A Kárpát-medencei református egyházak és egyházkerületek elnökségeit tömörítő testület hétfői ülésén többek között tárgyaltak a Gachal János délvidéki mártír püspökre való megemlékezésről.
„Hű az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre” - hangzik az ünnepi körlevél igei üzenete. A református egység létrejöttének évfordulójához legközelebb eső vasárnapon az egész Kárpát-medencében a Magyar Református Egység Napját ünnepeljük.
A hétfői megbeszélésen - amely a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Irodájának is helyt adó felvidéki városban zajlott - egyebek mellett a református egység létrejöttének május 22-i évfordulójához kapcsolódó eseményekről, a református világtalálkozó programjairól és a Generális Konvent júniusra tervezett plenáris ülésének előkészítéséről folyt egyeztetés.
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lehetséges csatlakozása is szerepelt a Magyar Református Egyház részegyházainak püspökeit és főgondnokait tömörítő testület ülésének napirendjén.
Gyulafehérváron, az egykori református templomban, az érseki székesegyház Szent Anna kápolnájában kedden felavatták Bethlen Gábor emléktábláját.
A GK Elnöksége költségvetési kérdésekről, a 2011-es református világtalálkozóról és a Kálvincsillagról is tanácskozott a Bethlen Kata Diakóniai Központban.
A szerbiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsának és püspökének mandátuma az elmúlt években lejárt. A helyi lelkészek egy csoportja szerint a tisztújítás elmaradása miatt legitimációs válság alakult ki, míg az egyházvezetés szerint vis maior helyzet van.
A Magyar Református Generális Konvent Elnöksége közleményben kérte a Szerbiai Református Keresztyén Egyház vezetését, hogy halassza el a részegyház október 30-án esedékes zsinatát, amíg „a kialakult helyzetre az egyház egészének közösségében a békés megoldást meg nem találjuk.” Az alábbiakban a közlemény kiadásához vezető folyamatot ismertetjük.
A Magyar Református Egyház legfőbb képviseleti szervének, a Generális Konventnek (GK) az elnöksége közleményt adott ki a Szerbiai Református Keresztyén Egyházban kialakult helyzetről. Az Elnökség megdöbbenten értesült arról, hogy a délvidéki egyházvezetés nem kívánatos személynek minősítette a most esedékes Zsinat idejére Szabó István dunamelléki püspököt.
A Nagyvárad melletti Félixfürdőn a Kárpát-medence református püspökei és főgondnokai többek között elfogadták a Református Közoktatási Alap szabályzatát.
A novemberi Bethlen-megemlékezés előkészítése szerepel többek között a Magyar Református Egyház vezetőinek tanácskozásán.
A nagygyűlés a világközösséget alkotó helyi közösségek, azaz a tagegyházak delegáltjainak lelki és istentiszteleti közössége, amely egyben értékeli az eddigi közös szolgálatot világban és irányt szab az elkövetkező hét évre. Éppen ezért fontos mozzanat a választás is. Nem mindegy, ki kerül a vezetőtestületekbe, az Elnökségbe és a Végrehajtó Bizottságba. A helyzet a korábbiakhoz képest azonban radikálisan megváltozott.
A május 27-i Generális Konvent döntött arról, hogy a kanadai magyar reformátusok is csatlakozhatnak az egységes Magyar Református Egyházhoz, de az Alkotmányozó Zsinaton való részvételhez még jó pár lépcsőfok vezet. A csatlakozás menetéről, és arról, hogy a kanadai magyar reformátusság miért csak egy évvel az Alkotmányozó Zsinat után kérvényezte azt, Bibza István esperes, a Generális Konvent Egyházalkotmányi Bizottságának elnöke beszélt.
„A szlovák-magyar viszony mélyponton van. Több józanságot lehetne elvárni a döntéshozók irányából, hogy erről a mélypontról ki tudjunk mozdulni. Senkinek nem lehet érdeke a konfliktusok túlzott gerjesztése” – véli a két szomszédos ország kapcsolatáról Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese. A egyházi vezető szerint az elmúlt nyolc év magyar kormányai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a szlovák politikai elit úgy érezze, a felvidéki magyarokkal kapcsolatban nyugodtan feszegetheti a határokat.
A felvidéki Komáromban, története során először tanácskozik a határon túl a Generális Konvent. A Kárpát-medencei reformátusság legfőbb tanácskozó testülete közös költségvetést, és a trianoni békeszerződésről szóló nyilatkozatot fogadott el. Az ülésen felszólalt a felvidéki református egyház szlovák nyelvű püspökhelyettese is.
A Generális Konvent nyilatkozatot fogadott el a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulója kapcsán. A komáromi ülésen született dokumentum szerint a békediktátum igazságtalan volt, három generáció elteltével azonban együtt kell élni történelmünk e megrázó valóságával. "...meg kell tanulnunk úgy együtt élni történelmünk e megrázó valóságával, hogy az új európai rend alapjain állva a megosztottságot meghaladó és a határokon átívelő közös jövőt kell építenünk" - olvasható a nyilatkozatban.
A Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete hatéves fennállása óta először ülésezik határon túli helyszínen.
A Generális Konvent májusi ülésének előkészítése volt a fő téma a Kárpát-medencei református egyházak ügyvivő testületének a Borsod megyei Mályiban megtartott keddi ülésén.
A tanácskozáson szó lesz a június 4-i Trianon-évforduló kapcsán egy közös nyilatkozat kiadásáról, valamint összegzik a vajdasági lelkészekkel való találkozás tapasztalatait és a közös segítségnyújtás lehetőségeit.
A közös teherviselésről „igazságos, arányos beosztást próbált megfogalmazni” a Generális Konvent elnöksége, ahol az erősebb nagyobb mértékben járul hozzá a költségvetéshez – mondta Csete Szemesi István. A Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke a bácsfeketehegyi elnökségi ülés után úgy fogalmazott, hogy „mi, a legkisebb egyház, saját erőnkhöz mérten örömmel járulunk hozzá a közös költségvetési alaphoz."