Nagy érdeklődés mellett a temetkezési szakma reprezentatív képviselői tanácskoztak október 16-17-én Esztergomban, a Szent Adalbert Központban az „Állam, Egyház, Temetkezés" című konferencián. A rendezvényen az öt magyarországi szakmai szervezet mintegy 160 képviselője mellett a nemzetközi temetkezési világszervezet, a FIAT-IFTA alelnöke és több egyházi vezető is részt vett.
„Együttérzés, méltóság, tapintat" – fogalmazta meg üzenetként az Esztergom-Budapest Főegyházmegye segédpüspöke, Székely János. Az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke is. A püspök szerint „nem riválisai, hanem szövetségesei vagyunk egymásnak, mert a végtisztesség méltóságteljes és színvonalas megadása nem csak az egyháznak, hanem a temetkezési szolgáltatók egészének fontos". Az, hogy a földi élet legvégső pontján mi és hogyan történik, közös felelősségünk – mutatott rá a Szabó István. Jól érzékelhető, hogy a jövő január elsejétől életbelépő szociális temetés számos problémát fog a felszínre hozni. A magyarországi egyházak ugyanakkor hagyományaikkal, szertartásrendjükkel, vigasztalásaikkal temetés előtt, közben és után az emberi méltóságot szolgálják. A temetkezési szakmának sem lehet más a célja.
2015. január 1-jén lép érvénybe a temetkezésről szóló törvény módosítása, amelynek értelmében az elhunytak hozzátartozói szociális temetést kérhetnek az önkormányzattól. Szociális temetésnél a hozzátartozót nem terhelik költségek, az állam ingyenesen biztosít sírhelyet és koporsót vagy urnát, gondoskodik a holttest hűtéséről, szállításáról.Ugyanakkor a hozzátartozó vállalja, hogy ő vagy akit felkért, közreműködik az elhunyt temetésre való előkészítésében, a sír kiásásában és visszahantolásában, a koporsó vagy az urna szállításában a temetőn belül, továbbá a sírba helyezésben vagy az urnaelhelyezésben. Ha a haláleset kórházban történt, vagy az elhunytat felboncolták, az intézmény készíti elő a holttestet a temetésre.Ha a hozzátartozó szociális temetést igényel, de nem tudja teljesíteni az említett feladatokat, az önkormányzat közköltségen temetteti el az elhunytat. Ez esetben a temetési költségek hagyatéki teherként érvényesíthetők. (MTI)
Szabó István véleménye szerint a szociális temetés kérdésével a törvényalkotók legkésőbb egy félév múlva ismét foglalkozni fognak. Az Esztergom-Budapest Főegyházmegye segédpüspöke, Székely János szerint is, a visszajelzések alapján finomításokra lesz szükség a rövidesen hatályba lépő törvénnyel kapcsolatosan. A tapasztalatok megvonása után, ezért az egyháznak és a temetkezési szakmának közösen meg kell keresni a törvényalkotót, és mindenki számára megnyugtató módon rendezni kell a nyitott kérdéseket. A temetkezési szervezetek vezetői szerint az egyetlen helyes út a kormánnyal való együttműködés lehet, fenntartva a szakmai észrevételeket a szociális temetéssel kapcsolatban.
A konferencián elhangzott, hogy a Visegrádi Négyek országai közül Lengyelországban az állam alanyi jogon támogatja az elhunytak családjait, a juttatás mértéke 1000 euró. Marek Czichewicz, a FIAT-IFTA alelnöke azt is hozzátette, a legtöbb európai államban van szociális alapon történő juttatás, melynek logikája megegyezik a Magyarországon is működő közköltséges temetéssel. A temetkezési árak tekintetében Magyarország Európában a sereghajtók között van, nálunk egy átlagos temetés költsége – sírhely nélkül – 197 ezer forintra rúg.
A temetkezés finanszírozásáról, folyamatáról, a kegyeletgyakorlás szokásairól rövidesen egy nagyszabású nemzetközi konferenciát tartanak a V4-ek szakmai szervezeteinek részvételével. A november 6-8. között, Trencsénben megrendezendő tanácskozáson – a téma fontossága miatt – több tagállam kormányszinten képviselteti magát.
Forrás: OTEI