"Létezik hitünkből fakadó konkrét felelősségvállalás" – mondta Bölcskei Gusztáv püspök, akit az egységes magyar reformátusság szerepvállalásáról kérdeztük.
A szerbiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsának és püspökének mandátuma az elmúlt években lejárt. A helyi lelkészek egy csoportja szerint a tisztújítás elmaradása miatt legitimációs válság alakult ki, míg az egyházvezetés szerint vis maior helyzet van.
A Magyar Református Generális Konvent Elnöksége közleményben kérte a Szerbiai Református Keresztyén Egyház vezetését, hogy halassza el a részegyház október 30-án esedékes zsinatát, amíg „a kialakult helyzetre az egyház egészének közösségében a békés megoldást meg nem találjuk.” Az alábbiakban a közlemény kiadásához vezető folyamatot ismertetjük.
Hamarosan kézbe vehetjük a Magyar Református Egyház hivatalos lapjának az első, próbaszámát. A 136 oldalas, 35 ezer példányszámban megjelenő Kálvincsillagban az egységes református egyház valamennyi egyházrésze bemutatkozik. Tematikus cikkekben az oktatással, az ifjúsággal, a reformátorok örökségével, az egyházzenével, a misszióval is foglalkozik a tervek szerint évente egyszer megjelenő lap.
Egy év kimaradás után zsinatra készül a Szerbiai Református Keresztyén Egyház. A Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent elnökségének februári bácsfeketehegyi ülésén a helyi lelkipásztorok a szolgálatukat érintő problémákról adtak számot. A belső feszültségekkel terhelt kis magyar református közösség hetvenkét éves püspökét, Csete-Szemesi Istvánt a jelenlegi helyzetről kérdeztük.
A Nagyvárad melletti Félixfürdőn a Kárpát-medence református püspökei és főgondnokai többek között elfogadták a Református Közoktatási Alap szabályzatát.
A novemberi Bethlen-megemlékezés előkészítése szerepel többek között a Magyar Református Egyház vezetőinek tanácskozásán.
A konferencia fő célja – a gyakorlati képzésen túl – a Kárpát-medencei szinten való hálózatépítés és szakmai műhelyformálás volt.
Az elmúlt hétvégén Kárpátaljára érkeztek az újraegyesült Magyar Református Egyház egyházkerületi főgondnokai, hogy a helyszínen ismerkedjenek az ottani helyzettel, gondokkal és eredményekkel.
„Trianon legnegatívabb hatása az lett, hogy a magyar társadalom nagy része beletörődött abba, hogy mi nem tartozunk egy közösséghez a határon túliakkal. Nem érezzük, hogy közösséget alkotunk" – mondta Bölcskei Gusztáv püspök a Confessiónak adott interjújában.
A Generális Konvent komáromi ülésének délutáni témái között szerepelt a Liturgiai Bizottság kiadványa az istentisztelet alapjairól, beszámoló hangzott el a Kárpát-medencei közös lap előkészületeiről, és elfogadták a Bibliaolvasó vezérfonal nevesített vasárnapjait.
A felvidéki Komáromban, története során először tanácskozik a határon túl a Generális Konvent. A Kárpát-medencei reformátusság legfőbb tanácskozó testülete közös költségvetést, és a trianoni békeszerződésről szóló nyilatkozatot fogadott el. Az ülésen felszólalt a felvidéki református egyház szlovák nyelvű püspökhelyettese is.
A szlovák– magyar együttélés modelljeként tekint Marian Hamari egyházára, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházra (SZRKE). A szlovák püspökhelyettes szerint az egyháznak mindenkor a megbékélést és az emberek megnyugtatását kell szolgálnia: "Nekünk, keresztyéneknek mindennél, még az állampolgárságunknál is fontosabb az, hogy Isten királyságának a polgárai vagyunk."
A Generális Konvent nyilatkozatot fogadott el a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulója kapcsán. A komáromi ülésen született dokumentum szerint a békediktátum igazságtalan volt, három generáció elteltével azonban együtt kell élni történelmünk e megrázó valóságával. "...meg kell tanulnunk úgy együtt élni történelmünk e megrázó valóságával, hogy az új európai rend alapjain állva a megosztottságot meghaladó és a határokon átívelő közös jövőt kell építenünk" - olvasható a nyilatkozatban.
A Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete hatéves fennállása óta először ülésezik határon túli helyszínen.
A Szeretethíd református önkéntes nap előtt Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke az egység első évéről, a fővédnök, Csűry István püspök az esemény jelentőségéről, Pál Sándor az előkészületekről beszélt.
„Annak örülnék, ha minden évben lenne egy központi ünnepség, de mindig más helyszínen zajlana”– mondja Rőth Lajosné szociális ügyintéző. Bíró Anett nagyváradi gimnazista egy nagyobb találkozóban gondolkodna, amely akár többnapos is lehetne. A Szlovéniában szolgáló Rozgonyi Emőke szerint a legméltóbb ünnepi alkalom egy hálaadó istentisztelet lenne, valamint olyan közösségi programok, melyek azt a tudatot erősítik, hogy jó a keresztyénség nagy családjának református ágához tartozni.
Az Egység Napján ünneplik a Kárpát-medencei reformátusok közös alkotmányát. A Magyarországi Református Egyház Zsinata úgy döntött, hogy 2010-től kezdődően a május 22. napjához legközelebb eső vasárnap a Magyar Református Egység Napja lesz.
Péntekről szombatra virradó éjszaka súlyos autóbaleset következtében elhunyt Tonk István. Az Erdélyi Református Egyházkerület 68 éves főgondnoka hirdette ki tavaly május 22-én, Debrecenben a Kárpát-medencei református egység létrejöttét. Tonk Istvánt pénteken, Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben helyezik végső nyugalomba.
Az élet mellett foglaltak állást 2009-ben a Kárpátalján élő magyar reformátusok – jelentette ki Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) püspöke február 27-én, a 2010-es év első közgyűlésén. A politikai életben zajló választásokon kívül ugyanis – mint mondta – létezik másféle döntés is, mely mindennapos állásfoglalást jelent.