Fodorné Nagy Sarolta, a SRTA oktatója a szakmai találkozó alapigéjéül választott 2Móz 21:24,25 alapján etikai alapelvekről beszélt áhítatában. Mint mondta, a posztmodern gondolkodás szerint az igazság és a jóság megítélése annyi féle, ahányan vagyunk. „Korunkban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi a bűn. Az ige azonban vonatkoztatási pontot ad, amihez igazíthatjuk etikai rendünket, erkölcsi törvényünket.” Az egyetemi docens hozzáfűzte: a fent említett ige elénk tárja, hogyan toroljuk meg az ellenünk hozott sérelmeket, ám korlátot szab a mértéktelen bosszúvágynak. „Ne a múltat toroljuk, melengessük, hanem Krisztus sebeiben oldjuk fel sérelmeinket a szeretet, és a megbocsátás jegyében”. Fodorné Nagy Sarolta a mi etikai parancsunkként ezt az idézetet választotta: „amit akartok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek”.

Az új köznevelési törvény hit-és erkölcstanoktatásra vonatkozó részeiről Márkus Gábor, az RPI igazgatója tartott beszámolót. Előadásából kiderült, hogy a kérdéssel összesen öt pontban foglalkozik a törvény, melyben egyebek mellett rögzítik: „Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményekben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatásban vehessen részt.” A törvény értelmében 2013. szeptember 1. napjától minden állami általános iskolában, felmenő rendszerben, 1-5. évfolyamokon az etika, vagy a helyette választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra kötelezően a foglalkozások részeként szerepel.

Márkus Gábor hangsúlyozta: az új köznevelési törvény tükrében református egyházunk nagy lehetőségek kapujában áll és csakis rajtunk múlik, hogyan tudunk élni ezzel. Az RPI igazgatója azonban hangot adott hiányérzetének, miszerint az életstratégiai döntéseket meghozó 14-18. éves korosztályt továbbra sem éri el a hitoktatás (kivéve a keresztyén oktatási intézményekben tanulókat). Beszélt továbbá a változások következtében kialakuló, lehetséges keresztyén szülői reakciókról, az etikatanárok képzéséről, de szó esett az MRE hitoktatási törvényéről, valamint a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges nevelési-oktatási programról is. Márkus Gábor azt is elmondta, hogy az új törvénytől elsősorban a pedagógus-életpályamodell realizálását, illetve a református oktatás felhalmozott értékeinek továbbvitelét várja.
„Igény a tartalmi és módszertani megújításra” című előadásában Dr. Szászi Andrea, az RPI munkatársa kiemelte: a hitoktatást a gyerekek számára vonzó alternatívává kell tenni. „Tartalmi és módszertani újításra van szükség, így meg kell találnunk azokat a formákat, amelyekkel közelebb kerülhetünk hozzájuk” – fogalmazott. Azt mondta, a hittanoktatás egyfajta misszió az állami iskolákban, hiszen ha a gyerekek közelebb kerülnek Istenhez, akkor később saját családjukban is hasonló alapot teremthetnek. Szászi Andrea a jó hitoktatás szempontjairól, eszközeiről, sőt a hitoktatáshoz szükséges segédanyagok és ötlettárak bővítéséről is beszélt.

A regionális katechéta és lelkésztovábbképző tanulmányi nap keretében műhelymunkát is szerveztek, mely során a vendégek lehetőséget kaptak arra, hogy elmondják javaslataikat, és hangot adjanak azoknak a gondolatoknak, elvárásoknak, amelyek javíthatják a törvény kivitelezését. A jelenlévő hitoktatók a közelgő virágvasárnap, és a húsvét katechetikai feldolgozásához is segítséget kaptak.

Forrás: www.tirek.hu