Budapesten a kiskövesdiek

2013. május 24., péntek

Hazaértek a kiskövesdi reformátusok, akik részt vettek a Református Zenei Fesztiválon. Mi is velük voltunk, időről időre beszámoltunk arról, merre jártak, mi történt velük. Olvassák el két, Budapesten töltött napjuk élményeit, ismerjék meg őket!

00:07 Hazaértek. Vége. Most kaptuk a hírt, hogy az autóbusz, hála Istennek, megérkezett Kiskövesdre, az utasok hazaértek. Ezzel a jó hírrel búcsúzunk Önöktől és köszönjük, hogy velünk tartottak. Két napos közvetítésünk befejeződött.

Május 26., vasárnap

19:49 Jó utat! Megérkezett felvidéki testvéreink autóbusza a megbeszélt parkolóhelyre, minden ember előkerült, elcsattantak az utolsó puszik, mi pedig integetve búcsúzunk a kiskövesdiektől, a bodrogszerdahelyiektől, a szőlőskei, a borsi és a sátoraljaújhelyi utitársainktól, akik most hazafelé veszik az irányt. Hosszú út vár még rájuk. 

18:55 Szózat. Ezzel véget ért a koncert. Böszörményi Gergely még megköszöni a kórusnak a szolgálatot. A fesztivál folytatódik, a kiskövesdiek pedig összegyűlnek egy csoportképre. 

18:37 Örvendezzünk, vígadjunk, Krisztus lett a vígaszunk! Alleluja" A programfüzet szerint ezt az éneket a közönségnek is a kórussal kellett volna énekelnie, de egyelőre még elég bátortalanok. Talán a végére belejönnek. Most a Légierő Zenekar önálló előadását halljuk.

18:23 „Dícsérje szent nevét" – a kórus egy Mendelssohn-kánonnal kezd, majd a 66. genfi zsoltárt éneklik. Egyházi darabok mellett törökkori témájú műveket és két Kossuth-nótát is előadnak. A műsor összeállításakor figyeltek arra is, hogy a hit mellett a magyar történelem is megjelenjen.

18:11 „Legyen ez egy olyan élmény, mely egy egész évre feltölt minket!" – kívánta bevezető gondolataiban Böszörményi Gergely, majd átadta a szót Ferencváros alpolgármesterének. A kórus betölti a lépcsőket (köztük vannak a mi felvidéki utitársaink is), de közönségük is jelentős. Nemcsak a karnagy áll Arany János szobrának talapzatán, de sok bámészkodó és fotós is a költőóriás lábánál ül éppen (mi is).

17:50 Gyülekező. A Kálvin tér megtelt a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkezett, ötszáz főből álló, egyesített református kórus tagjai. Rendőri biztosítással sétálnak át a közeli Magyar Nemzeti Múzeum kertjébe, hogy ott a múzeum lépcsőjén egy órás hangversenyt adjanak. A Magyar Honvédség Légierő Zenekara kíséri őket.

17:07 Indulás! A Lónyay aulájában vagyunk, néhány perce jöttek le az első kórustagok a próbáról, most pedig két zenészt is láttunk lejönni a lépcsőn. Most kicsit felfrissítik magukat, majd a Kálvin térre mennek, onnan vonulnak majd a Múzeumkertbe a fellépésre.

16:20 Kálvinista falu. Kiskövesden erős református közösség él, a lakosok többsége hagyományosan a „helvét hitvallás szerinti reformált" keresztyén. A falu valamikor a nagykövesdi várhoz tartozott, a Szerdahelyi és a Soós család tulajdona volt. A reformáció korában tért át lakosainak egy része, majd az évszázadok alatt a katolikusok aránya nagyon lecsökkent. Környéken ez az egyetlen falu, amelyiknek csak református temploma van.

A falu fölött őrködő templom idén száztíz éves. Miután az előző leégett, az újat 1902-ben építették neoklasszicista stílusban, 1903-ban szentelték fel. Egy-egy istentiszteleten akár száz-százharminc gyülekezeti tag is jelen van. Két hete, május 12-én konfirmácltak a gyülekezetben, most szerdán pedig Langschadl István lelkész vezetésével hittanos napot szerveztek az általános iskolás gyerekek.

15:36 Megérkeztek a fúvósok. Már együtt gyakorolják az énekeket.

15:15 Névsorolvasás. A próbán számba vették a megjelent kórusokat. Mint kiderült, szép számmal vannak közöttük felvidékiek. A férfikar feláll, a Kossuth nóta kezdő strófáját ismétli, Bódiss Tamás szakértelemmel instruál. Az ének helyes elkezdéséhez szükség van lelki rákészülésre, a kezdőhang megadására és elég levegőre is. 

14:59 Próba. Bekukkantottunk a Lónyay második emeleti tornatermébe, az már félig megtelt zöld kendős kórustagokkal. Önkéntesek vizet osztogatnak, Bódiss Tamás karnagy is megérkezett már. A lépcsőn újabb és újabb énekesek érkeznek. 

14:00 „Jól vagyunk." A közös munka meghozta gyümölcsét, sikerült életet lehelni a képen látható mobiltelefonba. Ha külföldre megy az ember, ne feledje ellenőrizni, be van-e kapcsolva roaming-szolgáltatása. Hazatelefonáltak és megnyugtatták családtagjaikat, minden rendben van. 

13:29 Ebéd. A Lónyay Utcai Református Gimnázium udvarán rátaláltunk utitársainkra, akik épp az ebédjüket költötték el. Délelőtt már végigjárták a vásárt, válogattak a könyvek és a kézműves termékek között. A Bakáts téren családi programok, kreatív gyermekfoglalkozások zajlottak. A gyerekek bibliai igéket is horgászhattak maguknak.

12:03 Déli Krónika, Gazdaság rovat. A Bodrogköz keleti csücskében, a szlovák-magyar-ukrán hármashatár mellett fekszik Tiszacsernyő (Magyarországon sokan keverik a szomszédos faluval, Ágcsernyővel). A város a második világháború után épült ki, Közép-Európa legnagyobb vasúti átrakodóhelye volt, többezer ember dolgozott ott. A vasút ma is ötven kilométeres körzetből vonzza a dolgozókat (Kövesdről is), noha a rendszerváltás óta folyamatos létszámcsökkenés, a teherszállítás privatizációja után nagyságrendileg ötödére csökkent a munkások száma. A sátoraljaújhelyi cégek is jelentős munkaadók a Kiskövesd környéki falvakban, s az egykori zempléni kiskirály, Mikulás Vareha is sokakat foglalkoztatott a környéken.

10:00-kor kezdődik a Zenei Fesztivál szombati programja. Kórustalálkozó, ifjúsági rendezvények, családi programok, népzenei előadások, koncertek várják ma az érdeklődőket Budapest IX. kerületében. Ifjúsági zenekarok mutatkoznak be, fellép a Boyzless Voice, a Keep Floyding, és Varga János Projekt, az estét a Misztrál együttes koncertje zárja.

9:00 Reggeli. Nem bírtuk ki, reggel meglátogattuk a kiskövesdieket. A kórus tagjai és barátaik reggeli után bepakoltak az autóbuszba, majd a Ráday utca felé vették az irányt. Ebédig kötetlen programjuk van, mi is akkor indulunk a nyomukba, megyünk velük a próbára és az esti fellépésre. A tervek szerint nyolcig maradnak a fővárosban. Hamarosan jelentkezünk a tegnap esti képekkel.

Május 25., szombat

23:25 Jóéjszakát! A társaság visszaért a szállásra, mára elköszönünk tőlük. Holnap délelőtt szabad programjuk van, s mi is elengedjük kicsit a kezüket, de ne Önök ne menjenek sehová, mert délután újra a kelet-szlovákiai fesztiválozók nyomába eredünk. Elkísérjük őket a próbára és a fellépésükre is.

22: 49 Himnusz és áldás. Vége az áhítatnak, a templom kezd kiürülni. Indulunk bodrogközi testvéreink után.

22:45 Fazekas László püspök imádságával végéhez közeledik a zenés áhítat. A fesztivál éjszakába nyúlóan folytatódik, tudtuk meg Böszörményi Gergelytől, ugyanis a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban Szalonna és bandája húzza a talp alá valót.

22:23 A Tabulatúra régizenekar játszik. A Bakáts téri katolikus templom padsorai megteltek reformátusokkal. 

22:07 „Nem szabad, hogy mi, keresztyén emberek, bezárkózott emberek legyünk! Pál apostol szavaival élve mi józansággal látjuk a világot." Az énekek között Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke prédikált. „Most, amikor végigjöttünk a Ráday utcán, s láttak minket az emberek, eléjük énekeltük az Istent. Fontos, hogy megmutassuk a láthatatlant." A felvidéki püspök az ószövetségi zsidó nép azon szokását hozta hallgatósága elé, mely szerint Izrael a nehézségek idején mindig elsorolta Isten korábbi szabadításait, ebből nyert bátorítást. Mint mondta, ez ad erőt a határon túli magyaroknak is a megmaradáshoz. „Ne haljon ki soha ajkunkról az ének, ne haljon ki ajkunkról az imádság" – zárta gondolatait Fazekas László.

21:54 Különleges zenei élmény. Elkezdődött a zenés áhítat a Bakáts téri katolikus templomban. Böszörményi Gergely köszönetet mondott a plébánosnak, hogy befogadta a reformátusok Istendicséretét, melyet felújítási munkálatok miatt nem tudtak a Kálvin téren tartani. Az áhítat alapigéje a 100. Zsoltár, egy hálaadó ének. 

21:03 „Az Úrnak szolgái mindnyájan, áldjátok az Urat vígan..." A fúvósok épp az első taktusokat fújják, mikor a Ráday utca Kálvin tér felőli végébe érünk. A mécsesek fellobbannak, a menet elindul és csak hömpölyög és hömpölyög, hossza-vége nincsen. A Ráday utca éttermei, kávézói tele vannak vacsorázó emberekkel. A vendégek és a turisták érdeklődve nézik a menetet, sokan fényképeznek, de még az ablakokból is kíváncsi gyerekfejek bukkannak elő. Megható élmény barátokkal, ismerősökkel együtt sétálni ennyi ember előtt és dicsőítő, hitvalló énekeket zengeni Krisztusról..

20:48 Persze, közvetítésünk folytatódik, már sietünk is a felvonulásra.

20:43 Itt a vége, fuss el véle! Véget ért Berecz András előadása. a hamarosan indul a fáklyás felvonulás. A Kálvin téri református templom felújítása miatt idén fordított irányban halad a zsoltárokat éneklő sereg, s az esti zenés áhítatot rendhagyó módon a Bakáts téri katolikus templomban tartják.

20:25 Látták? A mai napon Bibliás könyvesbolt nyílt a teológia épületében. A bejárattól balra találják.

19:47 Berecz András mesél. Technikánk merülőben van, konnektor után kutatva bejöttünk a Ráday u. 28-ba. A teológia második emeleti nagytermébe folyamatosan özönlenek a vendégek, minden korosztály csüng Berecz András szavain. 

19:12 „Kövesd a kövesdieket!" – kaptuk a frappáns szlogent egyik újságíró kollégánktól. Köszönjük! 

Utitársaink vigyáztak fotósunk laptopjára is 

18:59 Néhány idősebb utitársunk letáborozott a nagyszínpad előtt, azzal a szándékkal, hogy ott várják be a fáklyás felvonulást. Hősiesen kitartottak, de a lehűlő levegő mégis becsalta őket a kerületi székházba.

18:03 Nyakunkba vesszük a várost! Néhány fiatalabb kiskövesdi társaságában hosszabb sétára indulunk, a legifjabb résztvevőnk ugyanis még soha életében nem sétált hídon. Irány a Szabadság híd!

17:10 Abaúji ismerősök. Nocsak! A színpaddal szemben, a tér másik sarkában virágos betűk hirdetik egy sátoron: itt lehet megtalálni az abaújvári és a pányoki gyülekezetek követeit. A lelkészházaspár, Tóth István és Viktória elhozták gyülekezetük kincseit: a szorgos kezű, finomságokat készítő szakácsnőt, aki saját portékáit kínálja, valamint a gyülekezeti tagok kézműves termékeit. Az abaújváriak igyekeznek életet lehelni az elöregedett, elreménytelenedett abaúji régióba és a megmenteni a rossz állapotban lévő abaújvári műemléktemplomot.

Pillanatkép még a beköltözés előtt

16:49 Kiskövesd bevette Budapestet. A Bakáts téri színpadon a Berka együttes fújja-üti a moldvai dallamokat. Többen közülünk még a sörpadoknál beszélgetnek vagy hallgatják a koncertet, mások belevesztek a vásári forgatagba. A kíváncsibbak a Dunapartra vették az irányt. Egy kisebb csapat most tért vissza lángossal a kezében.  

16:14 „Emlékezzünk, hogy Isten hatalmas dolgokat cselekedett velünk. Magasztaljuk és valljuk meg, hogy Ő az Úr" – mondta Steinbach József nyitó áhítatában. A kiskövesdiek, más jelenlévőkkel együtt a dunántúli püspök megnyitó gondolatait hallgatják. 

16:05  Fel, barátim! – játssza a katonazenekar. Kis pihenő után a Bakáts térre vettük az irányt, ahol Böszörményi Gergely főszervező és Bácskai János, Ferencváros polgármestere épp megnyitották a X. Református Zenei Fesztivált.

14:41 A szőlő ölelésében. „Régen hangos volt a hegy a munkától, tisztára volt kapálva minden sor, de ma már egyre kevesebben művelik a szőlőskertjüket" – kesereg a változó időkön egy kövesdi nyugdíjas, aki hetvenhat éves kora ellenére, ha teheti, még ma is kimegy dolgozni. 

Kiskövesd egy vulkanikus kúp, a 277 méter magas Tarbucka hegy déli lankáin fekszik. A vulkáni eredetű föld és a napsütötte déli lejtők kedvező körülményeket teremtenek a szőlő számára. „Évszázadokig a hegyen voltak az ültetvények, a növényt megtámadó járványok miatt terjeszkedtek a laposabb, homokos földeken is″ – így mesélik az öregek. Szagos muskotályt, rizlinget és különféle csemegeszőlőt termesztenek, kedvező időjárás esetén magas cukortartalmú fürtöket szüretelnek. A legkoraibb fajta, a Csabagyöngye, akár már nyolc hét múlva is teremhet.

Kiskövesd közel fekszik Hegyaljához, bár nem része annak a hét falunak, mely Szlovákiában – ha vitatott körülmények között is, de – birtokolja a Tokaji borvidék címet. A falusiak többsége saját fogyasztásra, illetve kiskereskedelem céljából készít bort, a környező – tokaji – falvakban viszont több, szlovákiai viszonylatban is komoly pincészet van. Uniós pénzből a környéken sokan fogtak telepítésbe, panziók építésébe, de a lelkesedésük sokszor csak szalmaláng.

„Egyre kevesebb ember foglalkozik a szőlővel" – ebben egyetértenek a kövesdiek. „Nem éri meg, nincs rá idő, az emberek változnak, az időjárás sem a régi" – sorolják az indokokat. Tény, hogy a mai nyugdíjasok generációja dolgozva nőtt fel, őket, a Jóisten mellett, talán még a kétkezi munka élteti.

13:52 Elfoglaltuk a szállást. Egy félig-meddig rögtönzött buszos városnézés után a mediterrán hangulatú szállásunkat is megtaláltuk a nyolcadik kerületben. A társaság épp a szobákat foglalja el, majd egy kis pihenő után irány a Bakáts tér! Már csak másfél kilométernyire és egy kerülettel odébb vagyunk a Zenei Fesztivál fő helyszíneitől. A megnyitón találkozunk!

11:02 Városliget. Buszunk beért a fővárosba, a Hősök terén és a Városligetben körbenézünk, majd egy órakor elfoglaljuk szállásunkat. Útitársaink nagy örömére és megkönnyebbülésére szépen süt a nap. Az esernyők az autóbuszban maradhattak, hála Istennek. Hamarosan újra jelentkezünk.

10:48 „Az Úrnak szolgái mindnyájan..." – Gödöllő magasságában járunk, még mindig az autópályán, a buszon utazók – kánonban – az esti fáklyás felvonulás énekeit zengik. A busz hátulja az elől ülőknek felelgetnek. „Vezess Jézusunk, véled indulunk..."

9:37 Robogunk tovább. Előkerültek a táskákból a szendvicsek, de a gyakorlottabbak fasírrozottat is csomagoltak az útra. Összeszokott társaság ez, s nemcsak azért, mert kis, mindössze négyszázötven lakosú faluban élnek. Az idősebbek még fontosnak tartják a hagyományőrzést, így tanulták az előző generációktól. Az elmúlt ötven évben számos szlovákiai magyar kulturális rendezvényen részt vett a falu hagyományőrző csapata,a Duna menti tavasztól a Gombaszögi fesztiválig. A 2000-es évek elején évenként saját folklórtalálkozót tartottak a helyi kultúrházban. A múlt tiszteletére a fiatalokat is igyekeznek megtanítani, a falu tájházat is létesített, ahol évenként kézműves táborokat tartanak.

9:03 Budapest 142 km. Fél órája kanyarodtunk fel az autópályára, Miskolc mellett. Most tartjuk első pihenőnket, az emberek kinyújtják elgémberedett tagjaikat. A szabad levegőn beszélgetnek. Előkerül egy programfüzet is, s a kövesdiek boldogan mutogatják, ők is rajta vannak a címlapon.

Kattintson a képre a programfüzetért!

8:31 „Ez a Fico már megint akar valamit a megyékkel" – fakad ki valaki a hátunk mögötti ülésen. Utazás közben anekdotáznak az emberek, de néha politikára is terelődik a szó. A néhány sátoraljaújhelyi vendéget leszámítva négy kelet-szlovákiai falu – Kiskövesd, Bodrogszerdahely, Szőlőske és Borsi – lakosai utaznak együtt. Magyarok, akik a saját bőrükön érzik a határon túliság örömeit és nehézségeit.

Bodrogköz – itt fekszik Kiskövesd és Bodrogszerdahely – egy hagyományosan magyarok által lakott régió Kassától délkeletre, melynek északi fele Trianonkor került Csehszlovákiához, majd az 1993-ban megalakult Szlovákiához. A felső-bodrogközi falvakban még ma is 80 százalék fölötti a magyarok aránya, sok helyen pedig a 90-et is meghaladja. Szőlőske hetedmagával a Tokaji borvidék szlovákiai részének települése, Borsi pedig, ahol az öt említett falu közül a legmagasabb a szlovákok aránya, II. Rákóczi Ferenc szülőhelye.

Mindegyik falu a Tőketerebesi járáshoz és a Kassai megyéhez tartozik. Jelenleg nyolc megyére és hetvenhét járásra oszlik Szlovákia, de a hírek szerint Robert Fico kormánya összevonásokat tervez. A magyarok aggódnak, hogy a számukra most sem kedvező határok átrajzolásával tovább csökken a magyarok aránya járási és megyei szinten.

07:59 A kiskövesdi református gyülekezet kórusa 2012-ben már volt a Református Zenei Fesztiválon, s a tavalyi élmények hatására, aki tudott, idén sem maradt otthon. Az énekkar tagjai nemcsak kirándulnak, hanem részt vesznek a péntek esti fáklyás felvonuláson és zenés áhítaton, szombaton pedig fellépnek a Nemzeti Múzeum lépcsőjén: énekelnek a fesztiválra összeálló Kárpát-medencei egyesített református kórusban.


Van, aki útközben is készül 

7:19 Exchange money. Sátoraljaújhelyen vagyunk, most léptük át a határt, pénzt váltani álltunk csak meg. Mielőtt beléptünk az Európai Unióba, majd a schengeni övezetbe, sokkal bonyolultabb volt átjutni Magyarországra: kevés határátkelőhely, hosszú kocsisorok, vámvizsgálat, pecsétek az útlevelekbe. És mindezért még kerülni is kellett, pedig Kiskövesd annyira közel fekszik a határhoz, hogy a kertek alatti kanális partján már a határkövek virítanak – most már őrizetlenül.

A schengeni egyezményt aláíró országok ugyanis csak a közös vámövezet külső határait ellenőrzik, a belső határokat megnyitották. Magyarország és Szlovákia 2007 karácsonyán léptek be ebbe az övezetbe. A határon túli magyaroknak nagy könnyebbséget és egyfajta elégtételt is jelent a határok légiesedése.

A tiszteletes az induló busznak integet

6:35 Elindultunk! A kiskövesdiek félig töltötték meg a negyvenkilenc személyes autóbuszt, az megállt három szomszédos településen és Sátoraljaújhelyen is. Rokonok, barátok, ismerősök csatlakoztak még a kövesdiekhez. Jó hangulatban kezdődik az utazás, a férfiak sokat viccelődnek, de a nők sem maradnak szégyenben, ami a vidámságot illeti.

6:27 Áldás, békesség! Langschadl István tiszteletes is kijött jó utat kivánni a gyülekezet tagjainak. A lelkész holnap egyházmegyei bibliaismereti vetélkedőre viszi a gyerekeket, valamint egy házasságkötésre is kéri Isten áldását.

6:08 Megérkezett az autóbusz. A helyi református énekkar tagjai és barátaik hosszú útra indulnak, kétszázhetven kilométert buszoznak, hogy részt vegyenek a X. Református Zenei Fesztiválon. Lassan az első utasok is feltűnnek az utca végében.

6:00 Hűvös reggelre ébredt a felvidéki Kiskövesd. A határmenti magyar falu utcái még csendesek, néhányan várakoznak csak a buszmegállóban, akik távolabbi iskolába vagy orvoshoz igyekeznek. A kisboltba most érkezett meg a kenyér.

Május 24., péntek

Feke György, képek: Asszonyi Eszter

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió