A Zsinati Tanács ülését Hegedűs Béla esperes áhítata, majd Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke köszöntője vezette fel.

A Zsinati Tanács ülését Bölcskei Gusztáv püspök nyitotta meg

Ezt követően Lőrincz Szabolcs, a Zsinati Hivatal gazdasági és pénzügyi osztályvezetője számolt be a 2010-es költségvetés időarányos teljesüléséről. Megállapította, a főszámok szintjén mind a kiadások, mind a bevételek a tervezettek szerint alakulnak. Eltérések csak az alsóbb szinteken lehetnek. A tanácskozás elfogadta a beszámolót.

Ezután továbbra is Lőrincz Szabolcsnál maradt a szó, a következőkben a 2011-es állami költségvetés egyházi, azon belül református kilátásairól számolt be. Felvezetésként leszögezte: a jövő évi állami költségvetés tervezetének az egyházfinanszírozás – a korábbi ígéreteket beváltva – a nyertesek közé tartozik. Példaként említette a hitoktatás, a közgyűjtemények támogatását, illetve a legutóbbi években nem szereplő kulturális örökségi rekonstrukció finanszírozását (erre idén még nem volt forrás, 2011-ben 1,2 milliárd jut). Fontos az is, hogy az szja-egyszázalékos felajánlások utáni állami kiegészítés visszaáll a korábbi egy plusz egy százalékos rendszerre. Vagyis: minden egyes felajánlott adózói forinthoz állam 2011-ben hozzátesz majd még egyet, ami jövőre 2,5 milliárd forintot tesz majd ki.

Összességében húszszázalékos növekedést mutat az egyházfinanszírozás 2011-re tervezett mértéke 2010-hez képest. Az MRE állami finanszírozása 14 százalékkal nő a tervezet szerint, 5,36 milliárd forintról 6,12 milliárd forintra. A hozzászólások során Szabó István dunamelléki püspök óvatosságra intett a költségvetési számokkal kapcsolatban, annak érdekében, hogy a növekedő számokat nehogy ki-ki azonnal lefordítsa a napi működés szintjére.

Lőrincz Szabolcs a 2010-es egyházi költségvetés alakulásáról és a 2011-es állami büdzsé kilátásairól számolt be

A következő napirend is a gazdálkodást érintette: Pásztory Ádám, az MRE Kommunikációs Szolgálatának egyszázalékos koordinátora a személyi jövedelemadó egy százalékának 2010-es felajánlásáró beszéltl. 2010-ben az APEH tájékoztatása alapján 182 544 adózó támogatta az MRE szolgálatát, ami 1 067 271 529 forintos támogatást jelentett. Egyházunk a többi egyházzal való összehasonlítás alapján is nagyon jó eredményt ért el, amit a koordinátor a Zsinati Tanács előtt is megköszönt mindazoknak, akik a 0066-is technikai szám feltüntetésével támogatták a reformátusok értékteremtő munkáját. 2009-2010 vonatkozásában ismét jelentős mértékben nőtt az egyéni felajánlók száma 11 százalékkal (a katolikusoknál és az evangélikusoknál egyaránt hétszázalékos volt a növekedés). Az egyéni felajánlói szám ilyen mértékű emelkedés azt jelenti, hogy a romló adókörnyezet ellenére a történelemi egyházak közül csak az MRE-nek sikerült növelnünk a befolyt összeg mértékét.

Az eredmények kapcsán két tényezőt említett meg Pásztory Ádám. Az egyszázalékos támogatás közvetlen visszajelzést jelent. Az adózók ezzel az eszközzel „szavaznak” a számukra fontos társadalmi kezdeményezésekre. A növekedés éppen ezért a gyülekezetek, az önkéntesek, a különböző egyházi fenntartású intézményekben dolgozó testvéreink áldozatos és hiteles szolgálatát dicséri. A növekedés másik tényezője a kommunikáció, ahogy szolgálatunkat megmutatjuk a potenciális felajánlóknak. Az elmúlt években egyházunk e munka keretében igyekezte felhasználni a világi kommunikáció leghatékonyabb eszközeit. Marketingkommunikációs kutatásaink eredményeképpen sikerült meghatározni azt a célcsoportot, amely a legfogékonyabb lehet egyházunk támogatására, és a nekik szánt üzeneteinkkel sikerült őket megszólítani az általuk használt médiafelületeken.

Ugyancsak gazdasági jellegű napirendi pont szerepelt, de ezúttal már egy egyházi fenntartású intézmény, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) zárszámadása volt terítéken. A Zsinati Tanács júniusban nem fogadta el a KRE zárszámadását, ezúttal azonban már mindent rendben talált a számvizsgálói bizottság, amelynek jelentését Kis Csongor elnök ismertette. Az ülésen beszámolt tapasztalatairól Lukács János független könyvvizsgáló, a könyvvizsgálói kamara elnöke is. Bátor lépésnek nevezte, hogy független szakértőt engedtek betekinteni az egyetem könyveibe, véleménye szerint erre kevés felsőoktatási intézmény lenne hajlandó. Dicsérte az egyetem gazdasági vezetését is, de nem hallgatta el azokat a nehézségeket sem, amelyek a könyvvizsgálói munka elején, a korábbi szakszerűtlen gazdálkodásból eredtek. A 2009-es zárszámadás elfogadása azt jelenti, hogy lezárult egy hosszú és nagyon nehéz időszak a KRE életében és az egyetem jövőjét gazdasági problémák most már nem veszélyeztetik.

Szabó István dunamelléki püspök felszólalása

Az első szünet után a balatonszárszói SDG Konferenciatelep üzemeltetésének a jövője szerepelt a napirenden. Az utóbbi években az egyházi rendezvények eltűntek a telepről, folyamatosan szakmai és gazdasági problémák merültek fel, az elmúlt időszak ennek megfelelően a válságkezelésről szólt, aminek fő feladata a központ napi működéséhez szükséges forrás biztosítása volt. A jelenlegi üzemeltetői szerződés december 31-én lejár, ezért a Zsinati Tanácsnak az üzemeltetés jövőbeni irányáról kellett dönteni. Két lehetőség volt a testület előtt: az egyik szerint egyházi intézményként a Zsinat saját üzemeltetésbe veszi a telepet, és egyházi célokra használja azt; a jövőben kidolgozandó stratégia alapján olyan tartalmat valósít meg benne, amely a lelki hátteret és a komplexum kihasználtságát egyszerre biztosítja. A másik szerint a testület továbbra is külső, profitorientált cégre bízza az SDG-telep működtetését.

A Zsinati Tanács úgy döntött, hogy a konferenciatelep 2011. januártól egyházi üzemeltetésbe kerül. A testület felkérte a Zsinat Elnökségét, hogy az Elnökségi Tanáccsal egyeztetve keresse meg és bízza meg azt a személyt, aki a konferenciatelep hasznosításának közép- és hosszú távú tartalmi és szakmai elképzeléseit kidolgozza december 31-ig. Egyidejűleg a tanács kérte a csütörtökön és pénteken ülésező Zsinatot, hogy átmenetileg függessze fel a konferenciatelep egyházi jogi önállóságát. A Zsinati Tanácsi azt is indítványozza, hogy a Zsinat bízza meg a Zsinat Elnökségét, hogy a konferenciatelep hasznosításának végső kidolgozása idejére a konferenciatelep napi ügyeinek intézését vegye magához és felügyelje.
>> Az SDG-telep jövőjével kapcsolatos kérdésekről, dilemmákról itt olvashat részletesebben.

A Zsinati Tanács döntött a lelkészi nyugdíjrendszer átalakításáról is. A határozat kimondja, hogy az MRE Lelkészi Nyugdíjintézetének tagjai számára a szolgálati idejük letelte utáni nyugellátást a Magyarországi Református Egyház garantálja; mégpedig olyan formában, hogy megszerzi számukra az állami minimál nyugdíjra való jogosultságot és annak egyházi kiegészítését is folyósítja. A nyugellátás működését három elem biztosítja: a felosztó-kiróvó rendszer járulékbefizetései; a hozamot termelő, elkülönített Nyugdíjalap; valamint az MRE évente meghatározott folyó költségvetése. A Zsinati Tanács mostani határozata szerint a nyugdíjrendszer átalakítása során a második elem, a Nyugdíjalap megerősítése az elsőszámú szempont. A testület kimondta, hogy ki kell dolgozni az átalakítás ütemtervét, a szükséges szabályzat-módosításokat, elő kell készíteni a Nyugdíjintézet átalakítását és arról is döntött, hogy a 2011-es egyházi költségvetésben már érvényesíteni kell a hosszú távú átalakítás szempontjait.
>> A nyugdíjrendszer átalakításának hátteréről innen tájékozódhat bővebben.

Bellai Zoltán (balra), dunántúli püspöki főtanácsos és Köntös László, az egyházkerület főjegyzője

Az ülés további részében is maradt a tanács a nyugdíjügyeknél, de az ellátás gyakorlatibb kérdéseit érintették a határozatok. A járulékfizetési fegyelem emelése érdekében a testület felkérte a Nyugdíjintézeti Intézőbizottságot, hogy a Jogi és Egyházalkotmányi Bizottság bevonásával terjessze elő a befizetések ellenőrzésének és végrehajtásának szabályait, valamint azon rendelkezéseket, melynek alapján érvényesíthetővé válik, hogy a szolgálati idő csak azon időszak alapján kerülhessen elszámolásra, amelyre a fenntartói járulék is megfizetésre került. A következőkben megállapította, hogy 2011-ben a szolgálati lakás használatért milyen mértékű természetbeni egyenérték elszámolására van lehetőség.

A Zsinati Tanács ezután módosította a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) által működtetett támogató szolgálatok telephelyeit, amire egy 2009-es állami törvénymódosítás miatt volt szükség.

Az ülés utolsó momentumaként a tanács határozott a Vakmisszió átalakulásával kapcsolatos kérdésekről. Az MRE Vakmissziója megszűnik, mint önálló jogi személy – erről még júniusban döntött a testület, most a gyakorlati teendőkről, a november 30-i végleges megszűnés részleteiről kellett határozni. A vakmisszió, mint szolgálat természetesen nem szűnik meg, annak keretét ezentúl a Református Missziói Központ (RMK) adja. A Zsinati Tanács Szabó István püspök indítványára arról is határozott, hogy felkéri az illetékes felettes egyháztestületet, hogy vizsgálja meg Szabó Zoltán lelkipásztor, a Vakmisszió volt vezetőjének fegyelmi, kártérítési felelősségét.

Csütörtökön és pénteken a Zsinat munkájával folytatódik a XIII. zsinati ciklus hatodik ülése.
>> A tanácskozáson szereplő témákról itt olvashat bővebben.

Csepregi Botond, fotó: Kalocsai Richárd