Első hallásra meglepő rendezvény helyszíne volt kedden a gödöllői királyi kastély: Indonézia nagykövetsége szervezett konferenciát a vallásközi párbeszédről. A közel kétszázötvenmilliós délkelet-ázsiai állam azonban a világ negyedik legnépesebb és egyben a legnagyobb muszlim lakossággal (88 százalék) rendelkező országa, ahol jelentős számú keresztyén (nyolc százalék, vagyis húszmillió ember, akik kétharmada protestáns), hindu, buddhista, sőt kisebb számban zsidók is élnek.

Ennek tudatában viszont már érthető, hogy Indonézia számára mennyire létfontosságú a vallásközi párbeszéd serkentése, ennek segítésére világszerte rendeznek konferenciákat a témában. Az indonéz diplomáciában tehát fontos szerepet kapnak a vallásközi kérdések, maga a párbeszéd – ezt már H. E. Mangasi Sihombing, az Indonéz Köztársaság budapesti, illetve Bosznia-Hercegovinába, Horvátországba és Macedóniába akkreditált nagykövete fejtette ki köszöntőjében. Hozzátette, ez a párbeszéd alkotmányos kötelezettség az iszlám többségű országban.

A köszöntők között elhangzott Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, az MRE Zsinata lelkészi elnöke beszéde is, aki arra kereste a választ, mit is jelent a vallásközi párbeszéd. Idézte Hans Küng svájci katolikus teológust, aki a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után kialakult világhelyzetről szóló értékelésében azt mondta: „Addig nem lesz béke az országok között, amíg nincs béke a vallások között. Addig nem lesz béke a vallások között, amíg nincs párbeszéd a vallások között.” Bölcskei Gusztáv megemlékezett az éppen négyszázötven éve elhunyt Melanchton Fülöp gondolatáról is. Luther Márton munkatársa, teoretikusa azt mondta, az ember kölcsönös kommunikációra teremtetett.

A tiszántúli püspök kifejtette, mik a hatékony kölcsönös kommunikáció feltételei. Ezek között említette a kétirányú dialógust, az őszinte hozzáállást, a megértésre törekvést, önmagunk megtalálását ebben a párbeszédben, a tanulást, a kölcsönös bizalmat és a saját nézeteinkhez való önkritikus viszonyt.

Bölcskei Gusztáv mellett köszöntőt mondott Gémesi György, Gödöllő polgármestere is. A kisvárosnak magának is vannak indonéz kapcsolatai, hiszen a testvérvárosai között ott van a délkelet-ázsiai ország tízedik legnagyobb települése, a közel nyolcszázezres Bogor is. Felszólalt Dr. Csepregi András, a konferenciát támogató Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyház Kapcsolatok Titkársága vezetője, aki fontos eszköznek nevezte a vallásközi párbeszédet, ami azonban szerinte jelenleg ritka hazánkban. Kifejtette, mi lehet a szerepe a szekuláris államnak a vallásközi párbeszédben. Az állam ugyan nem szólhat bele a felekezetek egymás közötti viszonyába, de a demokratikus elvek kialakításával egyenrangú partnerként maga is részt vehet a dialógusban.

Az indonéz állam a nagyköveten kívül is nagyon magas szinten képviseltette magát: jelen volt a gödöllői kastélyban Andri Hadi, a dzsakartai kormány külügyminiszter-helyettese, valamint M. Atho Mudzhar, a kulturális minisztérium vallási ügyekért felelős államtitkára is. A kormánytisztviselő arról beszélt, szociológiai szempontból milyen tényezők okozták azt, hogy a vallások, vallási közösségek fenn tudtak maradni a több ezer éves emberi történelem során.

Kitért arra is, hogy a modernitással milyen kihívások érték, érik a vallásokat. Az államtitkár végigvette, melyek lehetnek a vallásközi párbeszéd fő kérdései; ezek között említette az egyes vallások közötti különbözőségek, illetve hasonlóságok számba vételét, az érdekek feltárását és az emberi jogokhoz való kapcsolatukat.

A konferencia további részében három szekcióban folyt a tanácskozás. Az első moderátora Szent-Iványi Ilona unitárius lelkésznő volt, aki Dr. Kránitz Mihály katolikus professzor, Dr. Tóth Károly nyugalmazott református püspök, és M. Atho Mudzhar reflexióit irányította, ők a vallásközi párbeszédet világították meg indonéz és magyar szemszögből.

A második rész moderátora Dr. Csepregi András volt, itt dr. Karasszon István református professzor, Róna Tamás rabbi, Farkas Pál, a Dharma Kapuja Buddhista Főiskola korábbi rektora, Dr. Hasyim Muzadi az indonéziai muszlim közösség vezetője és dr. Pujasumarta, az indonéz Bandung Egyházkerület püspöke tartottak előadásokat a vallási közösségek szerepéről, a tolerancia, az egymás megértése és a béke témájáról.

Az ebéd után került sor a harmadik részre, amely az oktatásról szólt. Ennek a blokknak a vezetője Dr. Pujasumatra püspök volt és Dr. Fabiny Tibor evangélikus professzor, Dr. Bakos Gergely katolikus professzor, dr. Jan Aritonang, az indonéziai Protestáns Teológia rektora és Dr. Syamsiatun, a Kalijaga Iszlám Egyetem professzora tartottak beszédet.

A konferencia Dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök zárszavával ért véget.

Az esemény egyik szünetében Fabiny Tamás elevenítette fel a konferencia létrejöttét, megjegyezte, az esemény Mangasi Sihombing nagykövet személyes ügye volt. A diplomata keresztény, evangélikus vallású, így Magyarországra érkezése után nem sokkal felvette a kapcsolatot az evangélikus egyházzal. Hamarosan élénk lett az együttműködés, a nagykövet például saját vagyonából támogatta a rudabányai templom felújítását és számos gyülekezetbe ellátogatott. A fasori evangélikus templomban pedig elindultak az angol nyelvű istentiszteletek.

A konferencia létrejöttéért evangélikus részről sokat ténykedő Fabiny Tamás hangsúlyozta, egy ilyen alkalomban önmagunk megismerése, önmagunk meghatározása is fontos. Azt is lényegesnek mondta, hogy ilyen alkalmakkal is próbálják a reciprocitásra bírni az iszlám országokat, arra, hogy ők is biztosítsák azt a szabadságot és egyenlőséget a náluk élő keresztyéneknek, amit az iszlám vallásúak Európában élveznek.

Az evangélikus püspök megjegyezte, szándékosan számozták elsőnek ezt a konferenciát, mert már most a folytatáson dolgoznak.

Csepregi Botond