Szemerkélő eső – ez az, ami mindenkinek jutott az ÉRT-ből, a többi programból mindenki maga választhatott. Számos igei alkalom volt a találkozón: Igét hirdetett Steinbach József dunántúli püspök, Géresi Róbert felvidéki püspök-helyettes, Kádár Ferenc sátoraljaújhelyi lelkipásztor és Csűry István királyhágómelléki püspök is.
Mégis volt olyan résztvevő, aki ezt kevésnek tartotta. „Egy ilyen találkozótól több lelki alkalmat vártam volna” – mondta szomorúan az a középkorú, halk szavú budapesti asszony, aki a nagyszínpad előtt szólított meg engem. Egy másik idős asszony pedig arra panaszkodott a körülette állóknak, hogy ennyi program között hogyan is lehetne találkozni egymással, hiszen csak rohannak egyik alkalomról a másikra. Egy huszonéves fiatal pedig épp az ellenkezőjét állította ennek: amikor arról kérdeztem, mit gondol a találkozóról, kiemelte, mennyire jónak tartja, hogy az egyház kilép a templomból, és sok helyszínen változatos programokat kínál az érdeklődőknek.
Kilépni a templomból
De mi is volt a rendezvényt szervező Zempléni Református Egyházmegye célja? „A rendezvény célja, hogy a Kárpát-medence északkeleti régiójának reformátusai megmutassák magukat egymásnak és a világnak. A találkozó ugyanakkor ajtónyitás is a templomon kívül állóknak, ami a felsorakoztatott programok összeállításában is megnyilvánul” – olvasható a Tiszáninneni Egyházkerület honlapján, a tirek.hu-n.
A bemutatkozás meg is történt a szombat délelőtti seregszemlén, amelyen az északkeleti református egyházkerületek és egyházmegyék, valamint azok intézményei foglalták el a nagyszínpadot. A programpontot a kárpátaljai Credo zenekar szolgálata színesítette. A seregszemlét Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár nyitotta meg. „A reformátusság minden történelmi kataklizma, megpróbáltatás és kihívás ellenére megmaradt, és nemcsak megmaradt, hanem él és élni akar, sőt egységben kíván élni” – mondta az államtitkár. Kiemelte: a reformátusok példát adtak a magyar politikai életnek, illetve a magyar társadalomnak azzal, hogy 2009. május 22-én kimondták a Kárpát-medencei reformátusság egységét. „A mostani találkozónak az a nagy üzenete, hogy együvé tartozunk és megmaradunk. De ez nem pusztán a múltat, hanem hisszük, hogy a jövendőt jelenti” – emelte ki. A politikus az áprilisban hatályba lépett új alkotmány kapcsán azt mondta: „Az új alaptörvény deklarálja azt, hogy a társadalmi, gazdasági megújulás csak lelki-szellemi megújulás után valósulhat meg.” Szászfalvi László kiemelte: „Ebben a megújulásban a történelmi egyházainknak, köztük a magyar reformátusságnak meghatározó szerepe volt, van és lesz a jövőben is.”
Református nemzetstratégia
A második, szombati napon több pódiumbeszélgetésre is sor került a tokaji zsinagóga második emeleti termében. Az első a Hitben-nemzetben egység – nemzetstratégia református módra a Kárpát-medencében című beszélgetés volt, amelyen megszólalt többek között Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Szászfalvi László államtitkár, Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök, valamint Nemes Csaba, Szászfalvi László politikai tanácsadója és Tőkés László európai parlamenti képviselő budapesti irodavezetője is.
A pódiumbeszélgetésen szó esett a kormány elmúlt egyéves munkájáról. Répás Zsuzsanna kiemelte, hogy a kettős állampolgársági igénylések száma az ÉRT előtt néhány nappal átlépte a százezret. Azt is nyomatékosította, hogy fontosnak tartja a kormány azon törekvését, hogy a középiskolások tanulmányaik során legalább egyszer kiránduljanak határon túli területre. Hozzátette: ez ne csak körút legyen, hanem találkozás is a helyi magyar fiatalokkal, akár közös programok keretében is.
A megmaradás alapja a család – ezt már Erdélyi Géza volt felvidéki püspök mondta, aki szerint minden otthonról indul el, ott kell megkapniuk a gyermekeknek a magyar és a református identitásukat. A volt püspök hangsúlyozta az imádkozás fontosságát, erejét.
Számos programon érződött a törekvés, hogy „ajtót nyissanak a templomon kívül állóknak”. Arról, hogy ez mennyire sikerült, nincsenek pontos felmérések. Egy, a programfüzetben előre feltüntetett, majd szó nélkül elmaradt kerekasztal-beszélgetést jóformán ketten vártunk egy tokaji, húszas éveinek vége felé járó férfival, Antival, aki – pechére – épp az elmaradt előadás miatt érkezett a találkozóra, és amúgy „nyitott ateistaként” definiálta önmaga vallási nézeteit. Üdvözölte az egyház nyitottságát, fiatalos, lendületes, igényes programszervezését, és az elmaradt program helyett megvárta a következőt, az ökogyülkezetekről szóló beszélgetést.
Ne utoljára gondoljunk Istenre
A fórumon részt vett Kodácsy Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi lelkésze, Gyimóthy Géza környezetmérnök és Szalay László Pál, Telkibánya református lelkipásztora. Kodácsy Tamás részletesen elmesélte a Húsvét-szigetek tragikus történetét, ahol az emberek a többszörösét akarták felhasználni annak, amit a természet képes volt adni számukra. „Az utolsó pillanatokban húzták fel még azokat a híres szobrokat, azért, hogy valaki segítsen rajtuk” – mondta. „Én épp azt szeretném, és ez az ökogyülekezeti program is arról szól, hogy ne utoljára gondoljunk Istenre, amikor a környezetvédelemről van szó, hanem próbáljuk a saját gondolkodásmódunkba beépíteni azt.”
Kodácsy Tamás számos ötletet is adott a gyülekezeteknek, lelkészeknek: ültessenek őshonos fákat a parókia udvarára, szervezzenek kirándulásokat a természetbe, a lelkészek prédikáljanak a teremtésről, a teremtett világról. De számos hétköznapi dolog is felvetődött: kevesebb csomagolópapírt használjunk, kapcsoljuk le a villanyt, ha nincs rá szükség, és támogassuk a méltányos kereskedelmet. „Nem mondhatjuk azt, hogy képesek vagyunk a teremtett világtól teljesen független világot építeni, ennek sorsa hozzá van kötve a mi sorsunkhoz. A mi szemléletünk, az, ahogy a jövőbe tekintünk, a teremtett világ sorsára is kihatással van” – hangsúlyozta Kodácsy Tamás. A lelkész azt is mondta: a magyarok ökolábnyoma ugyan nem a legnagyobb a világon – két-háromszorosa annál, mint amekkorát a Föld hosszú távon elbírna –, de még ez is sok. Sok aprósággal magunk is tehetünk ez ellen. „A teremtett világért felelősséggel tartozunk” – mondta Kodácsy Tamás. A beszélgetésen szóba került még az Egyháztáji nevű kezdeményezés is, amelynek jóvoltából református termelőktől vásárolhatunk (illetve a termelő kínálhat) zöldségeket, gyümölcsöket és akár szörpöt is az internet segítségével. A kezdeményezés a www.egyhaztaji.hu oldalon érhető el.
Zengjünk dalt az Úrnak
A három nap alatt számos könnyűzenei koncert volt Tokajban, így többek között fellépett a Kormorán, a Ghymes, Ágnes Vanilla és a Misztrál is, utóbbiak koncertje alatt hatalmas felhőszakadás volt, így csak néhány igen kitartó résztvevőnek zenélt a csapat. Volt dicsőítés is a református templomban. Rékának, aki a Sárospataki Református Kollégium diákja, ez volt a kedvenc programja. Nem sok mindenen tudott részt venni, mert önkéntes segítőként volt jelen a találkozón: pakolt székeket, útbaigazított résztvevőket, és még az ebéd elkészítésében is segédkezett. A tizennyolc éves leány azt mondja, „szükség van arra, hogy a határon túli testvérekkel is együtt legyünk, örülök, hogy ilyen találkozót szervezett az egyház”.
A háromnapos találkozó legnépszerűbb programja a zsinagógában tartott kórustalálkozó volt, amelyen több százan vettek részt.
A szombati napon Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök köszöntötte a résztvevőket. „Kint vagyunk a főtéren és a különböző helyszíneken, azért, hogy megmutassuk magunkat, és hogy megmutassuk, mi az az erő, az a hit, amely enged egymással találkozni, enged egymásért imádkozni és tenni” – fogalmazott a püspök, és külön köszönetet mondott a hetven önkéntes önfeláldozó munkájáért, helytállásáért.
A szombat esti evangélizációt Kádár Ferenc sátoraljaújhelyi lelkipásztor tartotta az Apcsel 16,11–15 alapján. Igehirdetésében kiemelte, hogy a református gyülekezeteknek, a keresztyéneknek meg kell újulni az imádságban, az igehallgatásban és a sákramentumok megélésben is. „Ezek az alkalmak annak a jelei, hogy Isten nem mondott le az északkeleti régióról – ahonnan elmennek a fiatalok, a családok, üresen áll a fél falu –, amiről annyi politikai hatalom lemondott már, de Isten soha nem mond le róla” – hangsúlyozta a lelkész.
Az ÉRT zárónapján Csűry István királyhágómelléki püspök hirdette Isten Igéjét a tokaji sportcsarnokban. A záró istentisztelet és egyben a Magyar Reformátusok Hatodik Világtalálkozójának kiemelt rendezvényeként létrejött találkozó a Himnusz közös éneklésével zárult. Az ÉRT-ről még több kép a tirek.hu honlapon, videók pedig a tirek.hu Facebook-oldalán találhatók.
Hegedűs Márk, fotó: tirek.hu
A tirek.hu képgalériái az alábbi linkekről érhetőek el:
Képek a pénteki eseményekről
Szombati galéria
A fesztivál vasárnapja képekben