Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke

A tanácskozásokon gyakran elhangzanak sommás, de részleteket ritkán kifejtő vélemények, kritikák arra vonatkozóan, hogy valami nem jó, másképp kellene csinálni, esetleg nem szánunk elég időt valamilyen kérdés alapos megbeszélésére. Az is indokolja a soron kívüli találkozást, hogy a zsinati ciklus félidejéhez érkeztünk. Ez alkalom arra, hogy átgondoljuk, mit végeztünk eddig, és mit kell még elvégeznünk. Meggyőződésem, hogy lehet értelmesen és érdemlegesen álláspontokat ütköztetni úgy, hogy senki nem kényszeríti rá a másikra az akaratát. Nem szabad elhinni, hogy nincs más lehetőség – meg kell keresni azt. Az egyház legfontosabb üzenete is éppen ez: mindig van alternatíva, hisz erről szól az evangélium, Krisztus feltámadása is. Már a rendkívüli ülés néhány lehetséges napirendi pontja is kirajzolódott: ilyen az egyház közéleti szerepvállalása, az állam és az egyház, a média és az egyház kapcsolata, illetve a prófétai szerepünk kérdésköre.

Gaál Sándor nyírségi esperes

Rengeteg olyan korszerű kihívással találkozunk, amit a ciklus elején még nem láthattunk előre. Jelenleg is vannak olyan kérdések, mint például az önkormányzati intézmények átvételének problémaköre, amivel a ciklusterv nem foglalkozik, de jó lenne nyugodt körülmények között, elég időt szánva rá beszélgetni róla. Ugyanakkor a ciklus félidejénél járunk, ezért is bölcs dolog kicsit megállni, visszatekinteni a mögöttünk hagyott három évre. Őszig bizonyára kirajzolódnak azok a konkrét témák, amelyek kiemelten foglalkoztatják egyházi közéletünket, kiemelten érintik társadalmunkat. Várakozással tekintek a rendkívüli ülésre, mert az eszmecseréknek helye van az egyházban, és biztosan hozzátesznek annak szolgálatához. 

Szabó István dunamelléki püspök

A zsinati üléseken rengeteg ügyet nagyon gyorsan, sokszor kapkodva, olykor felületesen tárgyalunk. Számos kérdés oda-vissza jár a testület és a bizottságok között. Meggyőződésem szerint ennek nem pusztán eljárástechnikai okai vannak. Jó lenne, ha a zsinati képviselőknek lehetőségük lenne kötetlen napirenddel, informálisan egy-két napot testvéri közösségben eltölteni, ahol végigtárgyalhatnának néhány olyan kérdést és problémát, ami a hivatalos törvényhozási ügymenetben sokszor csak érintőlegesen jelenik meg. Remélem, hogy az őszi alkalom sok mindent ki fog tisztázni. Azonban hogy segíteni fogja-e a Zsinat tényleges munkáját, nem tudom előre megmondani. Kíváncsian várom, hogy mi lesz belőle. 

Szücs Attila dunántúli világi képviselő

Számos törvényt hoz a Zsinatunk, ám az alapvető kérdésekről kevés szó esik. Ezért javasoltam, hogy rendkívüli ülésen vitassuk meg egyházunk helyzetét. Látszólag minden rendben működik egyházunkban, de az elmúlt 20 évet elemző szociológiai kutatások is azt támasztják alá, hogy elfogy alólunk az egyházunk. Úgy látom, hogy nem tudjuk betölteni a szolgálatunkat, nem tudjuk megszólítani az embereket. Pedig Isten Igéjére ezekben a válságos időkben nagy szükségük lenne. Úgy érzem, valamit alapvetően elrontunk, és a zsinati munka – magamat is beleértve – elszakadt a valóságtól. Ezt a torzulást kellene valahogy helyreállítani. Az elmúlt húsz évben egyházunknak több lehetőség is lett volna arra, hogy ébredésre vezesse népünket, de mindegyiket elszalasztottuk. Azt várom ettől az üléstől, hogy szembenézünk végre önmagunkkal, és megvizsgáljuk, mit és hogyan kellene tennünk, mik a valódi prioritásaink, hogy a Zsinattól a legkisebb gyülekezetig hatékonyabban tudjuk végezni szolgálatunkat, újra dinamizálni a magyar reformátusságot. 

Tarr Zoltán zsinati tanácsos

Egyházunk minden testületi ülését azzal a céllal tartjuk, hogy azokról a kérdésekről, problémákról beszéljünk, amelyek feszítenek minket. A meglévő fórumok – mint például a Zsinat vagy az országos esperes–gondnoki értekezlet – azonban ezek szerint, bármennyire is szeretnénk, valamiért nem felelnek meg a fent említett célnak. Fontos lenne, hogy megtaláljuk azt a formát, ahol a kérdések, problémák kibeszélése rendszeresen meg tud valósulni úgy, hogy az befolyással lehessen egyházunk mindennapi életére. Kíváncsian és várakozással készülök a rendkívüli ülésre, abban bízva, hogy az értelmes szembesülés és az előttünk álló fontos feladatok megállapításának alkalma lesz.

Összeállította: Kiss Sándor
Képek: Kalocsi Richárd