéta és lelkésztovábbképző tanulmányi napot rendezett a Sárospataki Református Teológiai Akadémia (SRTA), és a Református Pedagógiai Intézet (RPI). A konferencia célja az volt, hogy felkészítsék a hitoktatókat és a lelkipásztorokat a 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő, a hit- és erkölcstanoktatást is érintő változásokra.
2011 végén jelent meg az a nemzeti köznevelésről szóló törvény, melynek rendelkezései 2012. szeptember 1. és 2016. január 1. között 5 lépcsőben lépnek hatályba. A köznevelést és a közigazgatást érintő változások jelentős mértékben átalakítják az egyházi oktatásügy jogszabályi környezetét. A református oktatási rendszer szereplői (az intézmények, fenntartók, tanügy-irányítási szervek) immár két esztendeje vártak a pillanatra, hogy a református közoktatási/köznevelési rendszer jövőjével összefüggő gyakorlati lépéseket megtervezhessék.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény megjelenése után [2011. december 29. – Magyar Közlöny 2011/162.] számos egyházi fórumon értették félre az állami általános iskolákban bevezetendő erkölcstan vagy az egyházak által szervezett hit- és erkölcstan kötelező tanórai foglalkozások közé kerülésének jelentőségét.
Iskolaigazgatók, pedagógusok, idegenvezetők és diákok nézték meg nyílt napon a megújult Debreceni Református Kollégium Múzeumát. A március elsejei nyitás előtt a Múzeum munkatársai megismertették az új kiállítást és a látogatóbarát fejlesztéseket.
Az egyik napról a másikra élő kárpátaljai református gimnáziumok működését a tavalyi tanévben részben az tette lehetővé, hogy a Kárpát-medencei Református Közoktatási Alap (KRKA) teljes összege ezeknek az intézményeknek a működését segítette. Erről és a magyar állampolgárság megszerzésének kárpátaljai nehézségeiről Zán Fábián Sándor püspökkel beszélgettünk.
Az óvoda azok jelentkezését várja, akik szakirányú végzettséggel rendelkeznek, református egyháztagok. Az állás betöltéséhez szükséges a hiten és szakmai ismereteken alapuló hivatástudat.
A vésztői Kis Bálint Református Általános Iskola és a temesvári Bartók Béla Elméleti Liceum között elindult testvériskolai kapcsolatoknak fontos mérföldköve az a pályázat, melyet a két iskola közösen adott be és nyert meg.
Plaszkó Zoltánnak Abaújszántóról a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába, majd a sárospataki teológiára vezetett az útja. Tanulmányai közben ráébredt, hogy a gyermekek közötti munka jobban vonzza, mint az igehirdetés a szószékről. Végül tanító lett, miután végzett a Miskolci Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán, Sárospatakon. De úgy érezte, hiányzik az életéből a vallás.