Az alkalom után Erdélyi Dánieltől, a kórus egyik karnagyától megtudjuk, hogy év eleji megalakulásuk óta a csapat minden szerda estéjét együtt tölti a Lónyai Utcai Református Gimnáziumban. „Hétről-hétre nagyon keményen dolgozunk, aminek a ma este volt az első gyümölcse” – meséli. A műveket sikerült gyorsan elsajátítani, ehhez hozzájárult szerinte az is, hogy a tagok többségének már volt korábbi tapasztalata református kórusokban. A jelentkezők számára négy meghallgatást tartottak, több területen is bizonyítaniuk kellett, vállalva egy bizonyos minőségi színvonalat a bekerüléshez.
A kórus jelenleg körülbelül harminc főt számol, szeretettel várnak további tagokat is. Az énekkar nagy örömére szolgálna, ha ez a szám megkétszereződhetne, megháromszorozódhatna. Ennek érdekében szeretnék felhívni – most elsősorban – az elhivatott férfitestvérek figyelmét is a csatlakozásra, mert a férfikar bővülése fontos lenne a megfelelő szólamarányok kialakulásához. „Felhívásunkba igyekeztünk beleírni, hogy olyan református énekesek jelentkezését várjuk, akik magukénak érzik ezt a szolgálatot, komolyan veszik a próbákra járást, a pontos kezdést, odaadással, lelkiismeretesen dolgoznak” – avat be a kórus karnagya a részletekbe. Büszkén meséli, hogy ez nagy erénye az énekkarnak.
Amatőr társaság lévén tagjai napközben dolgoznak, így szerda esténként a szabadidejükben, családjaik mellől gyűlnek össze énekelni, tanulni, fejlődni, Istent dicsőíteni. Minden próbát rövid áhítattal kezdenek. A kórus másik karnagya Berkesi Boglárka, a pozsonyi úti gyülekezet kántora és kórusvezetője, továbbá hétről-hétre segíti a munkájukat Szotyori Nagy Gábor orgonista.
Az első fellépés
„Nagy hálát adjunk az Atya Istennek, Mennynek és földnek szent teremtőjének, Oltalmazónknak, kegyes éltetőnknek, Gondviselőnknek” – csendült fel nyitó énekként a reformáció emblematikus dicsőítő éneke. Ezt követte Goudimel két zsoltárfeldolgozása – a 65. és 42. genfi zsoltár –, majd Schein és Mendelssohn egy-egy motettáját – Was Betrübst du dich meine Seele, Richte mich Gott – hallhatta a gyülekezet, majd Kun András Nádor lelkipásztor igeszolgálata után César Franck Dextera Domini című műve hangzott el. Ezek után Kodály Zoltán 121. és 114. genfi zsoltára csendült fel. A sort Gárdonyi Zoltán Az Isten emberének imádsága című zsoltárát követően Gárdonyi Zsolt „Nagy hálát adjunk az Atya Istennek” kezdetű Hálaadó Éneke zárta.
„Ezt a műsort több tényező befolyásolta” – ismerteti a műsorszerkezet hátterét Erdélyi Dániel. Az elsődleges rendezőelv az volt, hogy íve, struktúrája legyen a hangversenynek. Továbbá fontos volt, hogy központi református kórusként zsoltárokat szólaltassanak meg, mert, mint rámutat, a protestáns egyházzenének nagyon fontos szegmensét alkotják. Ezekből úgy válogatták össze a dalcsokrot, hogy Franciaországtól Németországon át hazánkig, a 16. századtól egészen a 21. századig íveljen.
Jövő, célok
A Központi Református Kórus következő fellépése július 2-án lesz a Művészetek Palotájában, ahol 370 fős egyesített Kárpát-medencei református kórus részeként állnak színpadra. Gárdonyi Zoltán Az Isten emberének imádsága ezen az alkalmon is felcsendül majd a református gyülekezeti énekek mellett. Hamarosan a reformáció 500. évfordulójára is elkezdi a készülést a csapat. Tervük, hogy több református kórus együttműködésében vigyenek el a Kárpát-medence határokon inneni és túli helyszíneire egy közös protestáns összeállítást. Legfőbb hosszú távú céljuk pedig egy folyamatosan működő intézmény megteremtése, mellyel központi református eseményeken is szolgálhatnak a református egyház képviseletében.
Szoták Orsolya, fotó: Vargosz