A koncert-istentisztelet műsorában évről évre zsoltárfeldolgozások, illetve kortárs kórusművek is szerepelnek a hetven éve használt, 1948-as ideiglenes énekeskönyv zsoltárai és dicséretei mellett. Ez alkalommal a reménység szerint decemberre elkészülő új énekeskönyv tételeiből is csendült fel néhány az este folyamán.
Az énekek, kórusművek, illetve a Fekete Károly püspök által kiválasztott bibliai szakaszok négy tematikus egységre tagolódtak. Az első blokkban a nehéz helyzetbe került Jónás próféta könyörgését Koncz Tibor nagykunsági esperes tolmácsolta, könyörgő zsoltárok és a Térj magadhoz, drága Sion… erősítették az üzenetet. A menny Urának tisztelet című szakaszban Claude Goudimel-dallam is került az Istent dicsőítő régi és új énekek közé – a Filippi levélből vett igét (Fil 2,5–11) Szloboda József budapest-északi esperes olvasta fel. A harmadik egység címadó gondolata Berkesi Sándor Jöjj, az Úr vár reád című énekének a kezdősora volt, amelyhez Juhász András csongrádi esperes a Mt 9,9–13 szavait idézte, köztük ezt: „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” A koncert negyedik blokkjában Vajda János Istenes énekének tételei és az 509. dicséret csendültek fel. Az Új világosság jelenék énekelt bizonyságához Kassai Gyula barsi esperes az Ézs 9,1–6 szavait osztotta meg a koncert-istentisztelet közösségével.
„A Református Énekek-koncertsorozatnak már-már saját mitológiája van. Színpadán olvastak már Igét püspökök, professzorok, politikusok” – Böszörményi Gergely felelevenítette, hogy többen is az után lettek miniszterek, hogy Isten Igéjét olvasták fel a rendezvényen. A koncert, az arról készült felvétel és a hozzá kapcsolódó Református Zenei Fesztivál mind a keresztyén bizonyságtétel alkalmai. Böszörményi Gergely arra bátorította a koncert hallgatóit, hogy jöjjenek el a jövő évi fáklyás zsoltáréneklő menetre is, mert, mint mondta, a templomfalakon kívül, a Ráday utca forgatagában megmutatni hitünket, énekkincsünket „nagyon más élmény”, akárcsak a kilencszáz fős késő éjjeli zenés áhítat a Kálvin téri református templomban.
A rendezvényen fellépő háromszáz fős kórust Farkasné Sajó Márta, Nagy-Szabó Kornélia, Arany János és Balogh Lázár dirigálták Szabó Balázs virtuóz orgonabetétei között. A koncerten összegyűlt adományokkal a kárpátaljai reformátusokat támogatják. Jövőre május 31. és június 2. között veszi birtokba Budapest belvárosát a Református Zenei Fesztivál, június 29-én pedig újra református énekek töltik meg a Művészetek Palotáját, immár tizennyolcadszor.
„2002 óta kilencvenöt kórus, tizenkét orgonista, huszonkét karnagy, valamint szólisták, rézfúvósok, kamarazenészek szolgáltak református énekekkel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben” – ismertette a fesztiváligazgató, és hozzátette: nem tud más olyan közösségről, aki „ilyen profin, ennyi kiváló szakemberrel dolgozná fel saját énekkincsét”. A Református Énekek több, mint koncert: a benne szolgálók alázatos jelenlététől ez nem zenei produkció, hanem Isten előtti hódolat, kapcsolatkeresés az Örökkévalóval, megkísérelve megörökíteni valamit a bűnbánat, az örömteli dicsőítés vagy a éppen a hitbizonyosság hangjaiból. A profi együttesek, mint a Kántus, a Psalterium Hungaricum, a központi baptista vagy a két éve alakult központi református énekkar mellett iskolai és gyülekezeti kórusok is voltak a fellépők között szerte a Kárpát-medencéből. A torontálvásárhelyi gyülekezet dalárdája például már harmadik alkalommal vett részt a háromszáz fős kórus szolgálatában – most új felállással jöttek, sok volt köztük a fiatal, a középiskolás.
„Nagyon készültünk erre az alkalomra, és nagyon örülünk, hogy itt lehetünk. Nagy izgalom volt bennünk, főleg azokban, akik eddig még nem voltunk itt – felemelő érzés és megtiszteltetés ennyi kórussal együtt énekelni” – mondta el a szünetben Beszédes Mária lelkipásztor. Hozzátette: a koncertfellépés másnapján testvérgyülekezetüket, a svábhegyi reformátusokat látogatják meg, ahol szintén énekkel szolgálnak majd.
„Hálatelt szívvel köszönjük meg előtted, hogy amikor hallani sem akarunk rólad, amikor egymás szavát is alig-alig értjük, pedig magyarul beszélünk, akkor te megszólítasz bennünket, és ajándékot adsz mindannyiunknak: Igét, hogy azzal éljünk és járjunk a hétköznapok nehézségeiben és az ünnepekkor is” – mondta záró imádságában Csűry István királyhágómelléki püspök. Hozzátette: mi vagyunk azok, akik ajándékozni tudunk, „mert van miből, mert tehetséges nemzetünk van”. Hálát adott Isten minket megerősítő ajándékaiért, azért, „hogy érdemes magunkhoz térni Sionként”, jövendőt látni és előrehaladni, nem megrettenve a világ kihívásaitól. A koncerten egybeölelkező dallamok a magyar református keresztyénség összetartását és összetartozását akarták megszólaltatni szívből, lélekből, együtt, Isten színe előtt.
Bagdán Zsuzsanna, fotó: Vargosz
A cikk a Reformátusok Lapja július 15-i számában olvasható.