A populizmussal és emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket vitatta meg mélységében az a spanyolországi konferencia, amelynek résztvevői annak lehetőségét mérlegelték, hogyan szállhatnak szembe az európai egyházi szereplők közösen a populista közbeszéddel és foghatnak össze az összetartozás és tolerancia előmozdításáért.

A „populizmus alternatívái emberi jogi távlatból” című konferencia október 17. és 19. között zajlott a malagai Los Rubios ökumenikus központban. Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) és a Spanyol Református Egyház által szervezett tanácskozásra különböző egyházak és vallási közösségek negyven képviselője érkezett szerte a kontinensről.

Az előadók a globalizáció-, elit- és pluralizmusellenességet, valamint a „diktatúra szindróma” új megerősödését azonosították a populista politikai rendszerek kulcsfontosságú elemeiként. A résztvevők aggodalmuknak adtak hangot a populista narratíva miatt, amely a „mi” és „ők” fogalmainak használatával megosztottságot teremt vallási vagy hitbeli alapon, és ezzel tovább mélyíti a különböző társadalmi csoportok közötti szakadékot. Az egyházak képviselői fontosnak tartották azt is, hogy a fősodorba tartozó, hagyományos pártok és intézmények komolyan vegyék az állampolgárok félelmeit és szorongását, amelyek fogékonnyá teszik őket a populista ideológiákra; egyben hangsúlyozták a vallási sokszínűség és a minden egyént megillető emberi jogok aktív támogatásának és előmozdításának fontosságát.

Fernard de Varennes dél-afrikai emberi jogi professzor, az ENSZ kisebbségi jogi különmegbízottja – aki tavaly a Kárpát-medencei magyar kisebbségek helyzetéről is tájékozódott és jelentést készített – a konferencia nyitó előadásában kiemelte, hogy „Európában a vallási kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények egyre növekvő számával szembesülünk”. A prezentációk és eszmecserék arra keresték a választ, hogyan szállhatnak szembe az egyházak a gyűlöletbeszéddel, valamint a híveket és vallási közösségeket sújtó gyűlölet-bűncselekményekkel.

Christian Krieger református lelkész, a CEC elnöke úgy fogalmazott, hogy „tanúságot tenni az evangéliumról, mint a szeretet és az Istenbe, valamint emberiségbe vetett bizalom üzenetéről egy válaszlehetőség az egyházak számára. Az evangélium arra hív minket, sürgető nyomatékkal, hogy felemeljük a hangunkat a mindenkit megillető emberi jogok mellett, kiálljunk egymás mellett és gondot viseljünk az emberekről saját közösségünkön túl is.”

A konferencia, kiemelte annak fontosságát, hogy meghallgassuk egymást, megértsük és elfogadjuk egymás eltérő álláspontját, támogassuk az egyének értékét és tiszteletben tartsuk minden ember méltóságát. Egyben arra szólította fel a vallási közösségeket, hogy lépjenek fel az előítéletek ellen és munkálkodjanak az összetartozás és közösség elmélyítéséért. A résztvevők javaslatot tettek arra, hogy a CEC az újonnan felálló emberi jogi munkacsoportjában folytassa a populizmus és emberi jogok kapcsolatának további kutatását.

„Számos európai országban az egyházak sajátosan kedvező helyzetben vannak és egyedülálló lehetőségük van arra, hogy gondolatban és tettben is szembeszálljanak a populizmussal” – áll a konferencia fő felismeréseit összegző zárónyilatkozatban, amely hamarosan magyar nyelven is elérhető lesz.

„Az egyházak hozzájárulása lehet az is, hogy felhívják a figyelmet a populizmus veszélyeire, bevonják a csendes és feltehetően érdektelen többséget a demokráciáért és emberi jogokért való küzdelembe, segítsék megelőzni azt, hogy a félelemben élő, orientációt vesztett emberek az autoriter és illiberális ideológiák csapdájába essenek. A ’reménykedj, ne félj’ üzenete sajátosan vallási üzenet, amire a zavaros világunkban rendkívül nagy szükség van” – fogalmaz a nyilatkozat.

A konferencián a magyarországi tapasztalatokról Ódor Balázs külügyi irodavezető tartott előadást.

Külügyi Iroda

Forrás: www.ceceurope.org