„Az antiszemitizmus gyakran és sok helyütt a kisebbségi közösségeket sújtó, növekvő intolerancia és erőszak első megjelenési formája, amit vissza kell utasítania és el kell ítélnie minden jóakaratú embernek, bármelyik közösséghez tartozzék is." Az Egyházak Világtanácsa (EVT) nyilatkozatban csatlakozott az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulóján tartott megemlékezéshez.
Most először szólaltak fel közösen a történelmi keresztyén egyházak vezetői a holokauszt magyarországi áldozataira emlékező és mindenféle kirekesztés ellen küzdő Élet menete budapesti rendezvényén.
Eltemették a valószínűleg a második világháború idején Budapesten kivégzett, néhány éve pedig a Margit hídnál talált emberi maradványokat. A protestáns egyházakat Bogárdi Szabó István képviselte a Kozma utcai temetőben az április 15-i búcsúztatón.
Több mint százan, köztük kormánytagok, történelmi egyházak képviselői emlékeztek a második világháborúban elhurcolt, meggyilkolt zsidókra a Cipők a Duna-parton című emlékműnél január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján.
Ünnepélyes emlékhelyátadóval zárult május 29-én a debreceni Nagytemplom mögötti Kávézónál az a több mint egy éves projektidőszak, amelynek keretében a debreceni Immánuel Otthon és Iskola a holokauszt során elhunyt fogyatékos emberekre hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva a ma közöttünk élő fogyatékos emberek valódi társadalmi el-és befogadásának fontosságát. Az emlékhely a mindennapjaink terébe ágyazva emlékeztet mindnyájunkat arra, hogy minden élet érték.
„Gyűlöletet sohasem fékezhetünk meg gyűlölettel, a haragot győzze le a szeretet" – hangzott el hívő zsidó és keresztény előadók konferenciáján, melyet a Károli Egyetem és a Barankovics Izraelita Műhely szervezett június 12-én az újpesti Városházán.
A közéletet mélyen megosztja az emlékezet-kultúra és az emlékezet-politika gyakorlata, ezért a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa konferenciát szervezett, melynek egyik célkitűzése volt a zsidó-keresztyén hagyomány és a teológiai örökség szempontjainak megjelenítése az emlékezés számára.
„A holokauszt valójában lázadás Isten ellen, hiszen Isten adta a lelkiismeretet az embernek" – hangzott el hívő zsidó és keresztény előadók konferenciáján, melyet a Károli Egyetem és a Barankovics Izraelita Műhely szervezett április 29-én a zsinati székházban.
Keresztény egyházak vezetői, politikusok is részt vettek a magyar holokauszt 70. évfordulója alkalmából meghirdetett Mazsihisz-rendezvénysorozat nyitó eseményén.
A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a napokban ünnepséggel fogadta a Csengeri Református Egyházközség küldöttségét, mely egyedülálló anyaggal járult hozzá az intézmény gyűjteményéhez és a csengeri református-zsidó közös múlt feldolgozásához.
Fogyatékosság és holokauszt – XX. századi Taigetosz címmel rendeztek konferenciát február 21-én Budapesten. Az eseményen többek között szó esett arról, hogy azok a megkülönböztetések, melyek a náci Németországban és az általa megszállt területeken félmillió ember kényszersterilizációjához és több százezer fogyatékos ember meggyilkolásához vezettek, ma is benne élnek társadalmunkban.
A holokauszt idején embereket mentő Éliás József református lelkészre emlékeztek április 16-án a Holokauszt-emléknapján a Terror Háza Múzeumnál. Az egyik előadó, Szabó István református püspök volt.
Emléktáblát állított a Külügyminisztérium a holokauszt áldozatainak és az embermentőknek az Erzsébet híd pesti hídfőjének északi oldalán, közel a Duna-parthoz.
Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke is beszélt a Lehet nemet mondani című keddi budapesti konferencián, mely az embermentők előtt tisztelgett.