A kereszténydemokrácia erőcentruma

2018. május 27., vasárnap

„Hiszünk a magyarok határokon átívelő összetartozásában, valljuk, hogy a nemzet nem kitaláció, hanem egy élő közösség" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap az országos cserkésznap nyitóeseményén, a felújított Teleki-Tisza-kastély ünnepélyes átadóján Nagykovácsiban.

Az a hagyomány, világlátás és gondolkodásmód, amelyet a Magyar Cserkészszövetség és a kormány magáénak vall, egy tőről fakad – fogalmazott a kormányfő reményét fejezve ki, hogy jó ügyekben szövetségesei lehetnek egymásnak a jövőben. A kormány és a Cserkészszövetség közös célja olyan fiatalok nevelése – folytatta Orbán Viktor –, akik hisznek a magyarságot ezer éve megtartó értékekben, és „a jég hátán is megélnek".

„Nekünk természetes, hogy családban, hazában és az egymásért kiálló bajtársias szövetségben gondolkodunk. Hiszünk a magyarok határokon átívelő összetartozásában, valljuk, hogy a nemzet nem kitaláció, hanem egy élő közösség" – fejtette ki. A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor: „ne hagyjuk, hogy a modern idők és az új kordivatok folyamatosan aláássák azokat a kulturális alapokat, amelyek a cserkészeket cserkészekké, Magyarországot pedig magyar országgá teszik". Ezért nekünk ma jól felvert sátrak kellenek, amelyek a legerősebb viharoknak is ellent tudnak állni – fogalmazott.

A cserkészet a világ és hazánk legnagyobb ifjúságnevelő szervezete: több, mint 200 országban 38 millió, Magyarországon pedig országszerte több, mint 10 000 cserkész tevékenykedik 223 csapatban. A cserkészet egy önkéntes, politikamentes ifjúsági közösség, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül. Magyarországon 1912 óta létezik a szervezet, melyet a II. világháború után megszüntettek, majd 1989-ben alakult újjá hivatalosan.

Ez a cserkészközpont pedig „nem csak viharálló sátor", de akár egyik erőcentruma is lehet annak a 21. századi kereszténydemokráciának, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, a keresztény kultúrát, és a 21. században is esélyt ad „nemzetünk fennmaradására és gyarapodására" – mondta a Teleki-Tisza-kastély parkjában, amelyet az épülettel együtt 2013-ban kapott meg a Magyar Cserkészszövetség. Orbán Viktor hozzátette: az épület nem ajándék, hanem lehetőség a Cserkészszövetség kiteljesedésére, közösségépítésre, arra, hogy a magyar cserkészet ismét olyan magas szintre kerüljön, mint a két világháború között volt, mielőtt a kommunista diktatúra emigrációba, börtönbe, kitaszítottságba és szétszóratásba kényszerítette.

Pótor József, a Magyar Cserkészszövetség országos ügyvezető elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, olyan fiatalokra van ma szükség, mint a cserkészek, akik tudnak együttműködni, akik megtalálják a problémákat, és nagyon gyorsan meg tudják oldani őket, akik nem önmagukért dolgoznak, hanem másokért. Ez az a modern ifjúsági mozgalom, amelyre az országnak szüksége van – mondta a cserkészetről.

Életforma

A kalandokra épülő, minden korosztály számára izgalmakat, kihívásokat nyújtó, értékek mentén működő, speciális kompetenciafejlesztő nevelési módszertanon nyugvó közösség célját, alapelveit és nevelési módszereit alapítója, Lord Baden-Powell of Gilwell határozta meg a 20. század első évtizedében: csupa élmény, játékok, táborok, természetjárás, sport és vagányság egybe gyúrva egy életformává, ahol idősebb gyermekek foglalkoznak a kisebbekkel. A cserkészeknek a kalandozáson túl küldetésük is van: „jobbá tenni világot.” Egy közös célért dolgoznak, hogy a gyermekek és fiatalok talpraesett, életrevaló, elkötelezett felnőttekké váljanak, akik hasznos tagjai a társadalomnak.

A beszédek után egyházi méltóságok, köztük Bogárdi Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke áldották meg a felújított épületet.

A klasszicista stílusú kastély 1840 körül épült, először a Wattay család birtokolta, később a Teleki, majd a Tisza család tulajdonába került. Tisza Lajos egykori közlekedési miniszter, az 1879-es szegedi árvíz után a város újjáépítésének királyi biztosa az 1880-as években Benedicty József tervei alapján átépíttette, ekkor került a homlokzatra a Tisza család címere. A II. világháború után államosították, 1958-tól erdészeti nevelőotthonként működött.

A kastélyt és parkját 2013-ban kapta meg a Magyar Cserkészszövetség; a felújításra 2,5 milliárd forint támogatást biztosított a kormány. A cserkészszövetség az ingatlanon rendezvényközpontot alakított ki, ahol egyebek mellett képzéseket, nemzetközi konferenciákat, cserkésztalálkozókat tartanak majd.

Egész napos találkozó

Ezer fiatalt vártak az országos cserkésznapra a Teleki–Tisza-kastély parkjába május 27-én. Az eseményt minden második évben szervezik meg közösségfejlesztő és közösségépítő céllal: az országos cserkésznap ugyanis lehetőséget teremt a különböző korcsoportok és különböző településen élő cserkészek találkozásának. A Cserkésznap délelőtt és délután is izgalmas programokat kínál az érdeklődő gyermekek számára, az eseményt pedig a szokásoknak megfelelően szentmise és istentisztelet zárja.

MTI/reformatus.hu

Képek: Koszticsák Szilárd, Varga Gábor Vargosz

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.