Ez utóbbit mindkét alkalommal támogatóan fogadták intézményeink, s tették ezt annak ellenére, hogy a református iskolák nyolcvan-kilencven százaléka olyan egységes tananyagtartalommal végzi tevékenységét, mely a 2001-es kerettantervekben is megjelent. A református általános iskolák szakmai egysége és önállósága a 2001. évi református kerettantervi óraterv révén is megvalósult, mely kerettanterv összhangban állt az állami kerettantervekkel. A későbbi esztendők Nemzeti alaptanterv (NAT) szabályozásai (2002., 2007.) nem gyakoroltak érdemi hatást intézményrendszerünk tartalmi munkájára. (A 2012-ben érvényben lévő hatvankilenc kerettanterv túlnyomó többsége nem tudott intézményrendszerünkben gyökeret verni, bár ezek központi alapja is nagyrészt megegyezett a 2001. évi szabályozással.)

Minden pedagógiai elképzelés mögött meghúzódik egy világos emberkép. Álláspontunk szerint a NAT ebben a kérdésben ismét elmulasztja a történelmi lehetőséget a magyar nevelésügy világos emberképének felvázolására „A köznevelés feladata és értékei" fejezetben. Az ott megfogalmazott célok határozatlanok és általánosak, mivel azokat felvállalhatná bármely nemzet és bármely értékrend alaptanterve. Meglepő, hogy a közösségi nevelés, a közösség alkotó tagjává történő nevelés teljesen hiányzik a célrendszerből.

A megelőző évtizedben nagy hangsúlyt kapó kompetenciafejlesztés szempontjából a készülő NAT korrekt szakmai anyagnak tekinthető. A középiskolai oktatás területén azonban nem tartjuk megfelelőnek az új szakképzési rendszer és a NAT illeszkedését. A kompetenciafejlesztés differenciálásának követnie kell az oktatási formák (intézménytípusok) sokszínűségét. Mindez a tananyagtartalomra is igaz, ugyanis a „közös nemzeti kultúrkincs" nem lehet azonos a szakiskolák harminc százaléknyi közismereti anyagával. „Mag-NAT" alatt az egyes iskolatípusokhoz tartozó kerettantervek (és intézmények) közös tananyag-bázisát értjük, vagyis a gimnáziumi és a szakiskolai tananyag magjának és a kompetenciák eltérő meghatározásának kerettanterv helyett a NAT lehet a színtere.

Az egyes műveltségterületek belső szabályozásának véleményezése elsősorban a pedagógiai szakmai szervezetek feladata. Közös vonásként azonban kiemeljük azt, hogy a NAT kevés támpontot ad a további tartalmi szabályozó elemek fejlesztőinek, így a református kerettanterv fejlesztőinek. A tartalmak felülvizsgálata mellett törekedni kell a fejlesztési feladatok egyenletes színvonalúvá alakítására, s a korszerű ismeretanyag beépítésére – különösen az Ember és társadalom (ezen belül a történelem) valamint a Magyar nyelv és irodalom területén.

Papp Kornél