Wass Albert soraival kezdődött szerdán délelőtt a Halottak Napja alkalmából megtartott megemlékezés a veszprémi Alsóvárosi temetőben:

„Emlékszobor. Aranyló nevek rajta: mögöttük izzó, vérpiros csaták, mögöttük sajgó, megtört életek: síró gyermekek és síró anyák… Emlékszobor… ennyi maradt csupán belőlük, és a tűzből, mely vezette a milliókat messze golgotákra, és feszítette millió keresztre. Sok régi ház hiába várja őket, s fehér csöndjével sok fehér falu… üzenetet nem hoz többé felőlük fehér felhők közt a vándordaru.”

Szabó György alezredes, református tábori lelkész beszédében hangsúlyozta: a ma élő katonák halottak napja közeledtével évről évre a világháborúban elesett honfitársainkra, az értelmetlen vérontás áldozataira emlékeznek. Katonákra, bajtársainkra, akiknek életét fiatalon vette el a kegyetlen háború. „Hit nélkül ezek a halottak napi megemlékezések – bármilyen szépen megszervezettek – csupán megerősítik bennünk a tudatot, hogy a jeltelen sírban, itt, vagy bármely katonatemetőben minden véget ér” – emlékeztetett a tábori lelkész.

Mint idézte, Pál apostol is azt írja: nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt (IThessz 4,13-14). „A hazáért harcoltak ők ezen a földön és csatát, hazát veszíthettek, de hazát találtak az örökkévalóságban. Ma, amikor kegyelettel emlékezünk rájuk, és minden elköltözött honfitársunkra, kérjük arra Istent, hogy ne éljünk tudatlanul, mint akiknek nincsen reményük, hogy újra éljen szívünkben az a bizonyosság, ami erőt, és reményt adott a gyermeküket elveszítő anyáknak és apáknak: van élet az élet után – tette hozzá Szabó György. – Krisztus halála és feltámadása árán a földi haza után a mennyei haza vár, amelynek örökösei nem harc, hanem a Jézusban való hit által lehetünk mindannyian.”

A temetőkben felállított emlékműveknél a katonai szervezetek vezetői koszorút helyeztek el: Zentai László ezredes, az MH 54. Veszprém Radarezred, Szücs József, az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ, valamit Soós Gyula őrnagy, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 3. Toborzó és Érdekvédelmi Központ parancsnoka. A helyőrségben települt alakulatok a Vámos úti, és a Dózsavárosi temetőben is lerótták tiszteletüket az elhunyt katonák emléke előtt, valamint elhelyezték az emlékezés mécseseit.

MH KIKNYP