A háromnapos eseménysorozatnak a Bölcsésztudományi Kar Díszterme adott otthont. Kiemelt vendégként Prof. Jan Peter Balkenendét, Hollandia korábbi miniszterelnökét, és a keresztény felsőoktatás támogatására létrejött nemzetközi szervezet (IAPCHE) igazgatóját, Mwenda Ntarangwit üdvözölhette az egyetem. A döntően angol nyelven zajló előadások azon túl, hogy visszatekintettek a magyarországi, illetve erdélyi keresztény/keresztyén egyetemek alapítására és történetére, reflektálni kívántak mindazokra a kihívásokra is, amelyekkel napjaink posztmodern, szekuláris környezetében az egyházi egyetemek szembesülnek.

A konferencia első szekciója teológiai és szervezeti elvek megvitatását tűzte ki célul, de megismerhettük a kommunizmus bukása után kelet-európában alakuló egyházi egyetemek történeteit: bemutatkozott az LCC (Lithuanian Christian College) litván keresztény egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem is.

A konferencia második napján az „ünnepelt Károli" külön blokkot kapott. Dr. Balla Péter, a KRE rektora az egyetem történetét összefoglaló előadásában egészen a kezdetekig, a – rendszerváltás után az egyházi intézmények között szinte elsőként induló – nagykőrösi tanítóképző alapításáig tekintett vissza. Kiemelte: az intézmény célja már ebben az időben is kevesebb diák, de számukra keresztyén szellemiségű, színvonalas oktatás és egyetemi környezet megteremtése volt. A Hittudományi Kart Dr. Zsellengér József, a kar dékánja mutatta be, aki a legrégebbi – 1855-ben alakult – egyben legkisebb kar története mellett néhány érdekes hagyományt is megosztott.

Az Állam- és Jogtudományi Kar sem maradhatott ki, amely 1998 óta bővíti az egyetem budapesti karait, Dr. Antalóczy Péter dékán szerint az alapításkor keresztyén szellemiségű küldetéstudat vezérelte – és vezérli ma is – az oktatókat: azon túl, hogy részt vesznek a nemzetközi tudományos életben, a református diplomások számát is bővíthetik. Ezt hangsúlyozta a bölcsészkart bemutató Dr. Sepsi Enikő is, aki külön kiemelte: az Egyházismeret a karon minden hallgató számára kötelező tanegység, ezért a nem hívő hallgatók is megismerhetik a bibliai szövegeket.

A nap további részében hitvallás és nemzet kettőse került középpontba. Az ószövetségi szövegek kapcsán Dr. Karasszon István, a Hittudományi Kar Ószövetségi Tanszékének igazgatója arról beszélt, hogyan függ össze hit és nemzeti identitás kérdése. A témakört Pál levelei tükrében Dr. Kókai Nagy Viktor, a Debreceni Hittudományi Egyetem adjunktusa is vizsgálta, s úgy fogalmazott: „Keresztyénnek lenni egyet jelent szakítani a régi életünkkel és elköteleződni Isten nemzetsége mellett."

Vallás és oktatás kapcsolatáról Dr. Gottfried Adam, a Bécsi Egyetem professzora tartott előadást: véleménye szerint a két terület mindig összefüggött, a teológia meghatározó újítói egyben az oktatás reformátorai is voltak. „A vallásos oktatás elengedhetetlen, ha meg szeretnénk őrizni kulturális értékeinket" – emelte ki a professzor, majd hozzátette: a Biblia ismerete az általános műveltség része, de a vallási döntésekben is fontos szerepe van. „Hogyan dönthetnének a fiatalok valami mellet, vagy ellen, amit nem ismernek?" Adam a megoldást az általános hittanoktatásban látta: „Mivel a diákok idejük nagy részét iskolapadban töltik, az orientáció elsődleges terepei az oktatási intézmények lettek. A vallásgyakorlás alapjog, az egyháznak és az államnak pedig közös feladata, hogy mindez a tanítás területén is megvalósulhasson."

Az utolsó, csütörtöki napon a protestáns hitvallás kortárs helyzetének vizsgálata kapott szerepet. A közép-európai kontextus mellett Amerika vagy éppen Hollandia helyzete sem maradt említés nélkül, az előadások pedig döntően a millennium utáni időszakra koncentráltak. A húsz éves KRE által szervezett ünnepi konferencia ezzel nem csak a keresztény/keresztyén szellemiségű oktatás fontos mérföldköveit, problémáit és ezek következményeit ölelte fel, de a jelenkor hitéleti kérdéseire is igyekezett hatékony és előremutató megoldásokat találni.

Szöveg: Németi Noémi, képek: Sereg Krisztián