A Kálvin Kórus szolgálatával vezetett közös éneklést C. Goudimel, L. Osiander, H. Schütz, J. H. Schein kórustételei gazdagítják. D. Buxtehude kantátája és Mendelssohn Verleih uns Frieden (Adj békességet) kezdetű motettája mellett magyarországi bemutatóként hangzik fel Ladislav Moravetz cseh egyházzenész „Erős vár a mi Istenünk", a reformáció koráljára és a 46. zsoltárra írt műve.

A liturgia első részét 46. zsoltár záró verse: „A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi erősségünk" mottóként határozza meg. Az első psalmus a 12. zsoltár, melyet Luther „Ach Gott vom Himmel sieh darein" kezdősorú parafrázisaként énekelünk. Megdöbbentően mai ez az öt évszázados kép: elfogytak a kegyesek, a hitetlenség, hazugság – ma még hozzátehetjük ehhez: közömbösség – uralkodik a világban, Isten azonban az övéi mellett áll: „A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi erősségünk" A 125. genfi zsoltár Isten gondviseléséről és megerősítő kegyelméről szól, míg a harmadikként elhangzó, 46. zsoltárban a bibliai versek összefonódnak az „Erős vár a mi Istenünk" – korál dallamával. Ez utóbbi két versébe a jelenlévő gyülekezet is bekapcsolódhat.

A liturgia igehirdetést követő második részében Luther éneke (Úr Isten, te tarts meg minket) szerepel közös énekként, majd az imádságok kezdetén Mária hálaadó éneke, a Magnificat orgona-ének váltakozásban szólal meg. A hálaadó imádságot Dietrich Buxtehude: Nun lasst uns Gott, demm Herren Dank sagen (Adjunk hálát az Úrnak, Kegyelmes Megtartónknak) korálra írta kantátája teljesíti ki. Az istentisztelet záróéneke a békességért könyörgő, középkori Da pacem Domine – antifona egy reformáció utáni változata, melynek szövegét Mendelssohn motettájának segítségével idézi fel a kórus.