80 éves tervek valósultak meg Pesterzsébeten

2019. április 07., vasárnap

Felszentelték a Budapest-Pesterzsébet-Klapka téri Református Egyházközség különleges történetű, régi tervek alapján épült új templomát április 7-én, vasárnap délután.

„Isten az, aki mindent jóra fordít" – hangsúlyozta igehirdetésében Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök a 126. zsoltár szavaira utalva. „Hosszú időnek kellett eltelnie, miután Szeghalmy Bálint ennek a templomnak az első rajzait, vázlatát megalkotta, a vetőmagot elvetette. Most azonban mindez szárba szökkent, és itt van előttünk." Mint mondta, Istentől kapott nyolcvan évvel ezelőtt erőt, kedvet és bátorságot ez a gyülekezet, amikor letették az alapkövet, és elkezdődött az építkezés.

„Erőt kaptak, amikor el kellett viselniük, hogy a háború után az itt felhalmozott építőanyagokat elhordták. Erőt kaptak, amikor a kommunizmus idején semmit nem tehettek a templomért, és erőt kaptak a kommunizmus összeomlása után, hogy fölvessék a régi gondolatot. Erőt és kedvet kaptak, és megépült a templom" – mutatott rá a püspök, aki így biztatta a jelenlévőket: „Adjunk hálát Istennek a lelkészért, a presbiterekért, a gyülekezeti tagokért, mindazokért, akik huszonöt évvel ezelőtt elővették a terveket, és imádkoztak azért, amiért elődeik is imádkoztak nyolcvan évvel ezelőtt, hogy ez a templom megépüljön. Sírva vetették itt a magot a háború idején, és mi békében örömmel emeljük a kalászt."

Régi és új

Veress Gábor, a Klapka téri gyülekezet lelkipásztora is hálával beszélt mindazokról, akik a tervezéstől a megvalósításig részt vettek a hajlék felépítésében, majd ismertette a gyülekezet és a templomépítés történetét. „A magyar építészet jelentős momentuma, hogy felépült ez a hajlék. Itt minden összefügg, harmóniában van: a régi és az új, az anyag, a stílus, a külső- és belsőépítészet, a motívumok és a mögöttük lévő üzenet" – mutatott rá.

A budapest-pesterzsébet-Klapka téri gyülekezet által 1939-ben elkezdett építkezés a második világháború miatt félbeszakadt, csak az altemplom készült el, amelyet később befedtek – a református közösség a közelmúltig ott tartotta istentiszteleteit. 1994-ben, Veress Gábor lelkipásztor szolgálata alatt fogalmazódott meg a Klapka tériekben, hogy készüljön el a templom, majd húsz év múlva újra elővették Szeghalmy Bálint 1937-es terveit. A mai igényekhez igazítva, modern építőanyagokat is felhasználva, 2017 augusztusában kezdődhetett el az új templom építése – jelentős állami támogatásból, egyházkerületi, egyházmegyei, önkormányzati segítséggel, és a helyiek áldozatos adakozásából.

A templom belső terében nagy hangsúlyt kapott a magyar ősi motívumok közé tartozó, a fényre és az életre emlékeztető tulipán. Ez a virágmotívum jelenik meg a mózesszéken, a padokon, az úrasztalán, és így került a két belső boltívre is az egymásra visszatekintő fehér tulipánokból álló stukkódíszítés, szintén Szeghalmy tervei alapján, de már modern, üvegszálas betonból készült.

„Mégis"

A templom felújítási munkálataira fordított 375 millió forintból háromszázat kormányzati támogatás formájában kapott meg az egyházközség. Az ünnepi istentisztelet vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök, aki beszédében emlékeztetett, hogy a pesterzsébeti reformátusok közvetlenül a második világháború előtt kezdtek templomépítésbe: „Mit tegyen egy közösség, amikor éppen küszöbön áll a világvége? Vannak, akik hajót építenek, mások almafát ültetnek, vannak, akik bunkert ásnak, vagy a menekülés más útjait tervezik. A Klapka tériek templomépítésbe kezdtek, és ezzel elkezdődött egy nagyszerű, szövevényes és felemelő történet."

Mint mondta, sok hasonló történetet ismerünk a magyarok történelméből: egy közösség összefog, nagy és nemes terv megvalósításába kezd, nekifog az építkezésnek. Aztán minden másképpen alakul, akadályok jönnek, amelyek lehetetlenné teszik a megvalósulást. „Ilyenkor jön a fordulat, a mégis. Ez a mi történelmünk kulcsszava" – fogalmazott a kormányfő, utalva arra, hogy minden akadályozó és ártó erő, hátráltató körülmény ellenére eljön az idő, amikor újra megnyílik egy ajtó. „Ma itt ilyen beteljesedést ünnepelhetünk. Amíg képesek vagyunk ilyen tettekre, addig mi, magyarok nemzetként is létezni fogunk" – hangsúlyozta.

A templomszentelő istentisztelet lezárásaként a megjelent palástos lelkipásztorok egy-egy igével kértek áldást a hajlékra és a gyülekezetre. Az alkalom perselyadományait a marosvásárhely-felsővárosi templom tornyának javítási munkálataira ajánlották fel. Az ünnepségen a zenei szolgálatot a Klapka tériek és a halásztelki gyülekezet egyesített kórusa végezte.

Jezsoviczki Noémi, fotó: Kalocsai Richárd

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.