A keresztyén üzenetből gyönyörűséges kultúra fakad – hangsúlyozta az idei reformációi gálaesten Steinbach József püspök. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban vasárnap tartott eseményen Vitéz Ferenc író-publicista vehette át a Rát Mátyás-díjat.
Egy eddig nem publikált interjúval emlékezünk a vasárnap elhunyt Tóth-Máthé Miklósra. Habár minden őse református lelkész volt, a szószékre sosem vágyott. Színészként kezdte a pályát, de a harmincas évei közepén tollra cserélte a színpadot. Tóth-Máthé Miklósról úgy tartották a kollégái, hogy az egyik legszebb hangú és beszédű színész volt, de hűtlenül otthagyta a pályát. A szép magyar beszédét azonban átcsempészte az irodalomba. A debreceni író több sikeres regényt, drámát és novellát írt, elsősorban a nagy reformátorok élete ihlette meg. Talán azért, mert önmagáról is úgy vallott, hogy megkérdőjelezhetetlenül magyar és református.
Hatvanhárom esztendeje van már annak, hogy 1956. október 23-án fiatalok és idősebbek, egyetemisták és dolgozók, férfiak és nők kinyilvánították akaratukat arra nézve, hogy országunk és népünk politikai szabadságban élhessen. A forradalom mellett mindazok kiálltak, akik akár vallási, akár társadalmi téren szerették volna ugyanezt a szabadságot elérni. Csatlakoztak hozzá lelkészek és gyülekezeti tagok, mindazok, akik úgy vélték, hogy egyik ember a másik felett nem uralkodhat úgy, hogy elveszi, lerombolja, megnyomorítja méltóságát.
Tizenkettedik alkalommal segíthettünk 72 órán át kompromisszum nélkül október 10. és 13. között. Az ökumenikus ifjúsági önkéntes akcióba ezúttal is számos református közösség kapcsolódott be.
Életének 84. esztendejében 2019. október 20-án Debrecenben elhunyt Tóth-Máthé Miklós, József Attila-díjas író, színművész.
Élete legszebb élményének tartja 1956. október 23-át Varga László nyugalmazott dunamelléki főjegyző, egykori kecskeméti lelkész, aki teológushallgatóként élte át a forradalmat. Órákig állt az Országház előtt, de akkor eszébe sem jutott, hogy egyszer belőle is képviselő lesz. Az 1956-os forradalom hatvanharmadik évfordulója előtt néhány nappal arra kértük, hogy járja végig velünk azokat a budapesti helyeket, amelyeken egykor társaival járt.
Magára hagyottság és helytállás Trianon után, romániai magyar diaszpóra kérdése és egyházi vidékfejlesztés a 19. században, hátratétel és ellenállás a kommunizmus idején –csak néhány az idei Hagyomány – Identitás – Történelem című konferencia nyolcvan előadásának témái közül. Sok még a feldolgozásra váró probléma és egyre több a kutatóműhely is – mondják a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) egyház- és művelődéstörténeti seregszemléjének szervezői.
Az emberi jogok, a populizmus és a keresztyén üzenet kapcsolatáról tanácskoztak az európai egyházak és vallási közösségek képviselői Malaga városában.
Október utolsó vasárnapján a magyarországi reformátusok a kalocsai református gyülekezet templombővítésére adakoznak. Meglátogattuk őket, hogy megnézzük, hogyan haladnak évtizedes álmuk megvalósításával.
Debrecen főtere, középpontjában a református Nagytemplommal a magyar reformátusság jelképe. A történelmi épület falai élő, pezsgő, színes és szolgálatkész közösséget rejtenek: a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközségnek saját kávézója és bálja is van. Az ország egyik legnagyobb gyülekezetének portréját próbáljuk megrajzolni annak apropóján, hogy október 20-án onnan közvetít istentiszteletet a Kossuth Rádió.
Újraindította kölcsönzési szolgáltatását a Ráday Könyvtár október 17-én, csütörtökön. A januári tűzeset után átköltöztetett állomány a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjában (MTA KIK) érhető el.
Harmincöt éves lett a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió – egész napos konferencián adtak hálát a Magyarországi Református Egyház intézményének eddigi szolgálatáért.
A HEKS, a svájci református egyházak segélyszervezete adománygyűjtő kampányt indított a török invázió okozta háborús menekültkrízis kezelésére. A svájci reformátusok felhívással fordultak a közvéleményhez, jogellenesnek nyilvánítva a török behatolást Szíriában.
„Nincsenek fegyvereik és politikai ambícióik azon túl, hogy békében élhessenek egy egyéges Szíriában, mint egyenrangú állampolgárok" – a Református Egyházak Világközösségének (REV) szíriai származású libanoni elnöknője is szolidaritásáról biztosította az Északkelet-Szíriában szenvedő embereket és imádságra hívja a 110 milliós református közösséget.
Ha már az egyháznak van egyeteme, akkor az szolgálja annak életét, épülését, erősödését – fogalmaz Zsengellér József, aki szeptember elsejétől rektorként vezeti a Károli Gáspár Református Egyetemet.
„Minden politika – de a politika nem minden! És valahol itt nyílik fel számomra a keresztény szabadság igazi értelme" – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István püspök hétfő este a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A „keresztény szabadság" fogalma egykor és most címmel szervezett kerekasztal-beszélgetésen egyházunk Zsinatának lelkészi elnöke mellett Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, valamint Molnár Attila Károly és Hörcher Ferenc eszmetörténészek vettek részt.
Október 15-én, a fehér bot nemzetközi napján a református Vakmisszió Jakab Miklós lelkipásztorra és feleségére is emlékezik, akik ezt a szolgálatot elindították egyházunkban. Jakab Miklós (1912 – 2002) volt e szolgálati terület úttörője, felesége Jakab Miklósné Rácz Erzsébet Emma (1941 – 2019) diakónus, jeltolmács, Braille gépíró pedig segítőtársaként szintén sokat tett a látássérültekért. Idén február 14-én búcsúztunk tőle Karsay Eszter lelkipásztor szolgálatával. A temetésen elhangzott prédikációból sok mindent megtudhatunk Jakab Miklósné életéről:
„Mindig imádsággal indulok és azzal is jövök el, mert Isten az egyetlen, aki meg tudja vigasztalni, azokat, akik elveszítették a látásukat” – vallja Nógrádiné Kovács Alexandra, a Református Missziói Központ Vakmissziójának lelkipásztora. Október 15-e a fehér bot napja, ebből az alkalomból a református vakmisszióról és a látássérültek lehetőségeiről, mindennapjairól beszélgettünk.
„Dejó, hogy itt vagytok, hogy valaki ránk is kíváncsi!" – így örültek a Bethesda Gyermekkórház dolgozói, amikor meglátták a hozzájuk érkező forgatócsoportot. A református intézmény naponta debütáló kisfilmekkel mutatja be a gyógyítás folyamatát és az egyes osztályokon dolgozók munkáját. A szülők tájékoztatását és a szakma megbecsülését segítő kezdeményezés elnyerte az egészségügyi innovációt támogató Richter Anna Díjat.
Kilencedszer adták át a Magyarországi Református Nőszövetség által alapított Zsindelyné Tüdős Klára-díjat október 12-én Budapesten. „A kitüntetés emberi köszönet, de Istené a dicsőség a díjazottak életéért, akiket példaképpen állíthatunk mások elé" – mondta az ünnepségen P. Tóthné Szakács Zita, a szervezet elnöke. Az elismerés névadójáról, a Nőszövetség alapítójáról Topolánszky-Zsindely Katalin családterapeuta idézett fel családi emlékeket, az igét pedig Berkesi Gábor Pozsonyi úti lelkész hirdette az ünnepséghez kapcsolódó konferencián – ugyanis Zsindelyné Tüdős Klára sokáig a Pozsonyi úti gyülekezet tagja volt.